tag:blogger.com,1999:blog-71757427089570266712024-03-14T02:52:36.033-07:00අපේ උරුමය (Our Inheritance)Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.comBlogger24125tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-4746582023847975412013-06-29T22:24:00.001-07:002013-06-29T22:24:59.601-07:00ශ්රී ලංකාවේ පිහිටා ඇති ලෝක උරුම අඩවි - අභීත සීගිරිය (ii) World Heritages in Sri Lanka (Part 2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH8dGeerdO7fk383OYNsCiZ-C_qOY8RrKDI4brGVKx4eCfQgvlg0TYT0wqzn3JwToXLopn-L70N80zr1HThcqVJarPBhNwgVv24rqjedR64JToRk2m14ZA3jwk-eLk-ZZfVX7QHmbl9Q/s720/sigiriya-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiH8dGeerdO7fk383OYNsCiZ-C_qOY8RrKDI4brGVKx4eCfQgvlg0TYT0wqzn3JwToXLopn-L70N80zr1HThcqVJarPBhNwgVv24rqjedR64JToRk2m14ZA3jwk-eLk-ZZfVX7QHmbl9Q/s720/sigiriya-2.jpg" height="248" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><b><br /></b></span>
<b style="font-size: x-large;">සීගිරි චිත්ර:</b><br />
ආලකමන්දාවක් යැයි කීමේදී සීගිරි චිත්ර ඉතාමත් වැදගත්ය. ක්රි.ව. 08 දී චිත්ර 502 ක් පැවති බව සඳහන් වුව ද අද දක්නට ඇත්තේ චිත්ර 22ක් පමණි. මෙම චිත්ර ප්රධාන ලෙස බටහිර ගල් පර්වතය දිගේ දක්නට ලැබේ. තවද නයි පෙන ගුහාව, වතුර බක්කි ගල ගුහාව, දැරණියගල ගුහාව හා ශිලා උද්යානයේ ගුහාවන්හි දක්නට ලැබේ. චිත්ර ඇඳීමේදී තලය සඳහා මී පැණි, හුඹස් මැටි, දහයියා මිශ්රණයක් යොදාගෙන තිබේ. වර්ණ සැකසීම සඳහා ගොකටු කිරි, මකුළු මැටි, රණවරා ආදී දේශීය අමුද්රව්ය යොදාගෙන ඇත. සීගිරි චිත්ර වල දැකිය හැකි විශේෂ ලක්ෂණයක් වනුයේ උඩුකය සහිත කාන්තා රූප පමණක් පැවතීමයි. චිත්ර නිර්මාණයේදී ශරීර ප්රමාණයන්, ඇඳුම් පැලඳුම්, ආභරණ, මල් වට්ටි නිසි පරිමාණුකූලව දක්වා තිබීම කලාකරුගේ නිර්මාණ කුසලතාව පෙන්වයි.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4Wcwaar1q-EmBghYcM28ksBdIDGnXIH-1cJDXMtVik5SVWD8skAUvSxRAZ_WuIuZ1-fZlyVPgoA9JCPtAhLJswaoEVh_wcs20zS7pEBLy_Dv43RzOzs0uMPA0uyq66MuNelYI13v1Pg/s663/about-srilanka-page-banner-img.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4Wcwaar1q-EmBghYcM28ksBdIDGnXIH-1cJDXMtVik5SVWD8skAUvSxRAZ_WuIuZ1-fZlyVPgoA9JCPtAhLJswaoEVh_wcs20zS7pEBLy_Dv43RzOzs0uMPA0uyq66MuNelYI13v1Pg/s663/about-srilanka-page-banner-img.jpg" height="101" width="200" /></a></div>
සීගිරි චිත්ර පිළිබඳව උගතුන් අතර විවිධ මත ඇත. ශ්රී ලංකාවේ ප්රථම පුරාවිද්යා කොමසාරිස් එච්.සී.පී.බෙල් මහතාගේ මතය වූයේ සීගිරිය ආසන්නයේ පිදුරංගල විහාර වන්දනයට යන අන්ත:පුර කතුන් හා සේවිකාවන් බවයි. එහි සිටින කහ පාට වර්ණවත් කතුන් අන්ත:පුර කතුන් බවද අඳුරු පැහැ කතුන් සේවිකාවන් බවද දක්වයි. උඩුකය පමණක් තිබීමත් වළාකුළෙන් මතුවන සේ තිබීමත් නිසා ඒ දිව්ය ස්ත්රීන් බව ආනන්ද කුමාරස්වාමි මහතාගේ අදහසයි. මාර්ටින් වික්රමසිංහ මහතාගේ අදහස එය දිය කෙළියක් බවයි.<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i> " රජුගේ ඇතොරෙන් අපි නොයෙමුයි</i></blockquote>
<blockquote class="tr_bq">
<i> ඔවුහු හගුමින් සිටිති " </i></blockquote>
යන කුරුටු ගීයට අනුව සිය වල්ලභයාගේ මරණයෙන් ශෝක වන අන්ත:පුර කතුන් බව නන්දදේව විජේසේකර මහතා පවසයි. සෙනරත් පරණවිතාන මහතා පවසනුයේ රන්වන් කතුන් තුළින් විජ්ජුලතා හෙවත් විදුලිය ද නිල්වන් කතුන් තුළින් මේඝලතා හෙවත් මේඝය ද නිරූපණය වන බවයි. ඒ අනුව සීගිරියේ ඉතාමත් විචිත්රවත් අංගයක් ලෙස සීගිරි චිත්ර වැදගත්ය.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>කැඩපත් පවුර හා කුරුටු ගී: </b></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4tcQVysLGxAi-NzSZBowAOiKc3K3H5XsiFS_c0USi5FBXM6epNZuUwvWbK049kMm8XHMsY7uHxXG2olPmZnJhR8t-6ukDSArl0tC9gHTFHGQVJdJCn0zDmCixtD3goq7OoSEzUfPtFA/s300/ketapath+pawura.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4tcQVysLGxAi-NzSZBowAOiKc3K3H5XsiFS_c0USi5FBXM6epNZuUwvWbK049kMm8XHMsY7uHxXG2olPmZnJhR8t-6ukDSArl0tC9gHTFHGQVJdJCn0zDmCixtD3goq7OoSEzUfPtFA/s300/ketapath+pawura.jpg" /></a></b></span></div>
<br />
සීගිරි කුරුටු ගී මිලකළ නොහැකි ජාතික දායාදයක් වන අතර, සීගිරිය නැරඹූ භික්ෂූන්, කරණවෑමියන්, මැති ඇමතිවරු, සාමාන්ය ජනතාව ආදී සමාජයේ විවිධ තරාතිරමේ පුද්ගලයන් විසින් ලියන ලද කුරුටු ගී සීගිරි කැඩපත් පවුරින් හමුවී තිබේ. ඔවුහු සීගිරි කතුන්ගේ රූ සපුව වර්ණනා කලහ. ඔවුන්ගේ ආදරය පැතූහ. එසේම දෝශාරෝපණය කළ කාව්ය සංකල්පද හමුවේ.<br />
<br />
<i> " පුන් පියවුරු බල දරණ ලී ලෝජන මෙවුල් දමින් සැරසුන</i><br />
<i> මේ මනරම් ලලනාවෝ කවරහුද? "</i><br />
<i> " නිල් කට්රොල් මලක ඇවුණු වැට්කොල් මල් සෙයි "</i><br />
<br />
ලෙස කතුන්ව උපමා කලහ. තවද කොමඩු ගෙඩියක එන අංගෝපාංගයන්ට ද සීගිරි කතුන් සමාන කලහ. ඒ අනුව බලන විට සීගිරිය සතුරන්ගෙන් ආරක්ෂා වීමට තැනූ බලකොටුවක්, කුවේරයා මෙන් විසීමට තැනූ දෙවන ආලකමන්දාවක් මෙන්ම නාගරික සංකීර්ණයක් ලෙසද වැදගත් වන බව පැහැදිලිය.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>සීගිරි ගී වල වැදගත්කම:</b></span><br />
මෙරට පැවති සමෘදිමත් හා උසස් සභ්යත්වයක් පැවති අනුරාධපුර යුගයට අයත් සම්භාව්ය සාහිත්ය හා භාෂාව පිළිබඳ තොරතුරු ලබාගත හැකි මූලාශ්රයක් ලෙස සීගිරි ගී වැදගත් වේ. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgREPu4SJ9McNGqJ03P71h2VtIS-NznWs1U73SyQPg85zdfS3Phxj52dgHtpFT1sE_u2NYBmej99P6V7po8FklGMBdJ8eBi-Gzt-EWXVNjJFCN8xNMrWq8fImYKLcbA_ucu3TiR7KRE-g/s1146/sigiri-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgREPu4SJ9McNGqJ03P71h2VtIS-NznWs1U73SyQPg85zdfS3Phxj52dgHtpFT1sE_u2NYBmej99P6V7po8FklGMBdJ8eBi-Gzt-EWXVNjJFCN8xNMrWq8fImYKLcbA_ucu3TiR7KRE-g/s1146/sigiri-1.jpg" height="122" width="320" /></a></div>
පසුකාලීනව ඇතිවන විවිධ වසංගත, සතුරු ආක්රමණ ආදිය නිසා මේ යුගයට අයත් බොහෝ සාහිත්ය ග්රන්ථ අභාවයට පත් වී ඇති බැවින් සීගිරි ගී අනුරාධපුර යුගයට අයත් වැදගත් සාහිත්ය මූලාශ්රයකි.<br />
<br />
<ul>
<li>සීගිරි ගී බහු කතෘක මූලාශ්රයකි. එම ගී නිර්මාණය වන්නේ සීගිරිය නැරඹීමට පැමිණි පොදු ජනයා අතින් නිසා සීගිරි ගී මඟින් නිරූපණය වන්නේ එකළ පැවති පොදුජන රුචිකත්වයයි.</li>
<li>මෙතෙක් වූ ආගමික සංස්කෘතියෙන් බැහැර වූ කෘතියක් වීම තුළදී වස්තු විෂය තීරණය වීමේදී ආගමික සාහිත්ය සම්භාව්ය බලපෑමක් තිබූ මුත් සීගිරි කාව්ය සම්ප්රධාය එම ආකෘතියෙන් බැහැර වූවකි.</li>
</ul>
<br />
<span style="font-size: large;"><b>සීගිරියේ වාස්තු විද්යාව:</b></span><br />
සීගිරියේ වාස්තු විද්යාව ගැන සලකා බැලීමේදී එය අරමුණු කීපයක් ඔස්සේ හසුරවනු ලැබූ ආකාරයක් දක්නට ලැබේ. මෙහිදී ආරක්ෂාව පිළිබඳව වඩාත් සැළකිළිමත් වූ බව පෙනේ. එසේම කලාත්මක බව හා එහි පිහිටීම පිළිබඳවද උනන්දු වී තිබේ. මහාවංශය සඳහන් කරන ආකාරයට කාශ්යප රජු සීගිරිය සිය රාජධානිය කරගත් පසුව නොයෙක් කර්මාන්ත ආදිය කොට එය සුදුසු ආකාරයට සකස් කරගත් බව කියවේ.<br />
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>වාස්තු විද්යාවේ නිර්මාණකරණය</u></b></span><br />
<br />
<ul>
<li><span style="font-size: large;"><b>නාගරික සැලසුම්කරණය:</b></span></li>
</ul>
සීගිරි වාස්තු විද්යාවේ කැපී පෙනෙන අංගය වන්නේ එහි නාගරික සැලසුම්කරණයයි. ලාංකීය පැරණි නගර නිර්මාණ සැලසුම් අතර විශිෂ්ඨතම නිර්මාණයක් ලෙස සීගිරි නගර සැලසුම හඳුන්වා දිය හැකිය. ලාංකීය වෙනත් නාගරික සැලසුම් වලින් යම් තරමකට හෝ සීගිරිය වෙනස් වන්නේ හුදෙක් එය ජනතාවගේ පාලන මධ්යස්ථානයක් වශයෙන් තිබූ තැනක් පමණක්ම නොව එය සෞන්දර්යාත්මක නිර්මාණයක්ද වූ බැවිනි. පුරාණ නගරයක් සැළසුම් කිරීමේදි ආරක්ෂාව පිළිබඳව සැළකිලිමත් වූ බව පෙනේ. රජ මාළිගාව පිහිටියේ නාගරික සංකීර්ණයේ මධ්යයේය. සීගිරිය ගිරි දුර්ගයක් කේන්ද්ර කොටගත් බලකොටුවකි. මෙම ස්ථානය දුර්ගයක් වූ පමණින්ම ආරක්ෂාව ප්රමාණවත් වෙතැයි නොසිතා ඊට තවත් ආරක්ෂක විධි විධාන සම්පාදනය කළ බව පෙනේ. සීගිරියේ සෑම නිර්මාණයක්ම සැලසුම් වන්නේ උතුරු දකුණු දිශානුගතව පිහිටි භූමියෙන් අඩි 600 ක් තරම් උස් වූ හුදෙකලා පර්වතයක් කේන්ද්ර කරගනිමිනි. ඒ අනුව නගරයද සැලසුම් කර ඇත්තේ උතුරේ සිට දකුණටත්, බටහිර සිට නැගෙනහිරටත් පර්වතය මැදින් එකිනෙක කැපී යන පරිදි සකස් කරන ලද මධ්ය රේඛාවක් මත පිහිටාගෙන මෙහි මූලික සැලසුම සකස් කර ඇත්තේ ප්රධාන පර්වතය හා භූමියේ ස්වාභාවික පිහිටීමට අනුගත වන පරිද්දෙනි. ඒ අනුව නගරයේ ප්රධාන ප්රවේශය බස්නාහිර අර්ධයට හිමි වී ඇති අතර වැඩිම නිර්මාණ දායකත්වයක් දක්නට ලැබෙන්නේ එම භූමි ප්රදේශය මුල් කරගෙනය. මේ නිසා සීගිරි සැලසුම වශයෙන් බටහිර - නැගෙනහිර දිශානුගත වූ ආයත චතුරස්රාකාර ස්වරූපයක් ගනී.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9jolC4pR5Or8yFWlSBytVpyzNL9ubuHOl102bl2eo90FxDYGt1B358o_K3w1GBQl57d_21pxBoAVzdKLDPeNaHaCI-ZN4CaTi7mVjvz6qmzkMPjh77cRK9xS0sLbKNa-hNZZymLlxeg/s1600/sigiriya-sri-lanka-1103.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9jolC4pR5Or8yFWlSBytVpyzNL9ubuHOl102bl2eo90FxDYGt1B358o_K3w1GBQl57d_21pxBoAVzdKLDPeNaHaCI-ZN4CaTi7mVjvz6qmzkMPjh77cRK9xS0sLbKNa-hNZZymLlxeg/s1600/sigiriya-sri-lanka-1103.jpg" height="200" width="150" /></a></div>
<br />
<b>සීගිරියේ බිම් සැලසුම:</b><br />
<br />
<ul>
<li>නගරය වටා ප්රාකාර සහ දිය අඟල් නිර්මාණය කිරීම.</li>
<li>දොරටු නිර්මාණය.</li>
<li>පාරිසරික සම්බන්ධතාවය.</li>
<li>ලෙන් නිර්මාණය.</li>
<li>ගල් භාවිතා කිරීමේ ස්වරූපය (ගඩොල්/හුණුගල/කළුගල්)</li>
</ul>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<ul>
<li><b style="font-size: x-large;">උද්යාන සැලසුම්කරණය:</b></li>
</ul>
<div>
සීගිරියේ උද්යාන පිළිබඳ සලකා බලන කළ පැහැදිලි වනුයේ ලොව ඇති පැරණිතම උද්යාන වලින් එකක් අතරට මෙයද අයත් වන බවයි. සීගිරි පර්වතයේ බටහිර අර්ධයේ දිය අඟලින් හා පවුරු වලින් වටවූ තැනිතලා බිම්කඩ පුරා දක්නට ලැබෙන්නේ නොයෙක් වාස්තු විද්යාත්මක ලක්ෂණ වලින් යුතුව නිර්මාණය කර ඇති අලංකාර උද්යානයයි. විශේෂයෙන්ම ජල රැදවුම් වලට මුල් තැනක් දෙමින් ඉතා ක්රමානුකූලව හා සැලසුම් සහගත අයුරින් නිර්මාණය කර තිබෙන මේ උද්යානය වූ කලී, පුරාණ දකුණු ආසියාවේ ඇති උද්යාන පිළිබඳව දක්නට ලැබෙන හොඳම නිදර්ශණය සේ සැළකේ.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUVNI-hy7Il50mgUpgLOc7fsr86zjb01hfw5iOVFD0yuPeopaENbGKDaZbAbIwMa5r3Nlauo_xgdng74i-j645up8pVN4e3Pym7KPzLeIRt-jEm-rsZ8102S4TlBZz_sb_Ix74gEcPFg/s500/sigiriya2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUVNI-hy7Il50mgUpgLOc7fsr86zjb01hfw5iOVFD0yuPeopaENbGKDaZbAbIwMa5r3Nlauo_xgdng74i-j645up8pVN4e3Pym7KPzLeIRt-jEm-rsZ8102S4TlBZz_sb_Ix74gEcPFg/s500/sigiriya2.jpg" height="200" width="150" /></a></div>
</div>
<div>
සීගිරි ගල පාමුල පිහිටි මාලක උද්යානය ප්රධාන වශයෙන් කොටස් 3 කට බෙදේ.</div>
<div>
<ol>
<li>ජල උද්යානය</li>
<li>ශිලා උද්යානය</li>
<li>මාලක උද්යානය</li>
</ol>
<div>
මෙම උද්යාන ක්රමවේද 3ම අනුගමනය කරමින් රජ මාළිගා උද්යානය නිම කර තිබේ.<br />
<br />
<br />
<br /></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-size: large;"><b>ගොඩනැගිලි සැලසුම්කරණය:</b></span></li>
</ul>
<div>
නාගරික සැලසුම් මෙන්ම සීගිරි නගරයේ ගොඩනැගිලි ඉදිකිරීමේ වාස්තු විද්යාවද ලාංකීය වාස්තු විද්යාවේ කැපී පෙනෙන ලක්ෂණ පෙන්වයි. ප්රධාන වශයෙන් විවිධ අමුද්රව්ය මාධ්යයන් ප්රයෝජනයට ගනිමින් මෙම නිර්මාණ කර තිබේ. දැනට දක්නට ලැබෙන අවශේෂ වලට අනුව එම මාධ්යයන් වන්නේ ගල්, ගඩොල්, දැව හා බදාමය. මින් වැඩි වශයෙන් දක්නට ලැබෙන්නේ ගඩොලුමය නිර්මාණයන්ය. ගොඩනැගිලි සඳහාත් බොහෝ විට ගල් භාවිතා කර ඇති නමුත් ඒවායේ සම්පූර්ණත්වය සඳහා දායක වී ඇත්තේ ගඩොල් හා දැවය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
To be continued...... </div>
</div>
<br />
<span style="font-size: large;"><b><br /></b></span>
<br />
<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
</blockquote>
<blockquote class="tr_bq">
</blockquote>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-84779647805412632742013-06-16T22:47:00.006-07:002013-06-16T22:47:59.922-07:00ශ්රී ලංකාවේ පිහිටා ඇති ලෝක උරුම අඩවි - අභීත සීගිරිය (i) (World Heritages in Sri Lanka - Part 2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqq6sVPyWFwFoU_XF1ddJJpUkfCsFGf8ciXrODqy4myo-ZTR3tzBbhzhdqJLVUuCawEZvY_Qp_EWS5HfBXCE2HHA5papY-ywz1FeJO95DZJ1U4dM510c9E31ImMI4oLWfnpDMjJCiuag/s1600/Sri_Lanka-Sigiriya-Rock.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqq6sVPyWFwFoU_XF1ddJJpUkfCsFGf8ciXrODqy4myo-ZTR3tzBbhzhdqJLVUuCawEZvY_Qp_EWS5HfBXCE2HHA5papY-ywz1FeJO95DZJ1U4dM510c9E31ImMI4oLWfnpDMjJCiuag/s1600/Sri_Lanka-Sigiriya-Rock.JPG" height="480" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>සීගිරිය</u></b></span><br />
පෞඩ ඉතිහාසයකට නෑකම් කියන සිංහල දේශයේ තවත් අභිමානනීය පියමංතලාවක් වන සීගිරිය, සිංහල චිත්ර කලාවේ ද, වාස්තු විද්යා හා ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පයේ ද ලොව අටවැනි පුදුමයට පාත්ර වන්නට තරම් උතුම් ලද මහා කලාගාරයකි. අපේ වංශ කතා වලට අනුව සීගිරි කතා පුවත ගොඩනැගෙන්නේ සීගිරියේ නිර්මාතෘවරයා වූත් දුක්මුසු අවසානයකට භාජනය වන පළමුවන කාශ්යප රජු වටා ය.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXJruwm7Cgt8rdIPHIXdFwhhyphenhyphenzOPAEkeU4pO9WBfo7nUCTLjSYpWtF05ns9UNwhzTvB_jxmEPE1krzEVUZolOhQpB0nyrFGt_UIaCUB6mqYGqr-L1kQx-aMvzsTGi3ZHmrGrICOBVhpw/s1600/z_p11-Sigiriya.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXJruwm7Cgt8rdIPHIXdFwhhyphenhyphenzOPAEkeU4pO9WBfo7nUCTLjSYpWtF05ns9UNwhzTvB_jxmEPE1krzEVUZolOhQpB0nyrFGt_UIaCUB6mqYGqr-L1kQx-aMvzsTGi3ZHmrGrICOBVhpw/s1600/z_p11-Sigiriya.jpg" height="146" width="200" /></a></div>
සීගිරිය වනාහි හතරවන ශතවර්ශයට අයත් පැරණි රජ වාසලකි. එකළ සීගිරිය, රජ මාළිගයක් මෙන්ම බලකොටුවක් ලෙස ද භාවිත කළ ස්ථානයකි. පෙර රජ දවස හෙළ කලාකරුවාගේ විශ්මිත නිර්මාණ කුසලතාව විදහා දැක්වීමේ සාක්ෂි අදටත් සීගිරි පරිශ්රයේ දක්නට ලැබේ.<br />
මෙම මහා කලාගාරය පිහිටා තිබෙන්නේ කොළඹ - ත්රිකුණාමලය මාර්ගයේ දඹුල්ලේ සිට සැතපුම් 9 ක් පමණ උතුරු දෙසට යන විටය. සීගිරිය, මාතලේ දිස්ත්රික්කයේ උතුරු දිග තැනිතලාවේ දකුණු සීමාවෙහි මලය රට කඳු පාමුලට කිට්ටුව ඉනාමළුව කෝරලයේ ශේෂ කඳු පන්තියක් ලෙස පිහිටා ඇත. මෙම පර්වතය තැනිතලාවේ සිට අඩි 600 ක් පමණ ඉහළට නැඟ සිටී. දිගින් 3km ක්ද පළලින් 1km ක්ද පමණ වන සීගිරිය මුදුනේ විශාලත්වය අක්කර 3කි. ගල් හා ගඩොල් සංයුක්ත අතිශෝභමාන වූ මෙම ගෘහ නිර්මාණ සංකීර්ණය ක්රි.ව. 5 වන සියවස අග භාගයේදී ඉදිකෙරුණි. මහා පවුරු, දිය අඟල්, ආරක්ෂක කුටි, ස්වාභාවික ගල් ආරුක්කු ආදියෙනුත් මල් උයන් වලින් හා හිරි ගලින් නිමැවුණු සියුම්ව පිරිමැද සිනිඳු කළ හෙයින්ම කැඩපත් පවුර යන නම් ලද මහා පවුරෙනුත් සමන්විත මේ වංකගිරියේ තේජෝ බල පරාක්රමයෙන් වැඩ සිටින්නේ ශක්තිමත් යෝධයෙකු බවට මනාවට පිළිඹිබු කරමිනි.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>සීගිරි ඉතිහාසය:</b></span><br />
අනුරාධපුරයේ රජකළ ධාතුසේන රජුට යකඩ දෝලියකගෙන් ලත් කාශ්යප නම් කුමරුවෙකු හා අභිශේක බිසවගෙන් ලත් මුගලන් නම් වූ පුතුන් දෙදෙනෙක්ද දියණියක ද වූහ. රජු තම නැගණියගේ පුත් සෙන්පති මිගාරට ඇය විවාහ කර දුන්නේය. මිගාර දිනක් තම දියණියට අමානුෂික ලෙස පහර දුන්නේ යැයි කිපුණු ධාතුසේන රජු, තම සොහොයුරිය වූ මිගාරගේ මව නිරුවත් කොට පුළුස්සා මරා දමන්නට නියෝග කළේය. මේ නිසා ධාතුසේන රජුගෙන් පළිගන්නට සිතූ සෙන්පති මිගාර, කාශ්යප කුමරුන්ව රාජ්යය ලබා ගැනීමට පෙළඹුවේය. මේ අතර මුගලන් කුමරු සේනා සංවිධානය කොට රාජ්යය ලබා ගැනීමේ අරමුණින් ඉන්දියාවට පලා ගියේය.<br />
මුගලන් කුමරු වෙනුවෙන් ධාතුසේන රජු ධනය තැන්පත් කර ඇති බව කියමින් සෙන්පති මිගාර, කාශ්යප කුමරුන්ට ධාතුසේන රජු කෙරෙහි තවත් වෛර බැඳවීය. මුගලන් කුමරුන් හට තැන්පත් කළ ධනය ගැන විමසූ විට ධාතුසේන රජු කාශ්යප කුමරුන් හට කියා සිටියේ ඒ ධනය, කලා වැව බවයි. ඉන් කිපුණු කාශ්යප කුමරුන් තම පියරජු නිරුවත් කොට කලා වැවේ වැව් බැම්මට තබා මැටි ගස්සවා මරා දැමීමට නියෝග කළේය.<br />
සිය පියා මැරූ පළිය ගැනීමට තම සොහොයුරා වූ මුගලන් කුමරු කෙදිනක හෝ තමා සමඟ යුද්ධයට එතැයි බියෙන් කාශ්යප රජු සීගිරි බලකොටු රාජ්යය ගොඩනැගූ බව ඉතිහාසය සාක්ෂි දරයි.<br />
<br />
අද අප දකින සීගිරිය ඉතිහාසයට එක් වන්නේ ක්රි.ව. 477 දී කාශ්යප රජු සිය මාළිගාව සීගිරි පර්වත මස්තකයේ තැනීමෙන් පසුවය.<br />
සීගිරි පර්වතය මත ඉදිකර ඇති රජ මාළිගය සහ අනෙකුත් ගොඩනැගිලි එකළ ශ්රී ලංකාවේ පැවති දියුණු ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පයට මනා සාක්ෂියක් වී ඇත. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidLlotUk6gnOzHeh8sGe8DDSt8l-UaZJ3HY0iXEVzsstloPqtV9yEXFCRSqw8awnxz5PyEDh0sfniw8PC4XiBnyQQQ_URFkabNv0-YIYDq0klSgCKUDjxG3e8NaO956FLYdMKiApUPhg/s1600/sigiriya2+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidLlotUk6gnOzHeh8sGe8DDSt8l-UaZJ3HY0iXEVzsstloPqtV9yEXFCRSqw8awnxz5PyEDh0sfniw8PC4XiBnyQQQ_URFkabNv0-YIYDq0klSgCKUDjxG3e8NaO956FLYdMKiApUPhg/s1600/sigiriya2+(1).jpg" height="200" width="136" /></a></div>
ඉතා සමමිතික ආකාරයෙන් නිමවා ඇති ජල උද්යානයත් එහි ඇති ජලවහන පද්ධතියත් නූතන ඉංජිනේරුවන් මවිත කරවන නිර්මාණයක් බවට පත්වී හමාරය. වැසි වැටුණු විට තවමත් ක්රියාත්මක වන ජල මල් පද්ධතිය සීගිරි යුගයේ සිටි හෙළ නිර්මාණකරුවන්ගේ විශ්මිත හැකියාවන් විදහා දක්වයි.<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5SKxjE8AOHm5_5v5x6UfA-BZw8lNqCBMBC-ReDKbnem5Qis5AWNns4dDYjMqmZiSiWDA2YJ39MKNWiPSBZx5uqOsuNeUXbiBRDc93Wm0J7kalutKFQFWUy0s8PtK5tXUBBTcndKK0Xg/s1600/sigiriya+1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5SKxjE8AOHm5_5v5x6UfA-BZw8lNqCBMBC-ReDKbnem5Qis5AWNns4dDYjMqmZiSiWDA2YJ39MKNWiPSBZx5uqOsuNeUXbiBRDc93Wm0J7kalutKFQFWUy0s8PtK5tXUBBTcndKK0Xg/s1600/sigiriya+1.jpg" height="200" width="133" /></a>සීගිරිය ප්රසිද්ධත්වයට පත් වූයේ එහි ඇති බිතු සිතුවම් හේතුවෙනි. එහි ඇත්තේ ශ්රී ලංකාවේ විශිෂ්ඨ ගනයේ චිත්ර නිර්මාණ බව විද්වතුන්ගේ මතයයි. රන්වන් හා නිල්වන් වර්ණයන්ගෙන් යුතු ලලනාවන්ගේ රූප 22ක් දැනට එහි දක්නට ලැබේ. ස්වර්ණ වර්ණ කතුන් අන්ත:පුර ස්ත්රීන් බවත් නීල වර්ණ කතුන් සේවිකාවන් බවත් මෙරට ප්රථම පුරාවිද්යා කොමසාරිස් එච්.පී.සී. බෙල් මහතා පවසයි. මෙම කතුන් මල් රැගෙන පිදුරංගල වන්දනා කරන්නට යන බවද ඔහු තවදුරටත් පවසා ඇත.<br />
ඉන් පසුව එම තනතුරට පත් පුරාවිද්යා කොමසාරිස් සෙනරත් පරණවිතාන මහතා පවසා සිටියේ විජ්ජු ලතා සහ මේඝ ලතා සංකේතවත් කරමින් මේ කතුන් ඇඳ ඇති බවයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKTkiYQWxX-jJ_Esj9sCyCpaKZqJgLOpHWoUUNbZpViBzL1JZnMZW6UMZ9QU_M-ngOJ4M1xxFepeWJ1ZPLVB6ePcu1m9QNMHKspo9qZ0M1ClVLuI1XjTPd-E9qlScM8gwWJK7ri8Na3g/s1600/s.paranavithana.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKTkiYQWxX-jJ_Esj9sCyCpaKZqJgLOpHWoUUNbZpViBzL1JZnMZW6UMZ9QU_M-ngOJ4M1xxFepeWJ1ZPLVB6ePcu1m9QNMHKspo9qZ0M1ClVLuI1XjTPd-E9qlScM8gwWJK7ri8Na3g/s1600/s.paranavithana.jpg" /></a></div>
සීගිරියේ තවත් අපූර්වතම නිර්මාණයක් වන කැඩපත් පවුරේ සටහන් තබා ඇත්තේ ඉන්පසු සීගිරියට පැමිණි විවිධ තරාතිරමේ පුද්ගලයන් විසිනි. අද වන විට එහි පැහැදිලිවම හඳුනාගත හැකි කුරුටු ගී 700 ක් පමණ ඇති බව සඳහන් වේ. අතීත භාෂාවත්, ඔවුන්ගේ රසාඥතාව හා සිංහල භාෂාව ක්රම ක්රමයෙන් විකාශය වූ ආකාරයත් මෙම කුරුටු ගී වලින් මනාව පෙනී යයි.<br />
ක්රමයෙන් වනාන්තරයෙන් වැසීගිය සීගිරිය නැවත සොයාගෙන ඇත්තේ 1831 දී මේජර් එච්. පෝර්බ්ස් විසිනි. යළි 1833 දී පොර්බ්ස්, සීගිරියේ කැඩපත් පවුර සහිත මාර්ගය දක්වාම ගොස් ඇතත් පර්වතය මතට නැඟීමට නොහැකි වී ඇත. නමුත් 1853 දී ඒ.වයි.ඇඩම්ස් හා ජේ.බේලි යන තරුණ සිවිල් නිලධාරීන් දෙදෙනා මුලින්ම සීගිරි පර්වතය මතට නැඟුණු බව කියති. යළි 1894 දී එච්.සී.පී.බෙල් මහතා සීගිරිය එළිපෙහෙළි කොට එහි පුරාවිද්යාත්මක ගවේෂණ යළි ආරම්භ කළේය.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPBp0D2czIakYPDua-U4eeO4F4kf96jlpmS08rVubBafDSdt3qMAO9inY4hV2LlNpsDyY2sQJYr91Vgi6hVyo2NTlvYxHApHgA-zFrJqaEBHUh1aHsC9cB9RRHhVTDp8Fv4L74xG4agQ/s1600/bell01.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPBp0D2czIakYPDua-U4eeO4F4kf96jlpmS08rVubBafDSdt3qMAO9inY4hV2LlNpsDyY2sQJYr91Vgi6hVyo2NTlvYxHApHgA-zFrJqaEBHUh1aHsC9cB9RRHhVTDp8Fv4L74xG4agQ/s1600/bell01.jpg" height="200" width="152" /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmmGRUHTlQ1E1I4XfsOdT1CutrQ9jVapHWczCu7W0_2qkqWiEgz-EVsH_doOSQ62uwzxocsVD4dPE24SyAbwy7MpXxLIA0sW8s8v0aP3Oy6nF1bWtvwc3XSNmWCcGG9TRiHkObj0PyeQ/s1600/Sigiriya.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmmGRUHTlQ1E1I4XfsOdT1CutrQ9jVapHWczCu7W0_2qkqWiEgz-EVsH_doOSQ62uwzxocsVD4dPE24SyAbwy7MpXxLIA0sW8s8v0aP3Oy6nF1bWtvwc3XSNmWCcGG9TRiHkObj0PyeQ/s1600/Sigiriya.jpg" height="153" width="200" /></a>පැරණි ශ්රී ලාංකිකයගේ අතිශය විශ්මිත නිර්මාණයක් වූ සීගිරිය, ලාංකික සංස්කෘතිය හා ඔවුන්ගේ ප්රතිභාපූර්ණ නිර්මාණ ශක්තිය පිළිබඳ අපූර්වත්වය සමස්ථ ලෝකයා හමුවේ තබන අති දැවැන්ත නිර්මාණයකි.<br />
සීගිරියේ බටහිර දොරටුව කැණීම් සිදුකර තිබේ. ඒ අනුව එහි ජල උද්යානයේ බොහෝ කොටස් මතු කරගෙන ඇත. නැගෙනහිර දොරටුව කැණීම් සිදුකර ඇතත් ඒ ප්රදේශයේ කරන ලද ගවේෂණ අනුව පෙනී ගොස් ඇත්තේ නැගෙනහිර දෙසින් ඇති ගොඩනැගිලි ඉදිකිරීම් අතරමඟ නවතා දමා ඇති බවයි. මුගලන් කුමරු යුද්ධයට එන විට නැගෙනහිර දෙසින් නගර නිර්මාණය කරමින් තිබෙන්නට ඇත. එම ප්රදේශය විශාල ප්රමාණයේ රථ වාහන පර්වතය ආසන්නයට ගතහැකි ආකාරයෙන් නිර්මාණය වී තිබෙන බවද බොහෝ දුරට ඒවා ඇත් කරත්ත වැනි වාහන විය හැකි බවද පුරාවිද්යාඥයෝ පවසයි.<br />
<br />
වසර 18කට පසු සේනා රැස් කරගත් මුගලන් කුමරු කාශ්යප රජු සමඟ යුද්ධයට පැමිණියේය. යුද්ධයට ගිය කාශ්යප රජු මඩ වලකින් එතෙර වීමට නොහැකිව තම ඇතු ආපසු හැරවූ මොහොතේ රජු පලා යතැයි සිතූ කාශ්යප රජුගේ සේනාව හිස් ලූ ලූ අත දිව ගියෙන් තනිවූ කාශ්යප රජු සියතින් ගෙළ සිඳගෙන මියගිය බව වංශ කතා වල සඳහන් වේ. කාශ්යප රජු මිය ගිය පසු රාජ්යය අල්ලාගත් මුගලන් රජු සිය සොයුරාට රජෙකුට සුදුසු අවමංගල්ය උත්සවයක් පවත්වා භෂ්මාවශේෂ තැන්පත් කර සෑයක් ද කරවා ඇත. එම සෑය පිදුරංගල විහාරයට නුදුරින් සොයාගෙන ඇත. මුගලන් රජු සීගිරිය භික්ෂූන් වහන්සේලාට භාරකොට නැවත අනුරාධපුරයට ගොස් ඇත.<br />
<br />
එකළ සිංහගිරිය නමින් හැඳින්වූ සීගිරි පර්වතය පසුකාලීනව සීගිරිය බවට පරිවර්තනය වී ඇත. <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKMtTiT1IAt7Eu57O550MeqdqCGDWtxag6o2c490mMipq2ghLgAOuTmJ0x1XQMmjXuNjZg11fP-OCWgGkzsaBkl5MXJHkthWV36A-2VVaFIgbb0tWA7gmdDaz3niLeRf59J_wbTQGJXQ/s1600/3-75.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKMtTiT1IAt7Eu57O550MeqdqCGDWtxag6o2c490mMipq2ghLgAOuTmJ0x1XQMmjXuNjZg11fP-OCWgGkzsaBkl5MXJHkthWV36A-2VVaFIgbb0tWA7gmdDaz3niLeRf59J_wbTQGJXQ/s1600/3-75.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
සීගිරි ගල් පර්වතය නැගෙනහිරින් සිංහයෙකුගේ පූර්ව ස්වරූපයෙන් යුතු අතර සීගිරියේ ඉහළ මාලයට පිවිසීමට ඇත්තේ සිංහ කටකිනි. එමෙන්ම සිංහ ස්වරූපයෙන් කළ ආරක්ෂක කුටිද හමුවී තිබේ. ඒ අනුව සීගිරිය හැඳින්වීමට සිංහගිරිය යන නම භාවිතා කළ බව පැහැදිලිය.<br />
<br />
වර්තමානයේ සීගිරිය පිළිබඳ ගවේෂණ කටයුතු සිදුකරන්නේ සංස්කෘතික ත්රිකෝණය මඟිනි. සීගිරිය බලකොටුවක්ය යන්න දැක්වීමේදී ලක්දිව දක්නට ලැබෙන අනෙක් බලකොටුවල මෙන්ම සීගිරිය ද දිය අඟල්, පවුරු පදනම් ආදියෙන් ආරක්ෂිතය. පාලකයාගේ මාළිඟය ආරක්ෂිත ඉහළ මාලයේ පිහිටා ඇත. සීගිරියේ ජල අඟලට පිටතින් ගලින් හා ගඩොලින් කළ විශාල පවුරක් හමුවන අතර ඊට ඇතුළතින් ජල අඟල් දක්නට ලැබේ. ජල පවුර අඩි 80 ක් පමණ පළල් ය. එමෙන්ම එහි හමුව තිබෙන නටඹුන් වලට අනුව අවශ්ය විට පමණක් යොදවා ගත හැකි පරිදි ලී වලින් සකස් කළ ඇතුළත පාලම යොදා තිබූ බව සඳහන් ය. ඊට ඇතුළතින් ගලින් හා ගඩොලින් කළ පවුරක් හමුවේ.<br />
සීගිරි පුරා භූමිය ජල උද්යානය (සමමිතික සැලැස්ම), ශිලා උද්යානය (ස්වාභාවික සැලැස්ම), මාලක උද්යානය ලෙස කොටස් 3කට බෙදා තිබේ. ජල පවුරෙන් අනතුරුව හමුවන පවුරෙන් පසුව බටහිරින් සීගිරියට පිවිසෙන විට පළමුව ජල උද්යානයට පිවිසේ. එහි වැඩි වශයෙන් පොකුණු දක්නට ලැබෙන හෙයින් එම කොටස මාලක උද්යානය ලෙස හැඳින්වේ. එහි ගස් ගල් ආදී භූගෝලීය බාධක ඉවත් කොට මාර්ගය දෙපස ක්රමානුකූල සැලැස්මකට අනුව සමාන්තර ලෙස ගොඩනැගිලි හා පොකුණු ඉදිකර තිබෙන බැවින් එම කොටස සමමිතිකානුකූල සැලැස්ම ලෙස හැදින්වේ.<br />
ඉන් අනතුරුව පිවිසෙනුයේ ශිලා උද්යානයටයි. එම කොටස ශිලා උද්යානය ලෙස හඳුන්වා ඇත්තේ වැඩි වශයෙන් ගල් පර්වත වලින් යුතු බැවිනි. එමෙන්ම එම කොටසේ පැවති ගස් ගල් පර්වත ආදී කිසිවක් ඉවත් නොකොට ඒවා පරිසරයේ අලංකාරයක් ලෙස යොදා ගනිමින් විවිධ නිර්මාණ කොට තිබෙන බැවින් එම කොටස ස්වාභාවික සැලැස්ම ලෙස හැඳින්වේ.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNtToQ1HWulYlEhjseEwWdSTaEB_C-iu0b6zPM8oBdrOn2Gi_O2l_t6e7rj0nBsxMkrgGLsKncn3xZwXpWu3OC5YIwPoKTwUJ-s0CY7hV-vN6VPyvovSIP80A72VRAINmnD3Sn4Df-tA/s1600/z_p11_sigiriya.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNtToQ1HWulYlEhjseEwWdSTaEB_C-iu0b6zPM8oBdrOn2Gi_O2l_t6e7rj0nBsxMkrgGLsKncn3xZwXpWu3OC5YIwPoKTwUJ-s0CY7hV-vN6VPyvovSIP80A72VRAINmnD3Sn4Df-tA/s1600/z_p11_sigiriya.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
අනතුරුව පිවිසෙන ඉහළ කොටස මාලක උද්යානය ලෙස හැඳින්වේ. එහි දක්නට ලැබෙන ප්රධාන පුරාවිද්යාත්මක නටඹුන් අතර සීගිරි චිත්ර, කැඩපත් පවුර, සිංහ පාද, ප්රධාන මාළිගය හා ගල මුදුනේ දක්නට ලැබෙන පොකුණු දෙක හා ගල් ආසනයද වැදගත් වේ. සීගිරියට පිවිසීමට බටහිර දිග දොරටුව හැරුණු විට නැගෙනහිර දකුණු උතුරු දෙසින්ද දොරටු පිහිටා තිබූ බවට සාධක තිබේ.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>දක්නට ලැබෙන ලක්ෂණ:</b></span><br />
<br />
<ul>
<li>පර්වත මස්තකයේ තිබෙන රජ මාළිගය</li>
<li>ගඩොලින් තැනූ සිංහයාගේ රූපය</li>
<li>පර්වත ශිඛරයේ ඇඳ තිබෙන සීගිරි ලලනාවන්</li>
<li>සීගිරි කැඩපත් පවුර</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>සීගිරිය සංස්කෘතික කලාගාරයක් යැයි පැවසීම හේතු:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>ක්රි.ව. 5 වන සියවසේ පැවති නාගරික සැලසුම් ක්රම හා භූමි නිර්මාණ ක්රම</li>
<li>ඉංජිනේරු විද්යාව</li>
<li>ජල තාක්ෂණය </li>
<li>ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පය</li>
<li>කලා ශිල්ප හා සාහිත්යය</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ගෘහ නිර්මාණ:</b></span></div>
</div>
<div>
ශ්රී ලංකාවේ ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පය පිළිබඳ අධ්යනයේදී සීගිරිය වඩා වැදගත්ය. එනම් අනුරාධපුර, පොළොන්නරුව වැනි ස්ථාන වලින් පුරාවිද්යාත්මක නටඹුන් රාශියක් හමු වූවත් ඒවා පාලකයන් රාශියක් යටතේ දීර්ඝ කාල පරිච්ඡේදයක් තුළ සංවර්ධනය වූ ඒවා නමුත් සීගිරිය, ධාතුසේන රජුව මැරූ කාශ්යප ක්ෂණිකව තම රාජධානිය ලෙස තෝරාගත් අතර වසර 18ක් වැනි කෙටි කාලපරිච්ඡේදයක් තුළ ගොඩනංවා භික්ෂූන්ට පූජා කිරීමෙන් පසු කිසිම පාලකයෙක් යටතේ රාජ්ය මධ්යස්ථානය ලෙස යොදා නොගැනීම නිසා පාලකයන් රාශියක් යටතේ සංවර්ධනයට පත් නොවුණි. ඒ අනුව ලාංකික නිර්මාණකරුවන් තුළ පැවති සැලසුම්කරණය, ගෘහ නිර්මාණ තාක්ෂණය, වාස්තු විද්යාව, ජල තාක්ෂණය ආදිය අධ්යනය කිරීමේදී වඩාත් වැදගත්ය. එමෙන්ම ඉහත අනුරාධපුරයෙන් හා පොළොන්නරුවෙන් හමුවන නටඹුන් බොහොමයක් ආගමික නටඹුන් වන අතර සීගිරියෙන් හමුවන නටඹුන් ලෞකික නටඹුන් වීම නිසා ලංකාවේ ලෞකික ගෘහ නිර්මාණ ශිල්පය පිළිබඳ අධ්යනයේදී සීගිරිය ප්රධාන වේ. සීගිරියෙන් හමුවන නටඹුන් අතර බලකොටුවකට අවශ්ය නොවන ලෞකික නටඹුන් අතර සීතලමාළිගා, විනෝද උද්යාන, ජල තටාක ආදිය වැදගත්ය. ජල උද්යානය ආසන්නයේදී සීතල මාළිගයක නටඹුන් හමුව තිබේ. පොකුණේ සිට පැමිණි භූගත ජල මාර්ගයක් සීතල මාළිගයෙහි අත්තිවාරම වටා ගමන් කර නැවත පොකුණට වැටී තිබෙන අතර කුමන තාක්ෂණයක් පැවතියේද යන්න ස්ථිරව කිව නොහැක. පොදුවේ සීතල මාළිගයක් යැයි විශ්වාස කෙරේ. </div>
<div>
එසේම ජල උද්යානය ඉතාම වැදගත් වන අතර එහි අද පවා වර්ෂා කාලයේදී භූගතව ජලය පැමිණ ස්වයංක්රීයව ක්රියාත්මක වන ජලමලක් හමුව තිබේ.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5aWbqCTLDRnTkK19vPUzdmn29GcmrK1oRUQ49bDs-xKMXbwFYNVwxarqjDqDFU5c3ygGCx_nql2XCyiYakAIwZDgoUr98XAv1ZOLkKEtuq8ZPu9ue8DDmJDbTfguM9rqPtC5m0b-IEg/s1600/sigiri4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5aWbqCTLDRnTkK19vPUzdmn29GcmrK1oRUQ49bDs-xKMXbwFYNVwxarqjDqDFU5c3ygGCx_nql2XCyiYakAIwZDgoUr98XAv1ZOLkKEtuq8ZPu9ue8DDmJDbTfguM9rqPtC5m0b-IEg/s1600/sigiri4.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br />
<br />
<br />
To be continued....</div>
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-13455495226635198782013-06-09T10:18:00.003-07:002013-06-09T10:49:57.914-07:00ශ්රී ලංකාවේ පිහිටා ඇති ලෝක උරුම අඩවි - පුරාතන පොළොන්නරුව (World Heritages in Sri Lanka - Part 1)ශ්රී ලංකාවේ සුවිෂේශ ස්ථාන 8 ක් ජගත් ලෝක උරුමයන් ලෙස යුනෙස්කෝ (UNESCO) ආයතනය විසින් නම් කොට ඇත. නාමිකව ගත් කළ පුරාතන පොළොන්නරුව (1982) , අභීත සීගිරි නගරය (1982) , රන්ගිරි දඹුලු විහාරය (1991) , පුරාතන ගාලු නගරය හා එහි ආරක්ෂාව සැපයීමේ ක්රමෝපායන් (1988) , පූජනීය අනුරාධපුර නගරය (1982) , පූජනීය මහනුවර නගරය (1988) , සිංහරාජ වන රක්ෂිතය (1988) හා ශ්රී ලංකාවේ මධ්යම උස්බිම් (2010) ජගත් ලෝක උරුමයන් ලෙස ප්රකාශයට පත්ව ඇත.<br />
<br />
<span style="font-size: x-large;"><u style="font-weight: bold;">පොළොන්නරුව:</u></span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRq6gP9di-7vcqQPR6hEFVfmelVgW5CdiWPgDvJq8ZjlJbSAVx-XxNz7w6AFdtxl85AYab2lVXI5SRd4G0VfFv0mwDAWVMuowr2OznOvvwScgvc8vbC3GiguviQuJZsJ8wCg1CgS-J9g/s1600/polonnaruwa+2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRq6gP9di-7vcqQPR6hEFVfmelVgW5CdiWPgDvJq8ZjlJbSAVx-XxNz7w6AFdtxl85AYab2lVXI5SRd4G0VfFv0mwDAWVMuowr2OznOvvwScgvc8vbC3GiguviQuJZsJ8wCg1CgS-J9g/s1600/polonnaruwa+2.jpg" height="424" width="640" /></a></span></div>
<br />
<br />
ශ්රී ලංකාවේ රාජධානීන් අතරින් දෙවැනි පැරණි රාජධානිය වනුයේ පොළොන්නරුව රාජධානියයි. පළමුවන විජයබාහු රජතුමා ක්රි.ව. 1070 දී චෝල ආක්රමණිකයින් පලවා හැරීමෙන් පසුව පොලොන්නරු රාජධානිය තම පාලනයට නතු කොට ගෙන එක්සේසත් කළේය. පළමුවන විජයබාහු රජුගේ රාජ්යත්වයත් සමඟම සිදුවූ අධිරාජ්ය වෙනස් වීම් හේතුවෙන් පොළොන්නරුව සුවිෂේශී බවක් උසුලයි. පොළොන්නරුව එක්සේසත් කළ කතා නායකයා වනුයේ විජයබාහු රජුගේ මුණුබුරා වූ පළවෙනි පරාක්රමබාහු රජතුමායි. චෝල අධිරාජ්යයන්ගේ කෙටි පාලන සමය තුළ පොළොන්නරු නගරය <b>ජනන්තමංගලම් </b>ලෙස ද හැඳින්වීය.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqclorNQ-bQi5zAyjuKu8fURjdiPmg0FYbNtCYtvPMIlIkSXrKEKcxnCBhWji_ST5m9dDmeQcNmXVnOZ7DXWZ7HTz2abVOCEQuWTAy6SFYctrvr6oPaElgh406LfRkjmuXTGPdDkUeAw/s1600/polonnaruwa-cultural-site-sri-lanka-0171.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqclorNQ-bQi5zAyjuKu8fURjdiPmg0FYbNtCYtvPMIlIkSXrKEKcxnCBhWji_ST5m9dDmeQcNmXVnOZ7DXWZ7HTz2abVOCEQuWTAy6SFYctrvr6oPaElgh406LfRkjmuXTGPdDkUeAw/s1600/polonnaruwa-cultural-site-sri-lanka-0171.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">කෙසේ වුවද පළවෙනි පරාක්රමබාහු රජතුමාගෙන්
පසුව රජ වූ</span><span lang="SI-LK"><span style="font-family: Arial, sans-serif;"> නිශ්ශංකමල්ල රජතුමාට </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">ඇති විරුද්ධත්වය මත අනෙකුත් සියලු අභ්යන්තර පාලකයින් තුළ රාජ්ය
පාලනයට තිබූ කැමැත්ත ක්රමයෙන් ගිලිහී යන්නට විය. මෙය හේතු කොට ගෙන නිශ්ශංකමල්ල
රාජ්ය පාලනයට විරුද්ධව සටන් ඇවිලීමට පටන් ගැනිණ. මෙසේ රජුට විරුද්ධව කැරළි ඇති
වෙද්දී අනෙකුත් පාලකයන් විසින් දකුණු ඉන්දියානු ප්රබල රාජ්යයන් සමඟ සීමා රහිත
විවාහ සම්බන්ධතා ඇති කර ගත්තේය. එය හේතු කොට ගෙන ශ්රී ලාංකීය රජ පෙළපත අභාවයට
යාමට පටන් ගත් අතර කාලිංග මාඝ</span><span class="apple-converted-space"><span style="font-family: Arial, sans-serif;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">වර්ෂ </span><span style="font-family: Arial, sans-serif;">1214</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> දී පොළොන්නරුව රාජධානිය ආක්රමණය කළේය. අවසාන වරට පොළොන්නරුව
රාජධානිය ආක්රමණයකට නතු වුයේ වර්ෂ </span><span style="font-family: Arial, sans-serif;">1284</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> දී පාන්ඩ්යය රජ පෙළපතකට උරුමකම්
කියූ ආර්ය චක්රවර්තී නම් රජුගෙනි. ඉන්පසුව ලංකාවේ අගනුවර ලෙසට දඹදෙණිය</span><span class="apple-converted-space"><span style="font-family: Arial, sans-serif;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">පත් විය. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL4i3h2RUf3-Cl5dlXPvJIl2zuvKHtvKVysQnMp8zUY9xs3l_jIx0SfpApWaxLtw2NnypnFeSqAyNqDrG1tyv1gYNnAZx-_MkC-qTrPlD2Lf3ohw8roIhotY43bg-P5EZ2ObYIOhhPHw/s1600/polonnaruwa.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjL4i3h2RUf3-Cl5dlXPvJIl2zuvKHtvKVysQnMp8zUY9xs3l_jIx0SfpApWaxLtw2NnypnFeSqAyNqDrG1tyv1gYNnAZx-_MkC-qTrPlD2Lf3ohw8roIhotY43bg-P5EZ2ObYIOhhPHw/s1600/polonnaruwa.jpg" height="210" width="320" /></a></span></div>
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;">වර්තමානයේදී දක්නට ඇති අතීත පොළොන්නරුව නගරයේ පුරාවිද්යාත්මක
ස්ථාන ලාංකීය රජ දරුවන්ගේ විශිෂ්ටත්වය හා ශික්ෂණය මනාව පිළිඹිබු කරයි.</span></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin: 4.8pt 0in 6pt;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif; font-size: large;"><span style="line-height: 18px;"><b>පොළොන්නරුව පිහිටීමේ වැදගත්කම:</b></span></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">අනුරාධපුරය අගනුවර කරගත් පාලකයන්ට
උපකාරක නගරයක්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif;">, </span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">යුද්ධමය
වශයෙන් ආරක්ෂිත කලාපයක් සහ සේනා සංවිධානය කොට කඳවුරු පිහිටුවවීමට සුදුසු පෙදෙසකි.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 1.2pt; margin-left: 19.2pt; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in; text-indent: -.25in;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: Symbol;">·<span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">අනුරාධපුරය හා රෝහන දේශය අතර ගමනාගමනය
සිදුවු සංධිස්ථානයක් ලෙස</span><span style="font-family: Arial, sans-serif;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 1.2pt; margin-left: 19.2pt; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in; text-indent: -.25in;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: Symbol;">·<span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">ආරක්ෂිත මෙන්ම ස්වයං පෝෂිත වු බලකොටු
පෙදෙසක් ලෙස</span><span style="font-family: Arial, sans-serif;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin: 4.8pt 0in 6pt;">
</div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">දෙස් විදෙස් පතල කිර්ති නාමයක් පුරයට
ගෙන දුන් අතීත රජවරු සහ රැජිනියෝ සහ ප්රාදේශිය නායකයෝ දහඅට දෙනෙකි. පාලකයන් අතර
සමහර පාලකයන් විශිෂ්ඨයෝය. ඇතැම්හු දුර්වලයෝය.ඒ ඒ විශිෂ්ඨත්වය ඔවුන් ලබාගෙන ඇත්තේ
ස්වකීය දේශයේ ස්වාධීනත්වය හා උන්නතිය උදෙසා ජීවිතය පරදුවට තබා කැපවීමෙනි. </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCu1hkJ95DaS37R5QD5sXnq-mbG-KApDfabOtexr0DEQR6xea4lP92zNhvZb0vcuYFXv2QpeiR3F_4WI8yQfIPy52ZX2f9qGYEkz0aOckgWjRGZK_qPKVfdDPxCb_K3-WahzK5d1l2SA/s1600/sri-lanka-polonnaruwa-photo-004.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCu1hkJ95DaS37R5QD5sXnq-mbG-KApDfabOtexr0DEQR6xea4lP92zNhvZb0vcuYFXv2QpeiR3F_4WI8yQfIPy52ZX2f9qGYEkz0aOckgWjRGZK_qPKVfdDPxCb_K3-WahzK5d1l2SA/s1600/sri-lanka-polonnaruwa-photo-004.jpg" height="320" width="209" /></a></span></div>
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;">පොළොන්නරුව රාජධානිය කරනු ලැබුවේ කාලිංඝ මාඝ විසිනි. මේ
පාලක පාලිකාවන් සියල්ලන්ගේම යහපත් හෝ අයහපත් පාලන තන්ත්රයෙහි මතකයන් පොළොන්නරු පුරය
හා තදාසන්න ප්රදේශවල ඉතිරිව ඇතත් වඩාත් වැදගත් ඓතිහාසික මෙහෙවරක් කල රජුන්
දෙදෙනා වන්නේ චෝලයින්ගෙන් රට මුදවාගත්</span><span class="apple-converted-space"><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"> </span></span><b><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;">"</span><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;">මහා විජයබාහු රජතුමා"</span></b><span class="apple-converted-space"><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"> </span></span><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;">සහ භේද භින්න වූ අභ්යන්තර දේශපාලනය ජය ගෙන රට
ඵක්සේසත් කල</span><span class="apple-converted-space"><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"> </span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-weight: bold; line-height: 115%;">"</span><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;"><b>මහා පරාක්රමබාහු
රජතුමා" </b>ය.</span><span class="apple-converted-space"><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"> </span></span><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;">ඓතිහාසික සාධක වලට අනුව</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;">සාහිත්යයට අනුව</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;">,<span class="apple-converted-space"> </span></span><span lang="AR-SA" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 115%;">ජනප්රවාද වලට අනුව රාජකීය
නගරයක් ප්රධාන වශයෙන් කොටස් කිහිපයකින් සැදුම් ලද්දක් විය.</span></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
</div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">ඇතුල් නුවර</span></li>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">පිට නුවර</span></li>
<li><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">පිට නුවරින් පිට පෙදෙස් (උප නගර, ජ</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">නාවාස</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">,</span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">ගොවිබිම්)</span></li>
</ul>
<div style="text-indent: -24px;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><span style="line-height: 19.1875px;"> <span style="font-size: large;"> <b>පුරාවස්තු:</b></span></span></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><span style="line-height: 19.1875px;"><b><br /></b></span></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 1.2pt; margin-left: 19.2pt; mso-list: l0 level1 lfo1; mso-margin-top-alt: auto; tab-stops: list .5in; text-indent: -.25in;">
</div>
<ul>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">පරාක්රම සමුද්රය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">පුරාවිද්යා කෞතුකාගාරය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">ශිව දේවාලය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">වටදා ගෙය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">හැටදා ගෙය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">මැණික් වෙහෙර</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">ලංකා තිලක</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">තිවංක පිළිමගෙය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">පරාක්රම මාලිගාව</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">නිශ්ශංකමල්ල මාලිගා සංකිර්ණය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">නිශ්ශංකලතා මණ්ඩපය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">අටදා ගෙය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">සත්මහල් ප්රසාදය</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">රන්කොත් වෙහෙර</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">කිරිවෙහෙර</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">පොත්ගුල් වෙහෙර</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> </span></span><span lang="SI-LK" style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;">කුමාර පොකුණ</span></li>
<li><span style="line-height: 14.4pt; text-indent: -0.25in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; line-height: normal;"> නෙළුම් පොකුණ</span></span></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><span style="color: #0b0080;"> </span><b><span style="font-size: large;">පොළොන්නරුවේ වැදගත් ස්ථාන කීපයක්:</span></b></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<ul>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh39mgNb4lsUJYBoUsw3NWlyDjQW6V5ILHTDlZP4YhWFHeh7kstfgM2e1N-exT_AqOYz59KN-oItUaHfi3YSvH3VuPlCUKlXtZYNssQKIqVciKUN_3e7UTIvO1AnuJGpzcjY3_ZMmKYRA/s1600/pothgul+wehera.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh39mgNb4lsUJYBoUsw3NWlyDjQW6V5ILHTDlZP4YhWFHeh7kstfgM2e1N-exT_AqOYz59KN-oItUaHfi3YSvH3VuPlCUKlXtZYNssQKIqVciKUN_3e7UTIvO1AnuJGpzcjY3_ZMmKYRA/s1600/pothgul+wehera.jpg" height="150" width="200" /></a>
<li><b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> පොත්ගුල් විහාරය </b></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">උස් වේදිකාවක් මත වෘත්තාකාර ලෙස පිහිටි ගොඩනැගිල්ලකි. දොරටුවෙහි </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">ගලින් ඉදිකළ අලංකාර උලුවස්සකි. මළුවේ හතර පැත්තෙහි කුඩා ස්ථූප 4කි. </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">පහත </span><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">මළුව භික්ෂු කුටි වලින් යුක්තය. පළවන පරාක්රමබාහු රජු ඉදිකළ </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">විහාරයක් </span><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">බව සෙල්ලිපි වල සඳහන්ය.</span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></b></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<ul>
<li><b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> ශෛලමය ප්රතිමාව </b></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b><br /></b></span><b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5acvcn_wW8QMRlH5v1bfdR7GDGWQani6FCeDy6AQ4hVZcousXBXgIluMZsz73nmOTuJHmRynMbuOnFIuOMvNFO5-PoGvI6vonas3hNsodjTqI6uakd8bus6PkvE83whE0dumZDQELvw/s1600/shailamaya+prathima.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5acvcn_wW8QMRlH5v1bfdR7GDGWQani6FCeDy6AQ4hVZcousXBXgIluMZsz73nmOTuJHmRynMbuOnFIuOMvNFO5-PoGvI6vonas3hNsodjTqI6uakd8bus6PkvE83whE0dumZDQELvw/s1600/shailamaya+prathima.jpg" height="200" width="149" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> </span><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">මත රාශියකට තුඩු දී ඇති මෙය මහා පරාක්රමබාහු රජුගේ හෝ පුලතිසි ඍෂිවරයාගේ පිළි රූ ලෙස ද සැළකේ. සමහර අය කලාකාමී පුද්ගලයෙකුගේ යැයි ප්රකාශ කරන්නේ උඩු කයෙහි රජවරුන්ට විශේෂිත හෝ ඍෂිවරුන්ගේ පළඳනාවක් නොමැති බැවිනි. </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></b></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<ul>
<li><b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> පරාක්රම සමූද්රය <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisj-4wjg8nPQkK_0Z-cBRbBcz8ioMVvmUOb4B4arNCey-Y8ztoCn3tEvCMWPA9Bcf8ka6q-rHP2eTOX6iZ8pucE1_0i34d79WsenK3jb-ImVNlcGIAiPeHu7nf5nKPivQx7ks7P61aRw/s1600/imgparakramasamudraya_1803.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEisj-4wjg8nPQkK_0Z-cBRbBcz8ioMVvmUOb4B4arNCey-Y8ztoCn3tEvCMWPA9Bcf8ka6q-rHP2eTOX6iZ8pucE1_0i34d79WsenK3jb-ImVNlcGIAiPeHu7nf5nKPivQx7ks7P61aRw/s1600/imgparakramasamudraya_1803.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">පළවන පරාක්රමබාහු රජ සමයේ විශිෂ්ඨ නිර්මාණයක් වූ පරාක්රම සමුද්රය </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">වැව් කීපයක් ඒකාබද්ධ කිරීමෙන් සකස් කරන ලද්දකි. තෝපා වැව, දුඹුටුලු වැව, එරබඳු වැව ඉන් ප්රධානය. මේ ප්රදේශයේ තවත් ප්රධාන ජලාශ වන්නේ ගිරිතලේ, මින්නේරි, කවුඩුලු හා කන්තලේ යන වැව් ය. අඹන් ගඟ හරස් කර බඳින ලද වේල්ලක් මඟින් හා ගිරිතලේ වැවෙන් ද පරාක්රම සමුද්රයට ජලය ලබාගෙන ඇත. පරාක්රම සමුද්රයේ ජලය නළ මාර්ග මඟින් ලබා ගනිමින් පොකුණු රාශියක් ද ඇත. </span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> <b>පරාක්රමබාහු මාළිගය </b></span></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b><br /></b></span><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0X2UuUy2rXcSXvvFk1ZE_vuoUjtuI3C0u6jbQYCI0TGVCIBPpKCs93DhYZ5Fu3-900m2pzlNZQRnaq1K7CEgf3c-LTCdWQEOqkf29dNnK-XYhsTzmzd0UGiEWtBqzH1LFoouBV_1MIw/s1600/800pxroyalpalace.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0X2UuUy2rXcSXvvFk1ZE_vuoUjtuI3C0u6jbQYCI0TGVCIBPpKCs93DhYZ5Fu3-900m2pzlNZQRnaq1K7CEgf3c-LTCdWQEOqkf29dNnK-XYhsTzmzd0UGiEWtBqzH1LFoouBV_1MIw/s1600/800pxroyalpalace.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">වෛජයන්ත ප්රාසාදය නමින් ද හැඳින්වේ. ගඩොල් නිර්මාණයක් වූ මෙය මහල් 7 කින් හා කාමර රැසකින් යුත් ගොඩනැඟිල්ලක් බව වංශ කතාවන්හි සඳහන් වේ. මාළිගාවට ඇතුළුවන තැන ඇති ශාලාව රැස්වීම් ශාලාවක් විය හැකිය. බිත්ති ගණකම්ය. මහල් හා වහළ දැවයෙන් නිර්මාණය කර ඇත. මුර භටයින්ටද ගොඩනැඟිලි ඉදිකර ඇත. </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></b></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<ul>
<li><b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> පරාක්රමබාහු රාජසභා මණ්ඩපය <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlGOrlfDGe4E9LDVGl_aHNpUOmwwYZHfo4Iofizeu8SXzmjR74M9pV22HgmQCHVKw7ypHZkkOgYgP_6mb4I1X66QtiIcrlMQOZRqc0NZidL63_X832WNAEunjtP5F_LZLUekK4ikJCfw/s1600/Council_Chamber_of_Parakramabahu_I.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjlGOrlfDGe4E9LDVGl_aHNpUOmwwYZHfo4Iofizeu8SXzmjR74M9pV22HgmQCHVKw7ypHZkkOgYgP_6mb4I1X66QtiIcrlMQOZRqc0NZidL63_X832WNAEunjtP5F_LZLUekK4ikJCfw/s1600/Council_Chamber_of_Parakramabahu_I.jpg" height="132" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">ගල් කැටයම් නිර්මාණයේ සුවිශේෂත්වය පිළිඹිබු කරන ගොඩනැඟිල්ලකි. </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">ඇතුළු වන තැන සඳකඩ පහණක් ඇත. මකර රූප සහිත පියගැට පෙළක් ද දර්ශණීය සිංහ රූප ද සහිතය. සඳකඩ පහණ, කොරවක් ගල් රාජ සභාවක් ඉදිරියේ යොදා ඇති විශේෂ අවස්ථාවකි. </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></b></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<ul>
<li><b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> අටදා ගෙය </b></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b><br /></b></span><b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwaqtLy_aWu8eILYOaQyPjJFZKA0hTb77VQVVGRmZ1_Xbxggu7HqtsRN0sQVmwywcAZV9of4KJlieP_NOxLvxUzh0sP8UrLtUy_Y4auUELWbnO3hYhd4cEVblFbId2r_k6QFUe96f_Eg/s1600/atada+geya.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwaqtLy_aWu8eILYOaQyPjJFZKA0hTb77VQVVGRmZ1_Xbxggu7HqtsRN0sQVmwywcAZV9of4KJlieP_NOxLvxUzh0sP8UrLtUy_Y4auUELWbnO3hYhd4cEVblFbId2r_k6QFUe96f_Eg/s1600/atada+geya.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b> පළවන විජයබාහු රජු ඉදිකරවූ දළදා මන්දිරයයි. උඩු මහලේ දන්ත ධාතූන් වහන්සේ තැන්පත් කර තිබූ අතර පහළ මාලය ප්රතිමා ගෘහයක් ලෙස භාවිතා වන්නට ඇත. මෙය ආසන්නයේ ඇති සෙල් ලිපියක දළදා වහන්සේ ආරක්ෂා කරගත යුතු ආකාරය දැක්වේ. මේ මන්දිරය ආරක්ෂා කිරීමට වේලක්කාර භටයන් යොදාගත් බව සනාථ වේ.</span></div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span>
<br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Zz_yZO9cBvwCuUyBJ-jvGnJBgNDy5YykmId5Nsxfp20HeT2kr9FBjBZGG94RaPV45bpkn2YG6HD9iyrvVnEnB6b1FhCecJUAgJ2hgfeSH95S2XJxBRkh_6x_sA2znhccID9HI6FnzQ/s1600/latha+mandapa.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6Zz_yZO9cBvwCuUyBJ-jvGnJBgNDy5YykmId5Nsxfp20HeT2kr9FBjBZGG94RaPV45bpkn2YG6HD9iyrvVnEnB6b1FhCecJUAgJ2hgfeSH95S2XJxBRkh_6x_sA2znhccID9HI6FnzQ/s1600/latha+mandapa.jpg" height="132" style="cursor: move;" width="200" /></a>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>නිශ්ශංකමල්ල රාජ සභාව </b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>රජුගේ ආසනය කලාත්මක සිංහ රූපයකින් යුක්තය. යුව රජු අසුන් ගත යුතු </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">කුඩා සිංහාසනය ද මෙහි ඇත.</span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>හැටදා ගෙය </b></span></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b><br /></b></span><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiesA-7JRimdlYUchEH4r5tGjmg5lRrbdzwgrrPFmy0-FH4VavNC6laYIEXjYcOP8EZP_57vSGqqjoiA6hCIFLGikE5jSVULG-ohOPwpw5WkpE3KL4NiPbHgCQwBBmulOqhoHa-f1op8A/s1600/heta+da+geya.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiesA-7JRimdlYUchEH4r5tGjmg5lRrbdzwgrrPFmy0-FH4VavNC6laYIEXjYcOP8EZP_57vSGqqjoiA6hCIFLGikE5jSVULG-ohOPwpw5WkpE3KL4NiPbHgCQwBBmulOqhoHa-f1op8A/s1600/heta+da+geya.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>දළදා සමිඳුන් සඳහා ඉදිකළ නිර්මාණයකි. නිශ්ශංකමල්ල රජු තමාගේ නිර්මාණයක් ලෙස සෙල් ලිපි වල සඳහන් කරත් පළවන පරාක්රමබාහු රජුගේ නිර්මාණයක් ලෙස සැළකේ. මහා පරාක්රමබාහු රජු දන්ත ධාතූන් වහන්සේ රුහුණෙන් ලබාගෙන මෙහි තැන්පත් කර දළදා පෙරහැර ද පවත්වා පුද සත්කාර කළ බව වංශ කතා වල කියවේ.</span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>ගල්පොත <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeOSfqEvYVPPoc8wPUmnxLiziO7xjs9Chiq-jvfKNtsumyBw-994cA8GH5OfQ1-8vxzSql387RfhLihy-wrR-9aOSBX5SWJsJD53CJ85HYokweRYMByQ7-SwiWCO2H7m4TWqjddPg4oA/s1600/gal+potha.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeOSfqEvYVPPoc8wPUmnxLiziO7xjs9Chiq-jvfKNtsumyBw-994cA8GH5OfQ1-8vxzSql387RfhLihy-wrR-9aOSBX5SWJsJD53CJ85HYokweRYMByQ7-SwiWCO2H7m4TWqjddPg4oA/s1600/gal+potha.jpg" height="127" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>හැටදා ගෙය අසල ඇති නිශ්ශංකමල්ල රජු කරවන ලද සෙල් ලිපියකි. පොතක පිටුවක ආකාරයෙන් සකස් කර ඇත. මිහින්තලා ප්රදේශයෙන් රැගෙන ආ බව කාලිංග වංශිකයන්ට පමණක් රාජ්යය හිමිවිය යුතු බව විදේශිකයන් සමඟ වෙළඳ සම්බන්ධතා ගොඩනඟා ගත් ආකාරය මෙහි දැක්වේ. ඇතුන් දෙදෙනෙකු පැන් ඉසින ආකාරය, හංස කැටයම්, ලියවැල් වලින් යුක්තය.</span></div>
</div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>ශිවදේව </b></span></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b><br /></b></span><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLT7uCJoXWLdM4C9vK7N7lUGtf8SmZ1B83Pq7rbxCppdRb-q2i0aFZ0QWR9DvBoUYoug_X1f-nidxHlyO7jmqjURCUAPNzMXnObZj-EByqIxOpwN-KCr84WRfgfTs7KVVEN_0YGfl3Zg/s1600/shiva+temple+polonnaruwa.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLT7uCJoXWLdM4C9vK7N7lUGtf8SmZ1B83Pq7rbxCppdRb-q2i0aFZ0QWR9DvBoUYoug_X1f-nidxHlyO7jmqjURCUAPNzMXnObZj-EByqIxOpwN-KCr84WRfgfTs7KVVEN_0YGfl3Zg/s1600/shiva+temple+polonnaruwa.jpg" height="96" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>පොළොන්නරුවේ චෝල පාලනය පැවති අවධියේ දී ඉදිකරන ලද්දකි. දකුණු ඉන්දියානු වාස්තු විද්යාත්මක ලත්ෂණ ඉතා හොඳින් නිරූපණය කෙරේ. දේවාලය වටා ගව රූප කීපයක් මැදි කොට ගෙන ශිව දේවාලය සාදා ඇති අතර ශිව ලිංග පූජාවට අදාළ දේවාලද ඇත.</span></div>
</div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>මැණික් වෙහෙර <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinUAm3vsEIKzgAsmz5dyUMSJzMOAX1JD3qOm0K_8D2Dd4otRVZrF_8xddqkLYnQzKF7YTTHgZ8QUlUYb5vHtIwZ7kmMGxb48Pjx9GIswoDjH7V3nCsAEIkaUVWnaoHBVF52juITTC57w/s1600/menik+wehera.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinUAm3vsEIKzgAsmz5dyUMSJzMOAX1JD3qOm0K_8D2Dd4otRVZrF_8xddqkLYnQzKF7YTTHgZ8QUlUYb5vHtIwZ7kmMGxb48Pjx9GIswoDjH7V3nCsAEIkaUVWnaoHBVF52juITTC57w/s1600/menik+wehera.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>තරමක උසින් යුතු වේදිකාවක් වැනි කොටසක මැණික් වෙහෙර තනා ඇත. හුණු බදාමයෙන් සිංහ රූප කැටයම් කළ උළුවස්ස වැදගත්ය.</span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>ආලහන පිරිවෙන </b></span></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b><br /></b></span><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBkFsCvBGtv8ISZMRyL8hfmafOs7n3z75ya8ix1V5cD-lR0SEbPCIUt2VULywY8xd2YiZYFmfEBZkEb4Bno7owFoB5UeF-_cunr9DsJQ0ZT5EykckwydaFifQvmnxYXnpN2m6WH1lcqQ/s1600/alahana+pirivena.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBkFsCvBGtv8ISZMRyL8hfmafOs7n3z75ya8ix1V5cD-lR0SEbPCIUt2VULywY8xd2YiZYFmfEBZkEb4Bno7owFoB5UeF-_cunr9DsJQ0ZT5EykckwydaFifQvmnxYXnpN2m6WH1lcqQ/s1600/alahana+pirivena.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>මහා පරාක්රමබාහු රජුගේ ශ්රේෂ්ඨතම නිර්මාණයක් ලෙස සැළකේ. දෙස් විදෙස් භික්ෂූන් වහන්සේලා අධ්යාපනය ලැබූ ස්ථානයක් ලෙසද සැලකේ. මැණික් වෙහෙර, රන්කොත් වෙහෙර, බුද්ධසීමා ප්රාසාදය, ලංකාතිලක පිළිම ගෙය, ගෝපාල පබ්බතය හා කිරි වෙහෙර ඇතුළු ප්රධානස්ථාන කීපයක්ම අයත් වන්නේ මේ ආලහන පිරිවෙන් සංකීර්ණයටය. මේ ගොඩනැඟිලි තනා ඇත්තේද මනාව සකස් කළ එක් එක් උස් මට්ටම් වලින් යුතු බිම් වලය. අනුරාධපුර යුගයේද මේ ප්රදේශයේ ජනයා වරදින් මිදී සිටි බව හෙළිවේ. පූජාසන භූමි, ගලින් සාදන ලද වැසිකිළි, රෝහල් දැකිය හැකිය.</span></div>
</div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>ලංකාතිලක ප්රතිමා ගෘහය <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU7astGGKbNV7EK9-RUAft5c0U-AMXF2hj3TBBpf2UI4C_mg081DVIOAl9OiylF2toErQBn_qYU6xLJ8T-xJvxR5yXDKLNnkF2Uu292EYlmXxhgqNvLfCs_WnUgROmGx5M76DIVKUG7g/s1600/lanka+thikalakya.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgU7astGGKbNV7EK9-RUAft5c0U-AMXF2hj3TBBpf2UI4C_mg081DVIOAl9OiylF2toErQBn_qYU6xLJ8T-xJvxR5yXDKLNnkF2Uu292EYlmXxhgqNvLfCs_WnUgROmGx5M76DIVKUG7g/s1600/lanka+thikalakya.JPG" height="200" width="150" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>ගඩොලින් නිර්මාණය කර ඇති ප්රතිමා ගෘහයක් ලෙස සැළකිය හැක. පළවන </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">පරාක්රමබාහු රජු විසින් කරවන ලද්දක් වූ මෙහි ඇති බුද්ධ ප්රතිමාව අඩි 41 කට වඩා </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">වැඩිය. වංශ කතාවන්හි සඳහන් වන්නේ මහල් 5 කින් යුත් එකක් ලෙසය. විවිධ </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">ලතාවන්ගෙන්, මලින් හා දේව, බ්රහ්ම රූපයන්ගෙන් අලංකාරව කැටයම් කර තිබේ. පිටත </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">බිත්ති සාදා ඇත්තේ හුණු මිශ්ර බදාමෙනි. විශාල ගඩොල් යොදා ඇත. පවත්නා බිත්ති ද අඩි </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">55 කින් පමණ උසය. ඉහළ මාලයන්ට නැගීමට පියගැට පේළි 2 ක්ද ඇත. වාස්තු විද්යාවේ </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">සුවිශේෂ නිර්මාණයක් වශයෙන් මෙය සැළකේ. පිළිම වහන්සේ වන්දනා කිරීම සඳහා </span><br />
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;">පැමිණෙන අය පිළිමයට පිටුපසට නොගොස් ආපසු යාමක් නැත.</span></div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>බුද්ධ සීමා ප්රාසාදය</b></span></li>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><b><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYtDDC9V1QSJY_EywWDTZ68X0gawWpHUnWcmkjS9nwjdq_wooQHcu-XKugWWbwJRqxrABXI6z5D-lhHEoWB0sbs7pMsLMOwNG41Uyl5XxltZm6q9Ju-gMmrpO-LonuCfhjSjFT60DTKg/s1600/budda+seema+prasad.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYtDDC9V1QSJY_EywWDTZ68X0gawWpHUnWcmkjS9nwjdq_wooQHcu-XKugWWbwJRqxrABXI6z5D-lhHEoWB0sbs7pMsLMOwNG41Uyl5XxltZm6q9Ju-gMmrpO-LonuCfhjSjFT60DTKg/s1600/budda+seema+prasad.jpg" height="106" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> භික්ෂූන් වහන්සේලාගේ විනයකර සිදුකිරීමට යොදාගෙන ඇති පොහොය ගෙයකි. නායක ස්වාමීන් වහන්සේලාට වැඩ සිටීමට උස් ස්ථානයක් සකස් කොට ඇත. ඉහළ මාලයේ පිහිටුවා ඇති සීමා අඟල් අතිශයින් කලාත්මකය. විනය කර්ම සීමාවන්ද දැක්වේ. පොළොන්නරු යුගයට අයත් බිතුසිතුවම් මෙන්ම ජනේල ද මෙහි දැකිය හැකිය. </span></div>
<div>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b> ගල් විහාරය (උත්තරාරාමය) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEila-Q4-QBmkdfoZEaAI9xFmfwI-npFalxLlHMXF_kPGW7XdQ_cdw7dJ0TaaluyMT0mG4zHlOxAYPmqkKg8zoQfcAcLRSlMZmZpIQ0pdMd6f7WQiP4CtT3TAGPNNIJ6wEmK7c27OgfUYg/s1600/gal+viharaya.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEila-Q4-QBmkdfoZEaAI9xFmfwI-npFalxLlHMXF_kPGW7XdQ_cdw7dJ0TaaluyMT0mG4zHlOxAYPmqkKg8zoQfcAcLRSlMZmZpIQ0pdMd6f7WQiP4CtT3TAGPNNIJ6wEmK7c27OgfUYg/s1600/gal+viharaya.JPG" height="111" width="200" /></a></div>
</b></span></li>
</ul>
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> මහා පරාක්රමබාහු රජතුමා කරවන ලද සුවිශේෂ නිර්මාණයක් වන මෙහි </span><br />
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;">ශෛලමය ප්රතිමා 4ක් ඇත. </span></div>
<div>
<ol>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> ධ්යාන මුද්රාවෙන් වැඩ සිටින බුද්ධ ප්රතිමා</span></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"> විද්යාදාර ලෙනෙහි සෙල් ලිපියක් ආසන්නයේ ඇති හිටි පිළිමය</span></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"> ගිරාසන ඉරියව්වෙන් යුත් හිඳි පිළිමය</span></li>
<li><span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"> සැතපෙන පිළිමය</span></li>
</ol>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"> විද්යාදාර ලෙන සමීපයේ ඇත්තේ පොළොන්නරු කතිකාවත නම් සෙල් ලිපියයි. සංඝයා වහන්සේලා සඳහා පදනම් වූ නීති ඊට ඇතුළත්ය.</span></div>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ul>
<li><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"> <b>දෙමළ මහා සෑය <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</b></span></li>
</ul>
<div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b> </b>සම්පූර්ණ නොවූ විශාලතම ස්ථූපයකි. පැවති උස් ස්ථානයක් චෛත්යයක් බවට පරිවර්තනය කිරීමට ගත් උත්සාහයක් ලෙසද හඳුන්වා ඇත. දෙමළ සිරකරුවන් යොදවා සකස් කළ එකක් ලෙසද සැළකේ.</span></div>
</div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQuKd9Io7Ce8o1yHGP1fdB9KSz_x8noPxtcSvryx1WbOuVWV8wzqphyuSG-HwqIqsCErGbOLTliQfp0yhDdqwiRU3oJj2LH1DeFHvrZkI2qvEGftld8RR807xXzi-CruaVkb7pp_DJ7A/s1600/demala+maha+seya+new.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQuKd9Io7Ce8o1yHGP1fdB9KSz_x8noPxtcSvryx1WbOuVWV8wzqphyuSG-HwqIqsCErGbOLTliQfp0yhDdqwiRU3oJj2LH1DeFHvrZkI2qvEGftld8RR807xXzi-CruaVkb7pp_DJ7A/s1600/demala+maha+seya+new.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><b><br /></b></span></div>
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> </b><br />
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><br /></b>
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> </b><br />
<b style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"> </b><span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;">To be continued....</span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<span style="font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; text-indent: -0.25in;"><b> </b></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<span style="font-family: Iskoola Pota, sans-serif;"><span style="line-height: 19.1875px;"><br /></span></span></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<br /></div>
<div style="text-indent: -24px;">
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-22455865025014734742013-06-03T00:08:00.003-07:002013-06-03T00:08:22.465-07:00ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව පාලනය - එළු පාලනය (කොටස 5)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJ9YUmmNTOtuw_69zZKWVBD1uvu0IOkxnbfRGP5GydHN6bdaoRTp094jp8NH87hHRxyT_ddqxUNL_KQgPjiBOSKocGFIH4MQBg2CuePlPatBkzRpwDspbi6DHzl3n46Lg6mU0arus_SQ/s1600/goats-med.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJ9YUmmNTOtuw_69zZKWVBD1uvu0IOkxnbfRGP5GydHN6bdaoRTp094jp8NH87hHRxyT_ddqxUNL_KQgPjiBOSKocGFIH4MQBg2CuePlPatBkzRpwDspbi6DHzl3n46Lg6mU0arus_SQ/s1600/goats-med.jpg" height="288" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ එළුවන් පාලනය.</u></b></span><br />
<br />
<ul>
<li>යාපනය, කුරුණෑගල, පුත්තලම, අනුරාධපුරය යන දිස්ත්රික්ක වල ප්රධාන වශයෙන් එළුවන් ඇති කෙරේ. පුත්තලම කොට්ටුකච්චිය නම් ස්ථානයෙහි එළු ගොවිපළක් ඇත. </li>
<li>එළුවන් 10% ක් පමණ කිරි ලබා ගැනීම සඳහා ද 90% ක් මස් පිණිස ද යොදාගනී. ශ්රී ලංකාවේ කුමන ප්රදේශයක වුවද එළුවන් ඇති කල හැකිවේ.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ශ්රී ලංකාවේ ඇති කිරීමට උචිත එළු වර්ග:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li><b>ජම්නපාරි (Jamnapari) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQSs8iK6Tyhi7X4xUCpOoF_ozgr5-r9W_I78z1uah_Tk7_wFqE-s5qFXzuTtPMHEPPQH4njQ0zbWaFnG10rLMo1velXSbWNsshy09yaoBFcQBk3uFP9t-H3WXdsSsGmiHK1cvJj9P3UQ/s1600/jamnapari.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQSs8iK6Tyhi7X4xUCpOoF_ozgr5-r9W_I78z1uah_Tk7_wFqE-s5qFXzuTtPMHEPPQH4njQ0zbWaFnG10rLMo1velXSbWNsshy09yaoBFcQBk3uFP9t-H3WXdsSsGmiHK1cvJj9P3UQ/s1600/jamnapari.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
ඉන්දීය සම්භවයක් සහිත තරමක් විශාල ශරීරයක් ඇති වර්ගයකි. කන් විශාලය. එල්ලා වැටේ. දිග 25-50cm වේ. අං කෙටිය. පැතලි ය. ලෝම සිනිඳු ය. පිටේ සහ පාද පිටුපස ලෝම දිග ය. තන පුඩු විශාල ය. දුඹුරු වර්ණය බහුලය. කළු හා දුඹුරු මිශ්ර වර්ණද ඇත. දිනකට කිරි ලීටර 1.5 ක් පමණ ලැබේ. මේද ප්රතිශතය 5.6% - 6.0% වේ. බොහෝ විට එක් පැටවකු පමණක් බිහි කරයි. වැඩුණු පිරිමි සතෙකු 60-75kg ද ගැහැණු සතෙකු 50-60kg ද බර ය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul>
<li><b>සානන් (Saanen) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDsUaoIE2xMZugErS5cijLpGi5RWSRE3xdQj3P0Bl2uutqCZUDZ53hkLsidN4hJwBJcOwcXBGeKpB_33G_VkjEoS8UmO4uNddzRCJIL0THPvsHTQW9fZMUCk_DLL7qT2tPToYrLypwUA/s1600/saanen.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDsUaoIE2xMZugErS5cijLpGi5RWSRE3xdQj3P0Bl2uutqCZUDZ53hkLsidN4hJwBJcOwcXBGeKpB_33G_VkjEoS8UmO4uNddzRCJIL0THPvsHTQW9fZMUCk_DLL7qT2tPToYrLypwUA/s1600/saanen.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
මුල් උපත බ්රිතාන්යයේ සානන් මිටියාවතේ ය. විශේෂයෙන් කිරි ලබා ගැනීම සඳහා ඇති කෙරෙන වර්ගයකි. හිස දිගය. මුහුණ ඍජුය. කුඩා කන් කෙළින් ඉදිරියට නැවී ඇත. බෙල්ල දිගය. සිහින් ය. වර්ණය සුදු හෝ කහ පැහැයක් ගනී. ලෝම කෙටිය. දිනකට කිරි ලීටර 1.5-2.0 ලැබේ. වැඩුණු පිරිමි සතෙකු 75-90kg ද ගැහැණු සතෙකු 50-60kg ද පමණ බරය. උණුසුම් ප්රදේශ වලට ඔරොත්තු දීම අඩු ය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul>
<li><b>කොට්ටුකච්චි (Kottukachchiya) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLy2V4xvfOFkB13je25MurQmcNS0IgYgvhlyP1RcOSLN-ja7bMzZm6-QGQm_WVhh7HUUtHUZ49qT18_PhzlBzmJOfcKx_yTNLrD8l-EbgFg7F3-oNOYq-LVq2MvPv7xKJ2nFj51R-W-w/s1600/kottukachchiya.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLy2V4xvfOFkB13je25MurQmcNS0IgYgvhlyP1RcOSLN-ja7bMzZm6-QGQm_WVhh7HUUtHUZ49qT18_PhzlBzmJOfcKx_yTNLrD8l-EbgFg7F3-oNOYq-LVq2MvPv7xKJ2nFj51R-W-w/s1600/kottukachchiya.jpg" height="140" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
කොට්ටුකච්චිය ගොවිපොළේ සම්භවය වූ වර්ගයකි. මුල් උපත ඉන්දියාවේ ය. 1950 දී ඉන්දීය වර්ගයක් හා කොට්ටුකච්චිය ගොවිපොළේ දේශීය වර්ගක් අතර දෙමුහුමකි. ශ්රී ලංකාවේ කටුක පරිසර වලට ඔරොත්තු දේ. කළු පැහැති ය. දිග පාද හා කෙටි කන් ඇත. සැහැල්ලු ශරීරයකි. කෙටි ලෝම ඇත. මස් හා කිරි සඳහා යොදා ගැනේ. නිවුන් පැටවුන් බිහි කරයි. පරිණත පිරිමි සතෙකු 45kg ද ගැහැණු සතෙකු 35kg ද පමණ බරය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv5z5R3G5bmQ57WKI9R-7-W3YOmIZOtfqspkEdXXEBYW9EaEf0pD7p6XXx2dPj35-cmyDwyGkhTjhPlVMM1JfPm760NrQrxP0DmfVEfhY-OX9myj1244RICPxx7b7XMqRbIFzDB5qZhw/s1600/boer.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv5z5R3G5bmQ57WKI9R-7-W3YOmIZOtfqspkEdXXEBYW9EaEf0pD7p6XXx2dPj35-cmyDwyGkhTjhPlVMM1JfPm760NrQrxP0DmfVEfhY-OX9myj1244RICPxx7b7XMqRbIFzDB5qZhw/s1600/boer.jpg" height="157" width="200" /></a>
<li><b>බෝයර් (Boer) </b></li>
</ul>
<div>
දකුණු අප්රිකාවේ හා යුරෝපයේ සම්භවය සිදු වී ඇත. පාද කෙටි ය. කන් පුළුල් ය. කඩා වැටේ. උරස පුළුල් ය. ලෝම කෙටි ය. සිනිඳු ය. බෙල්ල හා හිස කොටස දුඹුරු පැහැ වන අතර සෙසු කොටස් සුදු පැහැයක් ගනී. ශරීරය විශාල ය. මස් සඳහා සුදුසු ය. පරිණත පිරිමි සතෙකු 80kg ද ගැහැණු සතෙකු 60kg ද පමණ බර ය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul>
<li><b>ශ්රී ලංකා බෝයර් (Sri Lanka Boer) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivFQJTmNAzyPiowDO9K_3BvhBix3iW62lxkQbvtmNppABA1fy3G61ZnIct3imglzV0o6A_O78Onfq11Z9cLOJij-JccNoJVQBuNsNUDd5POU6lrErMEOrQBBy1jlrmMPkEhjxfm8nevQ/s1600/sl+boer.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivFQJTmNAzyPiowDO9K_3BvhBix3iW62lxkQbvtmNppABA1fy3G61ZnIct3imglzV0o6A_O78Onfq11Z9cLOJij-JccNoJVQBuNsNUDd5POU6lrErMEOrQBBy1jlrmMPkEhjxfm8nevQ/s1600/sl+boer.jpg" height="140" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
බෝයර් පිරිමි සතුන් කොට්ටුකච්චිය හෝ ජම්නපාරි ගැහැණු සතුන් සමඟ දෙමුහුම් කිරීමෙන් මෙම වර්ගය නිපදවා ඇත. මධ්යම ප්රමාණයේ දිග පාද, කෙටි කන්, කෙටි ලෝම පිහිටයි. බෙල්ල හා හිස කොටස් කළු හෝ දුඹුරු පැහැ ගන්නා අතර ශරීරය සුදු පැහැයක් ගනී. විශාල ශරීරයක් ඇති මොවුන් මස් සඳහා මෙන්ම කිරි සඳහා ද යෝග්ය වේ. පරිණත පිරිමි සතෙකු 65kg ද ගැහැණු සතෙකු 45kg ද පමණ බර ය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>සත්ත්ව පාලනය ශ්රී ලංකා ආර්ථිකයට බලපාන අයුරු:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>ශ්රී ලංකාවේ ග්රාමීය ආර්ථිකයෙහි වැදගත් අංශයක් වීම.</li>
<li>ග්රාමීය අංශයේ ස්වයං රැකියා උත්පාදනයට දායක වීම.</li>
<li>ජනතාවගේ පෝෂණ මට්ටම නංවාළීම.</li>
<li>අතුරු කර්මාන්ත මඟින් අතිරේක ආදායම් මාර්ග ලබා දීම.</li>
<li>ගොවිපල වලට පොහොර සපයා දීම.</li>
<li>කිරි ආහාර නිෂ්පාදනය තරඟකාරී මට්ටමක පැවතීමෙන් ආදායම වැඩි වීම. </li>
</ul>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-36770309425022283442013-05-26T07:28:00.001-07:002013-05-26T07:28:50.083-07:00ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව පාලනය - ඌරු පාලනය (කොටස 4)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4XxGLXB79vV8VNjB18DG8PRSro8jI6fGLTBoNK0y3BpouU8CjtMG-fc8iy6vWHZStueDNAPF53dR1vcgIPerpKI9Bbdco2Ys23xaEnDueAGpkEI6PRee-jIyzJVVw0ya8FCkURuEhqg/s1600/intensive_pig_farming_175_tcm25-1463.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4XxGLXB79vV8VNjB18DG8PRSro8jI6fGLTBoNK0y3BpouU8CjtMG-fc8iy6vWHZStueDNAPF53dR1vcgIPerpKI9Bbdco2Ys23xaEnDueAGpkEI6PRee-jIyzJVVw0ya8FCkURuEhqg/s1600/intensive_pig_farming_175_tcm25-1463.jpg" height="230" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ ඌරු පාලනය.</u></b></span><br />
ඌරු ගොවිපළවල් පවත්වාගෙන යාම ශ්රී ලංකාවේ මුහුදු බඩ සත්ත්ව පාලන තීරුවේ ප්රචලිත වී ඇත. ගම්පහ ප්රදේශය ප්රමුඛ වන අතර පුත්තලම, කුරුණෑගල, කොළඹ, කළුතර යන දිස්ත්රික්ක වලද ඌරන් ඇතිකරනු ලැබේ. මස් ලබා ගැනීම මූලික අරමුණයි. රාජ්ය අංශයේ ගොවිපලවල හා පෞද්ගලික ගොවිපලවල ඌරන් ඇති කරනු ලැබේ.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>ශ්රී ලංකාවේ ඇති කිරීමට සුදුසු ඌරු වර්ග:</b></span><br />
<br />
<ul>
<li><b>ලාජ් වයිට් (Large White) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVGb6nYyt_XryFfJa5Wpjx9jdbVhcaIFT1irNMl_7wBMyWzJEIC8_8nx2hxI2HgejVZ_4mZews3SVPnbZtvQFfiSC2KPz0qYvme7Rd3sPiNNoz41ITvHhACz796E-n65fGikiev_58lw/s1600/Large+White.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVGb6nYyt_XryFfJa5Wpjx9jdbVhcaIFT1irNMl_7wBMyWzJEIC8_8nx2hxI2HgejVZ_4mZews3SVPnbZtvQFfiSC2KPz0qYvme7Rd3sPiNNoz41ITvHhACz796E-n65fGikiev_58lw/s1600/Large+White.JPG" height="119" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
බ්රිතාන්යයේ යෝක්ෂයර් ප්රදේශයේ සම්භවය සිදු වී ඇත. මොවුන්ගේ ශරීර වර්ණය සුදු ය. සමහර විට ශරීරයේ කළු පැහැති පුල්ලි පිහිටයි. හිස දිගටි හැඩයක් ගනී. කන් අතර ප්රදේශය තරමක් පළල්ය. කන් ඍජුව පිහිටයි. බෙල්ල දිගය. පිට කොන්ද දිගය. පුළුල්ය. පාද ඍජුය. වැඩුනු සතෙකු 300-450kg පමණ බරය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO_FNKzN-oYDRvwJYgQqo4BQy3LKxTIgl9burV6wamrl3CGa_1yxScErDpJiJE1EzmweymeX409MaEuVakCc1_HOzQMeRx11zeCiE-huic7xCScgsV5HMPCnLB3uVK8eUQSljqlVRS2Q/s1600/landrace.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO_FNKzN-oYDRvwJYgQqo4BQy3LKxTIgl9burV6wamrl3CGa_1yxScErDpJiJE1EzmweymeX409MaEuVakCc1_HOzQMeRx11zeCiE-huic7xCScgsV5HMPCnLB3uVK8eUQSljqlVRS2Q/s1600/landrace.jpg" height="125" width="200" /></a>
<li><b>ලෑන්ඩ් රේස් (Landrace) </b></li>
</ul>
<div>
ඩෙන්මාර්කයේ සම්භවය සිදුවී ඇත. බේකන් නිෂ්පාදනය සඳහා ප්රසිද්ධ වර්ගයකි. සුදු පැහැතිය. සිහින් දිගු ශරීරයක් ඇත. පාද කෙටිය. හිස දිගටිය. කන් ඉදිරියට එල්ලා වැටේ. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt6fZZu_67SkpW1xaN2OHZtgjNdQTwLfwkmFCtrr2zTd_IJTEgZgcriuWgg_ug7bIFcSn9mT2qogOitT8j7o9jny4Bvvsf3s2X2Bnz6od1Dt-ItQhXiwtGkDOhb_CvJfAdAdS4e15ggg/s1600/sl+pig.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgt6fZZu_67SkpW1xaN2OHZtgjNdQTwLfwkmFCtrr2zTd_IJTEgZgcriuWgg_ug7bIFcSn9mT2qogOitT8j7o9jny4Bvvsf3s2X2Bnz6od1Dt-ItQhXiwtGkDOhb_CvJfAdAdS4e15ggg/s1600/sl+pig.jpg" height="132" width="200" /></a>
<li><b>දේශීය වර්ගය </b></li>
</ul>
සාපේක්ෂව ශරීරය කුඩාය. ශරීරය කළු, සුදු හෝ මිශ්ර පැහැයක් ගනිති. හිස කුඩාය. රවුම් ය. සමහර සතුන්ගේ ශක්තිමත් රදනක දත් වැඩී ඇත.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul>
<li><b>ඩියුරොක් (Duroc) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAUup3RcDUnnKv0FkOZn0ZqfibHCgEY8dItdICxJwftoULau1uaR6k_VD_95mEnUWAUETmxohrAkmHqB8MscnhVyiHvFpGkgpXA4bJjqPLz6ZOKRDRMf6XjUpwDgVsN62u1VynLlakBg/s1600/duroc.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAUup3RcDUnnKv0FkOZn0ZqfibHCgEY8dItdICxJwftoULau1uaR6k_VD_95mEnUWAUETmxohrAkmHqB8MscnhVyiHvFpGkgpXA4bJjqPLz6ZOKRDRMf6XjUpwDgVsN62u1VynLlakBg/s1600/duroc.jpg" height="116" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
බ්රිතාන්යයේ මුල් උපත සිදු වී ඇත. රතු දුඹුරු හෝ රත්රන් දුඹුරු පැහැ ගනී. වැඩි පැටවුන් ගණනක් එක් පැටවු තලයක ඇත. මාතෘ ගුණය හොඳින් ඇති සතෙකි. ආහාර පරිවර්තන කාර්යක්ෂමතාව වැඩිය. මස් සඳහා සුදුසු වර්ගයකි. පරිණත පිරිමි සතෙකු 400kg ද ගැහැණු සතෙකු 350kg ද පමණ බරය. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
To be continued..... </div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com16tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-33876367280116988052013-05-24T09:08:00.002-07:002013-05-24T09:08:37.677-07:00ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව පාලනය - කුකුළු පාලනය (කොටස 3)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif8Lo4LFeULhZlMeREpi8oyEjaf94x_PpCxxKLgrHlBKWcBZfvKynH9IeXfvXQWRFk5EvSjdTf0KDkHP0jAD9NYP4ZAAP45i-Kh8xG99z5wwnNKQ5uzr7KMSiCE9N1hc6_y_NTAefKiA/s1600/chicks.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEif8Lo4LFeULhZlMeREpi8oyEjaf94x_PpCxxKLgrHlBKWcBZfvKynH9IeXfvXQWRFk5EvSjdTf0KDkHP0jAD9NYP4ZAAP45i-Kh8xG99z5wwnNKQ5uzr7KMSiCE9N1hc6_y_NTAefKiA/s1600/chicks.jpg" height="425" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ කුකුළු පාලනය.</u></b></span><br />
<br />
<ul>
<li>වයඹ පළාතේ පුත්තලම, කුරුණෑගල සහ බස්නාහිර පළාතේ කළුතර යන දිස්ත්රික්ක වලින් ආවරණය වන කුකුළු පාලන බිම් තීරුව (Poultry belt) තුළ කුකුළු පාලනය ප්රධාන වශයෙන් ව්යාප්තව පවතී.</li>
<li>මහනුවර, මාතලේ, ගම්පහ, කොළඹ, හම්බන්තොට දිස්ත්රික්ක වලද කුකුළු පාලනය සිදු කෙරේ.</li>
<li>මෑතක සිට කුකුළන් ඇති කිරීම වානිජ මට්ටමින් වර්ධනය වී ඇත. පෞද්ගලික අංශය මෙහිදී ප්රමුඛත්වයක් ගනී. ප්රාග්ධන සූක්ෂම අභිජනන ගොවිපලවල්, කුකුළු කෑම නිෂ්පාදනාගාර, මස් පිණිස කුකුළන් ඇති කිරීම, බිත්තර නිෂ්පාදනය සඳහා සූක්ෂම විධි භාවිතා කිරීම දක්නට ලැබේ. </li>
<li>කුකුළු ගොවිපල වෙළඳ කුටි නොහොත් ෆාම් ෂොප්, සිල්ලර අලෙවි වෙළඳ සැල් රට පුරා ආරම්භ වීමෙන් රැකියා අවස්ථා සැලසේ. </li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ශ්රී ලංකාවට සුදුසු කුකුළු වර්ග:</b></span></div>
<div>
වර්තමානයේ ශ්රී ලංකාවේ බිත්තර නිෂ්පාදනය සහ මස් නිෂ්පාදනය සඳහා බහුලව ඇති කරනු ලබන්නේ දෙමුහුම් කුකුළු වර්ගය. </div>
<div>
<ul>
<li>දුඹුරු බිත්තර සඳහා - ගෝල්ඩන් කොමට්, ෂේවර් (දුඹුරු)</li>
<li>සුදු බිත්තර සඳහා - හයිසෙක්ස් (සුදු), ෂේවර් (සුදු)</li>
<li>මස් සඳහා (broiler) - හර්බඩ්, හයිබ්රෝ, ලෝමාන් </li>
</ul>
<div>
නමුත් මුල් කාලයේදී ඉහත කාර්යයන් සඳහා නුමුහුම් කුකුළු වර්ග භාවිත කරන ලදී. එම කුකුළු වර්ග වල ලක්ෂණ පහත දැක්වේ.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><u>බ්රිතාන්ය වර්ග:</u></b></span></div>
<div>
<ul>
<li><b>සසෙක්ස් (Suuuex) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDJ_rTPocQpjeqDFqktXgFHIQ-f5LLMjPXiCiEosIeiLJugwASUbKzShzChmRW2xVpAOGg2XunA9IZ90lkCeoV8Md6JdY0LtYARYzY9HSG8-waLR39SjEPVrQA4-DzEaK8nPGuJnwfTg/s1600/sussex.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDJ_rTPocQpjeqDFqktXgFHIQ-f5LLMjPXiCiEosIeiLJugwASUbKzShzChmRW2xVpAOGg2XunA9IZ90lkCeoV8Md6JdY0LtYARYzY9HSG8-waLR39SjEPVrQA4-DzEaK8nPGuJnwfTg/s1600/sussex.jpg" height="131" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
වසර 250 කට පමණ පෙර බ්රිතාන්යයේ දියුණු වූ වර්ගයකි. දිගු ශරීරයක්, පුළුල් උරහිස් සහිත ගැඹුරු දේහයක් ඇත. මස් ලබා ගැනිම සඳහා සුදුසු ය. ද්විකාර්ය වර්ගයකි. තනි කරමල සහිතය. කෙණ්ඩා හා ඇඟිලි වර්ණවත්ය. බිත්තර කටුවේ පැහැය සුදුය. පිරිමි සතෙකු 4kg ද ගැහැණු සතෙකු 3kg ද බරය. ලයිට් සසෙක්ස් හා රෙඩ් සසෙක්ස් ලෙස මාදිලි කීපයක් ඇත. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXyXRZ8ta6XdSJGK4ap-FhFXmfRm5oLsetuRWBOM0sJT7Ogv3WER_mSfngfajUUQvXstXojVD0lt7QYumbOR_TnzkfBZR2UYOXGCcgPd-idx8Rc_nOoZATZAfrPR5p2ey4ke9kDSJUUg/s1600/australorp.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXyXRZ8ta6XdSJGK4ap-FhFXmfRm5oLsetuRWBOM0sJT7Ogv3WER_mSfngfajUUQvXstXojVD0lt7QYumbOR_TnzkfBZR2UYOXGCcgPd-idx8Rc_nOoZATZAfrPR5p2ey4ke9kDSJUUg/s1600/australorp.jpg" height="150" width="200" /></a>
<li><b>ඔස්ට්රලොප් (Australorp) </b></li>
</ul>
<div>
ඔස්ට්රේලියාවේ දියුණු වූ බිත්තර ලබා ගැනීමට සුදුසු ද්වි කාර්ය වර්ගයකි. පිටකොන්ද දිගය, ඉදිරියේ සිට පිටුපසට ඇලව පිහිටයි. පිහාටු තදින් ශරීරයට බැඳී ඇත. තනි කරමල සහිතය. ශරීර වර්ණය කළු පැහැතිය. බිත්තර කටුව දුඹුරු පැහැතිය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0f7_OPSUa2DgDDZTzB_8WU3MUTvRJn12G1__SBUJNkDkroiaB9Q6ZqoPkl49pRaNv6sA6Ujd18gKiZxcbLYsvzMbS-8ycKbqPF8Vw7SdagKUzQUU97PpLZOfm42W1jJTfN-Ocxr6-pg/s1600/R.I.R..jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0f7_OPSUa2DgDDZTzB_8WU3MUTvRJn12G1__SBUJNkDkroiaB9Q6ZqoPkl49pRaNv6sA6Ujd18gKiZxcbLYsvzMbS-8ycKbqPF8Vw7SdagKUzQUU97PpLZOfm42W1jJTfN-Ocxr6-pg/s1600/R.I.R..jpg" height="200" width="198" /></a><span style="font-size: large;"><b><u>ඇමරිකන් වර්ග:</u></b></span></div>
<div>
<ul>
<li><b>ආර්. අයි. ආර්. (R.I.R.) </b></li>
</ul>
<div>
වසර 150 කට පමණ පෙර දෙමුහුම් කර සාදා ගන්නා ලද වර්ගයකි. දිගු චතුරස්රාකාර පුළුල් හා ගැඹුරු දේහයක් ඇත. බහුල පැහැය රතු- දුඹුරු වන අතර කළු හා සුදු ප්රධාන මාදිලි අතර වේ. තනි කරමල හා රෝස කරමල වෙන් ව පිහිටයි. කෙණ්ඩා හා සම කහ පැහැතිය. කන් පෙති රතුය. බිත්තර කටුව දුඹුරුය. වැඩුණු කුකුළෙකු 4kg ද කිකිළිය 3kg ද බරය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnQ3cdjSL-USeybg4EWwAhtn3KB_h3P9um-7Ub0A7MoGTcn0eIXrc6PnP7x1dKJTZkgjfHkxl1YHL67SdG6Gn0YLAeaZ7OodqkJEQQucs5wuTiZAwzgalwIiwRlDSSlk5Ubof9BzF64w/s1600/new+hampshire.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhnQ3cdjSL-USeybg4EWwAhtn3KB_h3P9um-7Ub0A7MoGTcn0eIXrc6PnP7x1dKJTZkgjfHkxl1YHL67SdG6Gn0YLAeaZ7OodqkJEQQucs5wuTiZAwzgalwIiwRlDSSlk5Ubof9BzF64w/s1600/new+hampshire.jpg" height="200" width="180" /></a></div>
<div>
<ul>
<li><b>නිව් හැම්ප්ෂයර් (New Hampshire) </b></li>
</ul>
<div>
ද්වි කාර්ය වර්ගයකි. බිත්තර විශාලය. බිත්තර කටුව දුඹුරු පැහැතිය. ශරීරය කළු හා රතු මිශ්ර පැහැයෙන් යුක්තය. කුකුළා 3.8kg ද කිකිළිය 2.7kg ද බරය.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><u>ආසියාතික වර්ග:</u></b></span></div>
<div>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgggGFDkenFTkoFDrQMWJlLwEHdducqAN8_mEh0fOVV7QW9piEwI0UHrrF9ohZw50RY4YJcYoegcBUHiMKrh0FBqpcO6CuX-A9jDNkLSTTtjSUjzzFVFfJ4_49D_D1lWn7NvgwnpS75vw/s1600/Brahma_Chicken.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgggGFDkenFTkoFDrQMWJlLwEHdducqAN8_mEh0fOVV7QW9piEwI0UHrrF9ohZw50RY4YJcYoegcBUHiMKrh0FBqpcO6CuX-A9jDNkLSTTtjSUjzzFVFfJ4_49D_D1lWn7NvgwnpS75vw/s1600/Brahma_Chicken.jpg" height="148" width="200" /></a>
<li><b>බ්රහ්මා (Brahma) </b></li>
</ul>
<div>
ඉන්දියාවේ සම්භවය වූ වර්ගයකි. ලා පැහැතිය. පී කරමලය දරයි. මස් සඳහා සුදුසු වර්ගයකි. වැඩුණු කුකුළා 4.5kg ද කිකිළිය 3.8kg ද බරය.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHdDeuFKGTyf13OTScfpseib53Tlb_yk0Y4BtTtKTdAujlq8ZxfmE0RfFX3z83tuHCbwgMdGQCePrYvb9gWMgA5JPgeI-L4HStmCP_jRCHQRClfJwPwXw-Yj6yTQ5nalDHW-leZ8sPPw/s1600/cochin_hens.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHdDeuFKGTyf13OTScfpseib53Tlb_yk0Y4BtTtKTdAujlq8ZxfmE0RfFX3z83tuHCbwgMdGQCePrYvb9gWMgA5JPgeI-L4HStmCP_jRCHQRClfJwPwXw-Yj6yTQ5nalDHW-leZ8sPPw/s1600/cochin_hens.jpg" height="157" style="cursor: move;" width="200" /></a>
<li><b>කොචින් (Cochin) </b></li>
</ul>
<div>
චීනයේ ෂැන්හයි ප්රදේශයේ සම්භවය සිදුවී ඇත. ලිහිල් පිහාටු වලින් යුක්තය. එබැවින් තරමක් විශාල පෙනුමක් ඇත. තනි කරමල සහිතය. පැහැය අනුව වර්ග රැසක් ඇත. වැඩුණු කුකුළා 4.4kg ද කිකිළිය 3.7kg ද බරය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><u>මධ්යධරණී වර්ග:</u></b></span></div>
<div>
<ul>
<li><b>ලෙගෝන් (Leghorn) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid7wMYTM647-qHL4tWlWOgc9l4fbAR1KE6YbgrFpnB459kvUvJYA2FU6IZhD4qG-fqZdu98opOZ2cxsplgfPhncOqtu5X-0T7oGQt04jrNg1rDDR-9II6N8QOiw_Srz6ajl6ZrlVejww/s1600/leghorn.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid7wMYTM647-qHL4tWlWOgc9l4fbAR1KE6YbgrFpnB459kvUvJYA2FU6IZhD4qG-fqZdu98opOZ2cxsplgfPhncOqtu5X-0T7oGQt04jrNg1rDDR-9II6N8QOiw_Srz6ajl6ZrlVejww/s1600/leghorn.JPG" height="150" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<div>
බිත්තර නිෂ්පාදනය සඳහා ප්රසිද්ධ සැහැල්ලු වර්ගයකි. ඉතාලියේ සම්භවය සිදු වී ඇත. ප්රභේද 12 ක් පමණ ඇත. පැහැය අනුව ඒවා හැඳින්වේ. බ්රවුන් ලෙගෝන් හා වයිට් ලෙගෝන් ජනප්රිය වර්ග 2කි. බිත්තර කටුව සුදු පැහැතිය. වැඩුනු කුකුළෙකු 3.3kg ද කිකිළිය 2.7kg ද බර ය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
To be continued...............</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-61858188102723234132013-05-19T01:17:00.003-07:002013-05-19T01:17:42.401-07:00ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව පාලනය - ගව පාලනය (කොටස 2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3VakfhbC9vQBHLZg332kF5Fn0UuPonv0jNe5sYmQUGdauyKjH_3QPAjASIE1P1MUfTZ3D7UARmzcGp6VpKrok1GWEk1ceJjX1fKOLwge7e3yvZJeb8Ub_InGNqCWz_pUEVcbf01Xowg/s1600/Cattle+Shed.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3VakfhbC9vQBHLZg332kF5Fn0UuPonv0jNe5sYmQUGdauyKjH_3QPAjASIE1P1MUfTZ3D7UARmzcGp6VpKrok1GWEk1ceJjX1fKOLwge7e3yvZJeb8Ub_InGNqCWz_pUEVcbf01Xowg/s1600/Cattle+Shed.jpg" height="372" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ ගව පාලනය.</u></b></span><br />
<br />
<ul>
<li>එළ හා මී ගවයින්ගෙන් 70%ක් පමණ වියළි කලාපයේත්, 30%ක් තෙත් කලාපයේත් ව්යාප්ත වී ඇත. 2000 පශු සංගනණයට අනුව ගවයින් මිලියන 1.5 ක්ද මී හරකුන් මිලියන 0.7 ක්ද වූ බව සඳහන් වේ.</li>
<li>මී හරකුන් හා එළ ගවයින් සී සෑම, ගොයම් පෑගීම, බර ඇඳගෙන යාම වැනි කටයුතු සඳහා ගොවීන්ට උදව් වන අතර කිරි නිෂ්පාදනයටද දායක වේ.</li>
<li>වර්තමානයේ කිරි නිෂ්පාදන කලාප ගණනාවක් ඇත. එනම් කඳුරට, මැදරට, පොල් ත්රිකෝණය, වියළි කලාපය, යාපනය අර්ධද්වීපය හා අන්තර් කලාපය යනුවෙනි. මෙම ප්රදේශ වල ජීවත් වන කිරි ගොවීන් මුහුණ දෙන ගැටළු මඟහරවා ඔවුන් දිරිමත් කිරීම සඳහා කිරි ගොවීන් සවිබල ගැන්වීමේ නියමු ව්යාපෘතියක් කුරුණෑගල දිස්ත්රික්කයේ ආරම්භ කරන ලදී. ඊට අමතරව මහනුවර, නුවරඑළිය, මාතලේ, බදුල්ල, රත්නපුරය, අනුරාධපුරය, කෑගල්ල, ගම්පහ, පුත්තලම, මාතර,අම්පාර, හම්බන්තොට, මොණරාගල හා ත්රීකුණාමලය යන දිස්ත්රික්ක වලත් මෙම ව්යාපෘතිය ක්රියාත්මක වේ. </li>
<li>කිරිවලින් කිරි පිටි, කල් කිරි, යෝගට්, මුදවාපු කිරි, වෙඬරු, කේජු ආදිය නිපදවයි.</li>
<li>හරක් මස් සඳහාම ගවයින් ඇති කිරීම නොකළද මස් පිණිස ගවයින් විකිණීම සිදුවේ. ආගමික සමාජීය සංවිධාන වලින් කරනු ලබන දැනුවත් වීම මත වර්තමානයේ ගව මස් සඳහා ඇති ඉල්ලුම අඩු වීමක් දක්නට ලැබේ.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ශ්රී ලංකාවේ ඇති කිරීමට සුදුසු ගව වර්ග හා ඒවායේ ලක්ෂණ:</b></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><u>යුරෝපීය ගව වර්ග</u></b></span></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0a5GdlZ27fMufvQZlrFSaA8poOwnzmQ4b7wzhD1dgIW9zi95lAwu6SLFKrFTBehBE0MvhxThNurH3cOACM1wlGq_eORQ2AcGNJp6JdcgsJZuyyN0N4TxtM_7vwBmpl_rtRm_tgxx1CQ/s1600/Fresian.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0a5GdlZ27fMufvQZlrFSaA8poOwnzmQ4b7wzhD1dgIW9zi95lAwu6SLFKrFTBehBE0MvhxThNurH3cOACM1wlGq_eORQ2AcGNJp6JdcgsJZuyyN0N4TxtM_7vwBmpl_rtRm_tgxx1CQ/s1600/Fresian.jpg" height="132" width="200" /></a><br />
<ul>
<li><b>ප්රීෂියන් (Fresian) </b></li>
</ul>
මුල් උපත නෙදර්ලන්තයයි. ශරීර වර්ණය කළු හෝ කළු සුදු පුල්ලි සහිතය. යුරෝපීය වර්ග අතරින් විශාලම වර්ගයයි. කිරි නිෂ්පාදනයෙහි දක්ෂය. සිසිල් ප්රදේශ වලට ඉතා යෝග්යය. කිරි මුරයකදී කිරි ලීටර් 6000-7000 ප්රමාණයක් ලබා දෙයි. මේද ප්රතිශතය 4% කි. පිරිමි සතෙකු 800-900kg ද ගැහැණු සතෙකු 550-650kg ද බරය. දේශීය සතුන් සමඟ දෙමුහුම් කිරීමෙන් උසස් ප්රතිඵල ලබාගත හැකිය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNd5HTK72H2OT8K0YBtsIPaKQ551zRsLLMNMBDrtqArAk0sjlHQCVkrrTUlt35Tz1kiHmEGv6AZ44NO7wNshDtY3uKjLK5erEepSB7jB5D5822IyME-pBy_VLvRBPudISkWIBdMp1o9g/s1600/Ayrshire_cow.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNd5HTK72H2OT8K0YBtsIPaKQ551zRsLLMNMBDrtqArAk0sjlHQCVkrrTUlt35Tz1kiHmEGv6AZ44NO7wNshDtY3uKjLK5erEepSB7jB5D5822IyME-pBy_VLvRBPudISkWIBdMp1o9g/s1600/Ayrshire_cow.jpg" height="142" width="200" /></a><br />
<ul>
<li><b>අයර්ෂයර් (Ayrshire)</b></li>
</ul>
<div>
මුල් උපත බ්රිතාන්යයේ අයර්ෂයර් ප්රදේශයයි. ශරීර වර්ණය රතු හෝ දුඹුරු පුල්ලි සහිතය. අං දිගය. ශක්තිමත් පිරුණු බුරුල්ලක් ඇත. උලා කෑමෙහි දක්ෂය. කිරි මුරයකදී කිරි ලීටර් 5500-6000 නිපදවයි. වැඩුණු පිරිමි සතෙකු 700-800kg ද ගැහැණු සතෙකු 500-600kg ද බරය. මැදරට හා උඩරට ප්රදේශ වලට ඉතා යෝග්යය.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div>
<ul>
<li><b>ජර්සි (Jersey) </b></li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWD4eHLCVA-bD1xp62uhsaLTNW5QhqBswxyKWJmQC2s292-Zbp6_eooLUhRmhSdMUsaucObIpBRsuzO-NUCvWwFkXjYo3hTuDTmRQgBhzMQoBdasF-WnxMHp2jGscZQEbjaJ43FOh5yQ/s1600/Jersey.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWD4eHLCVA-bD1xp62uhsaLTNW5QhqBswxyKWJmQC2s292-Zbp6_eooLUhRmhSdMUsaucObIpBRsuzO-NUCvWwFkXjYo3hTuDTmRQgBhzMQoBdasF-WnxMHp2jGscZQEbjaJ43FOh5yQ/s1600/Jersey.jpg" height="142" width="200" /></a></div>
<div>
මුල් උපත බ්රිතාන්යයේ ජර්සි දූපත් වලය. වර්ණය අළු පැහැයේ සිට දුඹුරු පැහැය දක්වා වෙනස් වේ. සමහරවිට ලා කහ වර්ණයේ සිට තඹ පැහැය දක්වා වෙනස් වේ. ඇස් වටය හා දණහිස තද පැහැයක් ගනී. ශරීරය ත්රිකෝණාකාරයි. අං ඉදිරියට නැවී ඇත. උණුසුම් ප්රදේශ වලට ඔරොත්තු දෙයි. පහතරට තෙත් කලාපය හා පොල් ත්රිකෝණය සඳහා දේශීය හා ඉන්දීය වර්ග සමඟ දෙමුහුම් කර ඇති කිරීමට සුදුසුය. මුරයකදී කිරි ලීටර් 4500 පමණ ලබාදෙයි. කිරිවල මේද ප්රතිශතය 4.5% - 5.4% වේ. පිරිමි සතා 600-700kg ද ගැහැණු සතා 400-500kg ද පමණ බර වේ. <br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b><u>ඉන්දීය ගව වර්ග</u></b></span><br />
<br />
<ul>
<li><b>රතු සින්දි (Red Sindhi)</b></li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKykaIDtSVUv_ksUks_onWiM-j3U9D6NHBNRQSs4Q3rPjLIRzreEhPxxcM-wYjjNINenLKwgziI5Sku9ADm90EY3OoipnjFP3Te4TcfVVbjp-4cSpZb4Q23X7D0M0vTp4G3uCz5HpiPg/s1600/redsindhicowcopy.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKykaIDtSVUv_ksUks_onWiM-j3U9D6NHBNRQSs4Q3rPjLIRzreEhPxxcM-wYjjNINenLKwgziI5Sku9ADm90EY3OoipnjFP3Te4TcfVVbjp-4cSpZb4Q23X7D0M0vTp4G3uCz5HpiPg/s1600/redsindhicowcopy.jpg" height="118" width="200" /></a></div>
<div>
තද රතු හෝ දුඹුරු<b> </b>පැහැ ශරීරයක් ඇත. නිජ බිම පකිස්ථානයයි. විශාල තැල්ලක් හා ලිහිල් සමක් ඇත. කන් විශාලය. උණුසුම් ප්රදේශ වලට ඔරොත්තු දේ. පහතරට තෙත් හා වියළි කලාප වලට සුදුසුය. යුරෝපීය ගව වර්ග සමඟ දෙමුහුම් කිරීමෙන් උසස් කළ හැකිය. මුරයකදී කිරි ලීටර 2000ක් පමණ ලැබේ. කිරිවල මේද ප්රතිශතය 4.5% - 4.9% වේ. පිරිමි සතා 450-550kg ද ගැහැණු සතා 400-500kg ද පමණ බරය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<ul>
<li><b>සහිවාල් (Sahiwal)</b></li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi34mrg-teMjqvBNB5LPnA8JLVwjE9jfN5IgcaKM2ir0a0SMAnUGBzSJmCYssiMshdW3WXiTUrS9KOi1XqoDooVvhKxnviKH4GeBULN8oOzzOpR9YT6WXynF3V7DpqsmAORxWaDYUGD6w/s1600/sahiwal.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi34mrg-teMjqvBNB5LPnA8JLVwjE9jfN5IgcaKM2ir0a0SMAnUGBzSJmCYssiMshdW3WXiTUrS9KOi1XqoDooVvhKxnviKH4GeBULN8oOzzOpR9YT6WXynF3V7DpqsmAORxWaDYUGD6w/s1600/sahiwal.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<div>
ලා රතු සිට තද දුඹුරු<b> </b>පැහැය දක්වා වෙනස් වේ. පංජාබ් ප්රදේශයේ මුල් උපත ඇති විය. වලිගය දිගය. තැල්ල හා මොල්ලිය විශාලය. වියළි ප්රදේශ වලට යෝග්ය වේ. කිරි වල මේද ප්රතිශතය 4%-5% ක් වේ. එක් කිරි මුරයකදී කිරි ලීටර් 2000ක් පමණ නිපදවයි. පිරිමි සතා 500-600kg ද ගැහැණු සතා 400-500kg ද පමණ බරය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidKjTko7w1paZNVG0by1F76mtGdjNTs7ETl0ml99D_yisQj7fly3EBW4n8iPSYIVFRxy3swcSTCjzjnBdD4nAndPF0lZvk0xSS00ReFuMZssr9V448imNl7vDGUcyXcXEZDuegHp6reA/s1600/Tharparkar.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidKjTko7w1paZNVG0by1F76mtGdjNTs7ETl0ml99D_yisQj7fly3EBW4n8iPSYIVFRxy3swcSTCjzjnBdD4nAndPF0lZvk0xSS00ReFuMZssr9V448imNl7vDGUcyXcXEZDuegHp6reA/s1600/Tharparkar.jpg" height="166" width="200" /></a></div>
<div>
<ul>
<li><b>තර්පකාර් (Tharparkar)</b> </li>
</ul>
මුල් උපත හයිද්රබාද් ප්රදේශයේය. වර්ණය සුදු හෝ අළු වේ. පාද කෙටිය. ශරීරය ගැඹුරුය. නළල පුළුල්ය. අං මධ්යම ප්රමාණ වේ. කටුක පරිසරයට ඔරොත්තු දේ. මුරයකදී කිරි ලීටර 2000 ක් පමණ ලැබේ. මේද ප්රතිශතය 4%-5% කි. පිරිමි සත්තු බර ඇඳීමෙහි දක්ෂය. පිරිමි සතෙකු 500-600kg ද ගැහැණු සතෙකු 400-450kg ද පමණ බරය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><u>දේශීය ගවයින් (බටු හරක්)</u></b></span></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIwBl-xE2yUSVwngnYiAmjd9vnAmpVUSkPAs7Gegop86rHFINKcpP8aHgSgeCn2RYB0iNOo47L5jHypN14RRydyDfAWZm4fIQfjmiL7EiMCsPmkqc0PQPx3pTsH4QvXcmCZMvTT8rj9A/s1600/sri-lanka-nature-dry-season-cows.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIwBl-xE2yUSVwngnYiAmjd9vnAmpVUSkPAs7Gegop86rHFINKcpP8aHgSgeCn2RYB0iNOo47L5jHypN14RRydyDfAWZm4fIQfjmiL7EiMCsPmkqc0PQPx3pTsH4QvXcmCZMvTT8rj9A/s1600/sri-lanka-nature-dry-season-cows.jpg" height="120" width="200" /></a></div>
<div>
ශරීර ප්රමාණයෙන් කුඩාය. ශරීරය සුදු, කළු, දුඹුරු හෝ මිශ්ර පැහැ වලින් යුක්තය. වියළි කලාපයේ විල්ලු ආශ්රිතව නිදැල්ලේ ඇති කෙරෙයි. මුරයකදී කිරි ලීටර 600-800 ක් පමණ ලැබේ. වැඩුනු පිරිමි සතෙකු 300-400kg ද ගැහැණු සතෙකු 250-300kg ද පමණ බරය.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><u>මී ගව වර්ග</u></b></span></div>
<div>
ශ්රී ලංකාවේ කිරි නිෂ්පාදනය සඳහා ඇති කරනු ලබන්නේ ඉන්දීය සම්භවයක් සහිත මී ගව වර්ගය.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjg9kgX-46ILPOJqCh9VyV5j28oz55AlFnhiMsp9NuwW5ejyjv1TOe5ED0uzMcKqCCu4QRR0j8cos1pfjMZBPrO7v-ZnoObjeho1O-c1x-ZTW_VQhfDcuM80uRNJq8sRcI92uKIF-uVPw/s1600/murrah.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjg9kgX-46ILPOJqCh9VyV5j28oz55AlFnhiMsp9NuwW5ejyjv1TOe5ED0uzMcKqCCu4QRR0j8cos1pfjMZBPrO7v-ZnoObjeho1O-c1x-ZTW_VQhfDcuM80uRNJq8sRcI92uKIF-uVPw/s1600/murrah.jpg" height="128" width="200" /></a><ul>
<li><b>මූරා (Murrah)</b></li>
</ul>
<div>
පන්ජාබ් හා දිල්ලි යන ප්රදේශවල මුල් උපත සිදුවූ වර්ගයකි. තද කළු පැහැයක් ගන්නා හොදින් සැකසුනු දේහයක් සහිතය. රැළි ගැසුණු අං කෙටිය. පසුපසට, උඩට හා ඉදිරියට නැවී ඇත. කිරි නිපදවීමෙහි දක්ෂය. මුරයකදී කිරි ලීටර 2000-2500 ක් නිපදවයි. කිරිවල මේද ප්රතිශතය 7% කි. පිරිමි සතා 600-700kg ද ගැහැණු සතා 500-600kg ද පමණ බරය.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0337mtAYoyzNG3zMYJ6s8XW0nBgb1OqUyfJ6mc1lCXDwEw0Q3ZWX-Gtrmdd4ChDg34KqHm663R583-X4CTjMNB5f54PidiIiBUdQ7dgwqD71FoWRAi-n0ZkgdcsFneSSS9S_npmiWjQ/s1600/surthi.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0337mtAYoyzNG3zMYJ6s8XW0nBgb1OqUyfJ6mc1lCXDwEw0Q3ZWX-Gtrmdd4ChDg34KqHm663R583-X4CTjMNB5f54PidiIiBUdQ7dgwqD71FoWRAi-n0ZkgdcsFneSSS9S_npmiWjQ/s1600/surthi.jpg" height="133" width="200" /></a><ul>
<li><b>සූර්ති (Surthi) </b></li>
</ul>
<div>
පන්ජාබයේ සූර්ති ප්රදේශයේ මුල් උපත සිදුවී ඇත. දුඹුරු පැහැ කළු වර්ණයක් ඇත. අං දෑ කැත්තක හැඩය ගනී. මධ්යම ප්රමාණයේ ශරීරයක් ඇත. මුරයකදී කිරි ලීටර 2000 ක ප්රමාණයක් ලැබේ. කිරිවල මේද ප්රතිශතය 7.9% කි. පිරිමි සතා 550-600kg ද ගැහැණු සතා 400-500kg ද පමණ බරය. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><br /></b></div>
</div>
</div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
<b></b><br />
<div>
<br />
<ul>
<li><b>නිලිරවි (Nili Ravi)</b></li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuAmuFfSiL-rXKW0QyfajYsRHyzXtvsNc4DvkMTAIj2mJDOeJdBHHEQhEOBXecpa9XiXazl_VqY_YBS0lYlJO7wWsSQcVRmDcoaJue9g18NFl7bVtnEC5wRkftD8XoYIyFIGXzEFF4Fw/s1600/niliravi.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhuAmuFfSiL-rXKW0QyfajYsRHyzXtvsNc4DvkMTAIj2mJDOeJdBHHEQhEOBXecpa9XiXazl_VqY_YBS0lYlJO7wWsSQcVRmDcoaJue9g18NFl7bVtnEC5wRkftD8XoYIyFIGXzEFF4Fw/s1600/niliravi.gif" height="130" width="200" /></a></div>
<div>
සම්භවය ඉන්දියාවේ හා පකිස්ථානයේය. වර්ග 2ක් ලෙස සම්භවය සිදු වූවත් දැන් එකම වර්ගයක් ලෙස සැලකේ. මධ්යම ප්රමාණයේ ගැඹුරු ශරීරයක් ඇත. අං දඟර ගැසී ඇත. බුරුල්ල හොදින් වර්ධනය වී ඇත. වලිගය දිගය. බිම ගෑවේ. ශරීරය කළු හෝ දුඹුරු පැහැතිය. නළලේ හා පාද කෙළවර සුදු පැහැතිය. මුරයකදී කිරි ලීටර 2000 ක් පමණ ලැබේ. මේද ප්රතිශතය 7.8% කි. පිරිමි සතා 600-700kg ද ගැහැණු සතා 450-550kg ද පමණ බරවේ. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b><u>දේශීය මී ගවයා</u></b></span></div>
<div>
ශ්රී ලංකාවේ කුළු හරකුන් ලෙස වනාන්තර වල රංචු වශයෙන් ජීවත් වේ. ඉතාම ප්රචණ්ඩකාරීය. හීලෑ කරගත් පසු වී වගාවේ සී සෑම් හා වෙනත් කටයුතු සඳහා යොදා ගත හැකිය. ශරීරය කළු හෝ දුඹුරු වර්ණයක් ගනී. අං හොදින් වැඩී ඇත. තියුණු ය. කිරි නිපදවීම ඉතා ස්වල්පයකි.</div>
<div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhe8HHmL9tYn9-xSVaCBTpefXhktykEpo_owVq7qwNN7v2-hSu6pSC3aZOg-pMkbiJ82P3xVoInTVQ-IkNYSzl158li325Dcw6Wm60k04vsF1QLWm1comeQBaRrm49GcYEofyQFhbfbiQ/s1600/sri-lankan-buffalo-f6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhe8HHmL9tYn9-xSVaCBTpefXhktykEpo_owVq7qwNN7v2-hSu6pSC3aZOg-pMkbiJ82P3xVoInTVQ-IkNYSzl158li325Dcw6Wm60k04vsF1QLWm1comeQBaRrm49GcYEofyQFhbfbiQ/s1600/sri-lankan-buffalo-f6.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<div>
<br /></div>
</div>
<b>
</b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<b> </b> To be continued....</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-59028325487550771842013-05-15T04:07:00.002-07:002013-05-15T04:07:48.077-07:00ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව පාලනය. (කොටස 1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP4dvFTtf9R5gbNDY1rhnGYa-Yt349K5aNrfBrXERPSYoOC_9ethJWWSpOWoKs3JAY4SqlHE4WMWrOTXpETn86prOHvXUPLHnOgj8cpfQdpUbM1ad8d9CnZtkYETdY0qexyBuOsl3GTg/s1600/cows-field+-+Copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhP4dvFTtf9R5gbNDY1rhnGYa-Yt349K5aNrfBrXERPSYoOC_9ethJWWSpOWoKs3JAY4SqlHE4WMWrOTXpETn86prOHvXUPLHnOgj8cpfQdpUbM1ad8d9CnZtkYETdY0qexyBuOsl3GTg/s1600/cows-field+-+Copy.jpg" height="334" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව පාලනය.</u></b></span><br />
අතීතයේ සිටම සත්ත්ව පාලනය ශ්රී ලාංකිකයන්ගේ වැදගත් කෘෂිකාර්මික කටයුත්තක් විය. මී ගවයින් හා එළ ගවයින් ඇති කිරීම එහි ලා ප්රමුඛත්වයක් ගත්තේය. මේ වන විට ඌරන්, එළුවන්, බැටළුවන් හා කුකුලන් ඇති කිරීම සත්ත්ව පාලන ක්ෂේත්රෙයහි වැදගත් තැනක් හිමි කරගෙන ඇත.<br />
දැනට බොහෝ රටවල මෙන්ම ශ්රී ලංකාවේද රාජ්ය අංශයත් පෞද්ගලික අංශයත් විසින් විශේෂීකරණය වූ සත්ත්ව ගොවිපළ සාර්ථකව පවත්වා ගැනේ.<br />
ප්රධාන සත්ත්ව නිෂ්පාදන අතර කිරි, මස්, බිත්තර වැදගත් තැනක් ගනී.<br />
ශ්රී ලංකාවේ වර්තමාන කිරි නිෂ්පාදනය මඟින් සපුරාලිය හැක්කේ දේශීය කිරි අවශ්යතාවෙන් 15% ක් වැනි සුළු ප්රමාණයක් පමණි. වාර්ශිකව විශාල විනිමයක් වැය කර ඉතිරි අවශ්යතාව විදේශ රටවලින් ආනයනය කරනු ලබයි. දියුණු රටවල් හා සසඳා බලන විට ශ්රී ලාංකිකයින්ගේ සත්ත්ව නිෂ්පාදන පරිබෝජනය ඇත්තේ පහළ මට්ටමකය.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව නිෂ්පාදනයේ ඇති වැදගත්කම:</b></span><br />
<br />
<ul>
<li>ජනතාවගේ නිරෝගී පැවැත්ම සඳහා අත්යාවශ්ය සත්ත්ව ප්රෝටීන ලබා දෙන ප්රධාන ප්රබවයයි.</li>
<li>රැකියා විරහිත තරුණ තරුණියන්ට රැකියා සැපයිය හැකි ප්රධාන මාර්ගයකි.</li>
<li>ශ්රී ලංකාවේ ස්වාභාවිකව වැඩෙන තෘණ හා මිනිසාට ඍජුව ආහාරයට ගත නොහැකි කොළ වර්ග පෝෂ්යදායී ආහාර බවට පරිවර්තනය කෙරෙන ප්රධාන මාර්ගයකි.</li>
<li>කෘෂිකාර්මික අතුරු නිෂ්පාදන ඵලදායි ලෙස සත්ත්ව ආහාර වශයෙන් යොදා ගත හැකිවේ.</li>
<li>කෘෂිකාර්මික බෝග සමඟ සත්ත්ව පාලනය කිරීමෙන් ආදායම් විවිධාංගීකරණය තුළින් අවධානම අඩුවේ.</li>
<li>සත්ත්ව පාලනයේ අතුරු ඵල වන සම්, ඇට, ලෝම, අං ආදිය කර්මාන්ත සඳහා අමුද්රව්ය වශයෙන් යොදාගත හැකි වේ.</li>
<li>සතුන්ගේ අතුරණු, මලපහ ආදිය උසස් තත්ත්වයේ කාබනික පොහොර ලෙස භාවිතා කල හැකිවේ.</li>
<li>කෘෂි බෝග වගාව සිදුකළ නොහැකි භූමිවල පවා සත්ත්ව පාලනය කළ හැකි වේ.</li>
<li>පාසල් යන දරුවන්ගේ හා ගෘහණියන්ගේ ශ්රමය සත්ත්ව පාලනය සඳහා ඵලදායී ලෙස යොදා ගැනීම පවුලේ පෝෂණය වර්ධනයට හා අමතර ආදායමක් ලබා ගැනීමට උපකාරී වේ.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ශ්රී ලංකාවේ සත්ත්ව පාලනය සඳහා ඇති විභවය:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>විවිධ සත්ත්ව වරිග වලට ගැළපෙන විවිධ දේශගුණික කලාප රාශියක් තිබීම.</li>
<ul>
<li>උඩරට ප්රදේශ - යුරෝපීය ගව වර්ග</li>
<li>වියළි කලාපය - ඉන්දීය ගව වර්ග</li>
<li>ශුශ්ක ප්රදේශ - එළු පාලනය</li>
<li>වෙරළබඩ ප්රදේශ - ඌරු පාලනය</li>
<li>පොල් ත්රිකෝණය - ගව, එළු හා බැටළු පාලනය</li>
<li>ජලාශ්රිත ප්රදේශ - තාරාවන් ඇති කිරීම</li>
</ul>
<li>තෘණ සපයා ගත හැකි ඉඩම් රාශියක් තිබීම. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1baEYODq3t2JBcpeDsllP5rzbC78jg0Y-5Zd01y0rOBO_efmBx6nnuwxJCUTW7qleADUQYbzTdB272gTwFZjPjnROvHC1CTKha2y2ful4ZhR-4W1voKRyMH5STGBe55j7j4Aoprfdnw/s1600/grassfedbeef-300x197.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1baEYODq3t2JBcpeDsllP5rzbC78jg0Y-5Zd01y0rOBO_efmBx6nnuwxJCUTW7qleADUQYbzTdB272gTwFZjPjnROvHC1CTKha2y2ful4ZhR-4W1voKRyMH5STGBe55j7j4Aoprfdnw/s1600/grassfedbeef-300x197.jpg" /></a></div>
</li>
<ul>
<li>පොල් වගා</li>
<li>ලඳු කැලෑ</li>
<li>විල්ලු</li>
<li>කුඹුරු වල නියර</li>
</ul>
<li>සත්ත්ව පාලනය සඳහා යොදා ගත හැකි ඉඩම් විශාල ප්රමාණයක් තිබීම.</li>
<li>රැකියා විරහිත තරුණ තරුණියන් විශාල සංඛ්යාවක් මේ සඳහා යොමු කළ හැකි වීම.</li>
<li>සත්ත්ව නිෂ්පාදන සඳහා හොඳ ඉල්ලුමක් මෙන්ම වෙළඳපොලක් තිබීම.</li>
<li>සත්ත්ව ආහාර ලෙස යොදා ගත හැකි කෘෂිකාර්මික අතුරු ඵල රාශියක් තිබීම.</li>
<ul>
<li>පොල් පුන්නක්කු</li>
<li>මොලෑසස්</li>
<li>සහල් නිවුඩු</li>
<li>පිදුරු වැනි බෝග අවශේෂ</li>
</ul>
<li>සත්ත්ව නිෂ්පාදන හා සෞඛ්ය දෙපාර්තමේන්තු යටතේ ශ්රී ලංකාව පුරා පැතිරුණු පශු වෛද්ය කාර්යාල පද්ධතියක් තිබීම හා එමඟින් සත්ත්ව පාලන උපදෙස් හා පශු වෛද්ය සේවා නොමිලේ සැපයීම.</li>
<li>සත්ත්ව පාලනය සඳහා සේවා සපයන රාජ්ය හා පෞද්ගලික ආයතන රැසක් ශ්රී ලංකාව තුළ ක්රියාත්මක වීම.</li>
</ul>
<div>
<b>බහුල ව ඇති කරනු ලබන සත්ත්ව වර්ග:</b></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>එළ ගවයින්</li>
<li>මී ගවයින්</li>
<li>කුකුළන්</li>
<li>ඌරන්</li>
<li>එළුවන්</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ගොවිපළ සතුන් වර්ගීකරණය:</b></span></div>
</div>
<div>
ගොවිපළ සතුන් ප්රධාන වශයෙන් කොටස් දෙකකට වර්ගීකරණය කළ හැකිය.</div>
<div>
<ol>
<li>ප්රයෝජන (කාර්යය) අනුව </li>
<li>සම්භවය හෙවත් මුල් උපත අනුව</li>
</ol>
<div>
<b>1. ප්රයෝජන (කාර්යය) අනුව ගොවිපළ සතුන් වර්ගීකරණය.</b></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>ගවයින්</li>
<ul>
<li>කිරි සඳහා</li>
<ul>
<li>ජර්සි</li>
<li>ප්රිෂියන්</li>
<li>අයර්ෂයර්</li>
<li>සින්දි</li>
<li>සහිවාල්</li>
</ul>
<li>මස් සඳහා</li>
<ul>
<li>හෙරිෆඩ්</li>
<li>ඇබර්ඩින් ඇන්ගස්</li>
</ul>
<li>බර ඇදීම සඳහා</li>
<ul>
<li>හරියානා</li>
<li>තර්පකාර්</li>
<li>කිලාරි</li>
<li>කන්ගායම්</li>
</ul>
</ul>
<li>මී ගවයන්</li>
<ul>
<li>කිරි සඳහා</li>
<ul>
<li>මූරා</li>
<li>සූර්ති</li>
<li>නිලිරවි</li>
</ul>
<li>කෘෂිකාර්මික කටයුතු සඳහා</li>
<ul>
<li>දේශීය මී ගවයා</li>
</ul>
</ul>
<li>කුකුළන්</li>
<ul>
<li>බිත්තර සඳහා <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2NH2W_3s8p9lAkhNfvw7gsSyBx5Dv6P9oInhcfvxPfqykhp591znLqQ-VUqo7fehiQ1U53Q1aL45Oqfk-Ae0hwCOvCN2T6U0lxDf2S8XLt6qoGG_oflZPchf-9GqFMk3-I5mq07QIQg/s1600/Eggs.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2NH2W_3s8p9lAkhNfvw7gsSyBx5Dv6P9oInhcfvxPfqykhp591znLqQ-VUqo7fehiQ1U53Q1aL45Oqfk-Ae0hwCOvCN2T6U0lxDf2S8XLt6qoGG_oflZPchf-9GqFMk3-I5mq07QIQg/s1600/Eggs.gif" /></a></div>
</li>
<ul>
<li>ලෙග්හෝන්</li>
<li>ෂේවර් (සුදු)</li>
<li>හයිසෙක්ස් (සුදු)</li>
</ul>
<li>මස් සඳහා</li>
<ul>
<li>ලෝමාන්</li>
<li>හර්බඩ්</li>
<li>ෂේවර්</li>
</ul>
<li>ද්වි කාර්ය</li>
<ul>
<li>ගෝල්ඩන් කොමට්</li>
<li>ආර්.අයි.ආර්</li>
<li>ඔස්ට්රලොප්</li>
</ul>
</ul>
<li>එළුවන්</li>
<ul>
<li>මස් සඳහා</li>
<ul>
<li>බෝයර්</li>
<li>කොට්ටුකච්චි</li>
</ul>
<li>කිරි සඳහා</li>
<ul>
<li>සානන්</li>
</ul>
<li>ද්වි කාර්ය</li>
<ul>
<li>ශ්රී ලංකා බෝයර්</li>
<li>ජම්නපාරි</li>
</ul>
</ul>
<li>ඌරු වර්ග</li>
<ul>
<li>මස් සඳහා</li>
<ul>
<li>ලාජ් බ්ලැක්</li>
<li>ඩියුරොක්</li>
</ul>
<li>බේකන් සඳහා</li>
<ul>
<li>ලෑන්ඩ් රේස්</li>
<li>ලාජ් වයිට්</li>
</ul>
</ul>
</ul>
<div>
<b>2. සම්භවය අනුව ගොවිපළ සතුන් වර්ගීකරණය.</b></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>ගවයින්</li>
<ul>
<li>ඉන්දීය</li>
<ul>
<li>සින්දි</li>
<li>සහිවාල්</li>
<li>තර්පකාර්</li>
</ul>
<li>යුරෝපීය</li>
<ul>
<li>ප්රිෂියන්</li>
<li>අයර්ෂයර්</li>
<li>ජර්සි</li>
</ul>
<li>දේශීය</li>
<ul>
<li>දේශීය (බටු හරක්)</li>
</ul>
</ul>
<li>මී ගවයින්</li>
<ul>
<li>දේශීය</li>
<ul>
<li>දේශීය මී ගවයා (වගුරු මී ගවයා)</li>
</ul>
<li>විදේශීය</li>
<ul>
<li>මූරා</li>
<li>සූර්ති</li>
<li>නිලිරවි</li>
</ul>
</ul>
<li>කුකුළන්</li>
<ul>
<li>ඇමරිකන් වර්ග <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWRxaALwLyOfrFqqsTIQh937Q_KZV78OHoXJQIBRyqDqDXz36hTfh6WrFM_oEhHAwGiFK1mgwYJs1h-iLhTHuPWiaB5ySK5BjeC5-zO0XL9SKXX3b-GlFZCLw3M5Fs1FZwjPHZfvwYZw/s1600/tumblr_ku48goxoYS1qatg16o1_4001.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWRxaALwLyOfrFqqsTIQh937Q_KZV78OHoXJQIBRyqDqDXz36hTfh6WrFM_oEhHAwGiFK1mgwYJs1h-iLhTHuPWiaB5ySK5BjeC5-zO0XL9SKXX3b-GlFZCLw3M5Fs1FZwjPHZfvwYZw/s1600/tumblr_ku48goxoYS1qatg16o1_4001.jpg" /></a></div>
</li>
<ul>
<li>ආර්.අයි.ආර්.</li>
<li>ප්ලිමත්රොක්</li>
<li>නිව්හැම්ප්ෂයර්</li>
</ul>
<li>ඉංග්රීසි වර්ග</li>
<ul>
<li>සසෙක්ස්</li>
<li>ඔස්ට්රලොප්</li>
<li>ඕපින්ටන්</li>
</ul>
<li>මධ්යධරණී වර්ග</li>
<ul>
<li>ලෙග්හෝන්</li>
<li>මිනෝකා</li>
<li>ඇන්කෝනා</li>
</ul>
<li>ආසියාතික වර්ග</li>
<ul>
<li>බ්රහ්මා</li>
<li>කොචින්</li>
</ul>
</ul>
<li>එළුවන්</li>
<ul>
<li>විදේශීය වර්ග</li>
<ul>
<li>ජම්නපාරි</li>
<li>සානන්</li>
<li>බෝයර්</li>
</ul>
<li>දේශීය වර්ග</li>
<ul>
<li>කොට්ටුකච්චි</li>
<li>ශ්රී ලංකා බෝයර්</li>
</ul>
</ul>
<li>ඌරන්</li>
<ul>
<li>විදේශීය</li>
<ul>
<li>ලාජ්වයිට්</li>
<li>ලෑන්ඩ් රේස්</li>
<li>ඩියුරොක්</li>
</ul>
<li>දේශීය</li>
<ul>
<li>දේශීය ඌරන් (mini pigs)</li>
</ul>
</ul>
</ul>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
To be continued.... </div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com19tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-60339383286780968612013-05-13T03:21:00.001-07:002013-05-13T03:21:26.478-07:00ශ්රී ලංකාවේ ධීවර කර්මාන්තය හා මත්ස්ය වගාව.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixChRbNhHB9lBFOgqlnYfKx1FV-qeHQbUz46VAhlO0wDP0IgoDC74uTFvMx7cqr79K5QB23xzz2G-gDk8c_yK6QlLnwRnRv4qDol8_7uMKia_b6jilmjslL_ZkuISIwA7iclCTxxEgxg/s1600/4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixChRbNhHB9lBFOgqlnYfKx1FV-qeHQbUz46VAhlO0wDP0IgoDC74uTFvMx7cqr79K5QB23xzz2G-gDk8c_yK6QlLnwRnRv4qDol8_7uMKia_b6jilmjslL_ZkuISIwA7iclCTxxEgxg/s1600/4.jpg" height="326" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ධීවර කර්මාන්තය හා මත්ස්ය වගාව.</u></b></span><br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u><br /></u></b></span>
<b><span style="font-size: large;">ධීවර කර්මාන්තය වැදගත් ආර්ථික කටයුත්තක් වීමට හේතු:</span></b><br />
<ul>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKWGY48DlwpivQuoqKbKvbXJ8-zZfRzbAAxMXS33Rg7VuB5hQ2HspSt2W6MZYZjsYn5LCiU8wsVRQgKflNLjNwmpq8YqzkVt-iDLCQbh2GNEeczOmrw4Q_YSjOFdNZ9-ycRG7rh5oWUQ/s1600/riposto-fish-4.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKWGY48DlwpivQuoqKbKvbXJ8-zZfRzbAAxMXS33Rg7VuB5hQ2HspSt2W6MZYZjsYn5LCiU8wsVRQgKflNLjNwmpq8YqzkVt-iDLCQbh2GNEeczOmrw4Q_YSjOFdNZ9-ycRG7rh5oWUQ/s1600/riposto-fish-4.jpg" height="133" width="200" /></a>
<li>ජනතාවගේ පෝෂණ තත්ත්වය නංවාලීම. </li>
<li>සේවා නියුක්තියට ඉඩකඩ ලැබීම.</li>
<li>විදේශ විනිමය ඉපයීම.</li>
<li>ජාතික නිෂ්පාදනයට වැඩි දායකත්වයක් ලැබීම.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>හිතකර භූගෝලීය සාධක:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>දිවයින වටා පිහිටි වෙරළ තීරය. (වර්ග කිලෝමීටර් 21576 ක් වූ නොගැඹුරු මහාද්වීප තටාකයක් තිබීම) </li>
<li>මත්ස්ය ආහාර බහුල වීම. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhzkgviAS_9FVaDFp1d7u7kiwzjOLp4R61wN-OHvYyt4MS3pIq9eA8sFKgXBoH-OYBO1Vhd_c_3sXsDKLtL3LEBKI0KMUbdkW9v7XmI12b6wcjgp3nLQJphHS9v3UZ119585GvPvH_dQ/s1600/EEZ.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhzkgviAS_9FVaDFp1d7u7kiwzjOLp4R61wN-OHvYyt4MS3pIq9eA8sFKgXBoH-OYBO1Vhd_c_3sXsDKLtL3LEBKI0KMUbdkW9v7XmI12b6wcjgp3nLQJphHS9v3UZ119585GvPvH_dQ/s1600/EEZ.gif" height="320" width="295" /></a></div>
</li>
<li>කඩතොලු සහිත වෙරළක් තිබීම. (ධීවර යාත්රා නවතා තැබීමට හා වරාය සඳහා)</li>
<li>කඩතොලු වෙරළ ආශ්රිත කලපු.</li>
<li>ගංඟා, වැව් ආදී රටේ අභ්යන්තර ජලාශ වල මිරිදිය මසුන් බෝ කළ හැකි වීම.</li>
</ul>
<div>
ධීවර කර්මාන්තයේ ප්රධාන අංශ 2කි.</div>
</div>
<div>
<ol>
<li>අභ්යන්තර ධීවර කර්මාන්තය (මිරිදිය)</li>
<li>මුහුදු ආශ්රිත ධීවර කර්මාන්තය (කරදිය)</li>
</ol>
<div>
<b>1. අභ්යන්තර ධීවර කර්මාන්තය (මිරිදිය)</b></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>රට අභ්යන්තරයේ වැව් ආශ්රිත කෘතිම ජලාශ වල මාළු ඇතිකිරීම හා ඒ ආශ්රිත මසුන් ඇල්ලීම මීට අයත්ය.</li>
<li>ශ්රී ලංකාවේ මිරිදිය ධීවර මධ්යස්ථාන වල බෝ කරන මත්ස්ය පැටව් දිවයිනේ වැව් වලට මුදා හැරීම සිදු කෙරේ. </li>
<li>ශ්රී ලංකාවේ මිරිදිය ධීවර මධ්යස්ථාන:</li>
<ul>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP5fqMg3qnemNToLXaT8BsjqC1emqc-sg3aWTrxKb49PqqMYqyXvi0kxrjTXw4S4YXU8Ll3ElXfnAUbd3k4n02mHseytNiT4VeSidd9n1yBQOp_pXfPPIzRzKb09qpu1XjZUqTiKW-GQ/s1600/fish2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjP5fqMg3qnemNToLXaT8BsjqC1emqc-sg3aWTrxKb49PqqMYqyXvi0kxrjTXw4S4YXU8Ll3ElXfnAUbd3k4n02mHseytNiT4VeSidd9n1yBQOp_pXfPPIzRzKb09qpu1XjZUqTiKW-GQ/s1600/fish2.jpg" height="177" width="320" /></a>
<li>පදවිය</li>
<li>පොළොන්නරුව</li>
<li>දඹුල්ල</li>
<li>රම්බඩගල්ල </li>
<li>නුවරඑළිය</li>
<li>ඉඟිනියාගල </li>
<li>ගිනිගත්හේන</li>
<li>බඹරකැලේ</li>
<li>බෙරගල</li>
<li>පනාපිටිය</li>
<li>උඩවලව</li>
<li>මුරුතවෙල</li>
</ul>
<li>කරදිය මාළු වලට වඩා මිරිදිය මාළුන්ගේ පෝෂණ ගුණය වැඩියෙන් ඇතැයි යන විශ්වාසය මත මිරිදිය මත්ස්ය ඉල්ලුම වැඩි වෙමින් පවතී.</li>
<li>අභ්යන්තර මත්ස්ය නිෂ්පාදනය (මිරිදිය) 2005 වර්ෂයේ මෙට්රික් ටොන් 33,000 කි.</li>
<li>මිරිදිය මසුන්;</li>
<ul>
<li>ලූලා</li>
<li>කනයා</li>
<li>පෙතියා</li>
<li>හුංගා</li>
<li>මඟුරා</li>
</ul>
</ul>
<div>
<b>2. කරදිය ධීවර කර්මාන්තය.</b></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>ශ්රී ලංකාවට අයත් ආර්ථික මුහුදු සීමාව වෙරළේ සිට 320km පළල්ය. එම කලාපය තුළ ධීවර සම්පත් වල අයිතිය රජයට හිමිවේ.</li>
<li>කරදිය ධීවර කර්මාන්තයේ ප්රධාන අංශ 2කි. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA-k0tlE07wZwyWdx94mtZsz9fMIVJFmboX-LaoBgtAV3VS-SJP8K_McNLPD5rtIqkZ-yV96g7gBxFQ6Ertd3y7SB9zssZERdcHXsIlzkkpvij9r6RVHR_t0YNqcUfOwFImzG2WSlGew/s1600/fish1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA-k0tlE07wZwyWdx94mtZsz9fMIVJFmboX-LaoBgtAV3VS-SJP8K_McNLPD5rtIqkZ-yV96g7gBxFQ6Ertd3y7SB9zssZERdcHXsIlzkkpvij9r6RVHR_t0YNqcUfOwFImzG2WSlGew/s1600/fish1.jpg" height="130" width="200" /></a></div>
</li>
</ul>
<ol>
<li>මහාද්වීප තටාක හෙවත් වෙරළාසන්න ධීවර කර්මාන්තය.</li>
<li>ගැඹුරු මුහුදේ ධීවර කර්මාන්තය (වෙරළේ සිට 40km ඈත මුහුද)</li>
</ol>
<ol>
</ol>
<div>
<b>i. වෙරළාසන්න ධීවර කර්මාන්තය.</b></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>කරදිය මත්ස්ය නිෂ්පාදනයෙන් 90% පමණ වෙරළාසන්න ධීවර කර්මාන්තයෙන් නිපදවයි. එහි මසුන් බහුල වීමට හේතු රාශියකි.</li>
<ul>
<li>හිරු එළිය හොඳින් මුහුදට වැටෙන නිසා මත්ස්යයන්ට අවශ්ය සාධක ශාක ප්ලවාංග තිබීම.</li>
<li>ගංඟා ඇළ දොළ මඟින් ගෙන එන පෝෂක පදාර්ථ බහුලව තිබීම.</li>
<li>දියවැල් ගමන් කිරීම නිසා ජලයෙහි ඇතිවන කැළඹීම හේතුවෙන් මත්ස්ය ආහාර ජලය මතුපිටට ඒම.</li>
</ul>
</ul>
<div>
<b>ii. ගැඹුරු මුහුදේ ධීවර කර්මාන්තය. </b><br />
<b></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbKAtVxquNl50yOD-8h4SwxhgMOK4H1nQwQJJrPAbd5Gn6Fh1K3s3hX_iVm3eLn_75PCDUtj22lOOVlC9LnIs5lH8los3KLTM5YpPXDU6ixWtDgqDGpKW4QFf_oJhKY9NqWgLDaFfRaw/s1600/lankan-fishing-boat-pic.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbKAtVxquNl50yOD-8h4SwxhgMOK4H1nQwQJJrPAbd5Gn6Fh1K3s3hX_iVm3eLn_75PCDUtj22lOOVlC9LnIs5lH8los3KLTM5YpPXDU6ixWtDgqDGpKW4QFf_oJhKY9NqWgLDaFfRaw/s1600/lankan-fishing-boat-pic.jpg" height="177" width="320" /></a></b></div>
</div>
</div>
<div>
<ul>
<li style="text-align: left;">මේ ප්රදේශයේ ධීවර සම්පත් රාජ්ය අනුග්රහය මත ප්රයෝජනයට ගැනේ.</li>
<li style="text-align: left;">බහුදින ධීවර යාත්රා යෙදවීමෙන් තෝරා, පරා, කෙලවල්ලන්, බලයන් වැනි මසුන් ඇල්ලීම සිදුකෙරේ.</li>
<li style="text-align: left;">වරාය පහසුකම් වැඩි කිරීම, පර්යේෂණ හා පුහුණු කිරීම් මෙන්ම උපකාරක සේවා සැපයීම මඟින් ගැඹුරු මුහුදේ මත්ස්ය නිෂ්පාදනයට කටයුතු යොදා ඇත.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ගැටළු:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>ධීවර කාර්මිකයාගේ අඩු ආදායම හා ණයගැතිභාවය.</li>
<li>ධීවර ආම්පන්න හිඟය.</li>
<li>නුපුහුණු ශ්රමිකයන් යෙදී සිටීම.</li>
<li>ඉන්ධන මිළ ඉහළ යාම.</li>
<li>දිනෙන් දින අනෙකුත් ධීවර උපකරණ මිළ ඉහළ යාම. (දැල් බෝට්ටු) </li>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEje5aADfOL1rYdzmHLKHM-N9vOraRQ52sNZC0n8O2wG18ImUV3qDNm_VbBG26a9kQoLbWU0lTp0uHRnKkaDMQudOUYUqvfnCb8gIjHqREDghZFs22XwU6b27yVMxyd18_zQw1QgcNWjJg/s1600/galle.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEje5aADfOL1rYdzmHLKHM-N9vOraRQ52sNZC0n8O2wG18ImUV3qDNm_VbBG26a9kQoLbWU0lTp0uHRnKkaDMQudOUYUqvfnCb8gIjHqREDghZFs22XwU6b27yVMxyd18_zQw1QgcNWjJg/s1600/galle.jpg" height="320" width="225" /></a></div>
<ul>
<li>වෙනත් රටවල ධීවරයින් අපේ මුහුදු සීමාවේ මසුන් ඇල්ලීම.</li>
<li>අවිනිශ්චිත වෙළදපොළ තත්ත්වය.</li>
<li>ප්රවාහනය හා ගබඩා කිරීම පිළිබඳ ගැටළු.</li>
<li>2006 දී ඇති වූ සුනාමි රළ පහර නිසා ධීවර කර්මාන්තය දැඩි පීඩනයට ලක්වීම.</li>
<li>සාම්ප්රධායික ක්රම භාවිතා කිරීම.</li>
<ul>
<li>විසගෙඩි දැමීම.</li>
<li>බිලි බෑම.</li>
<li>ඩයිනමයිට් දැමීම.</li>
</ul>
<li>යටිතල පහසුකම් නොමැති වීම. (ධීවර වරාය, ගබඩා පහසුකම්, අයිස් නිෂ්පාදනාගාර, යාත්රා අලුත්වැඩියා කිරීමට)</li>
<li>ප්රාග්ධන හිඟය.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>නව ප්රවණතා:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>කිවුල් දිය ආශ්රිතව ඉස්සන්, පොකිරිස්සන්, කකුළුවන් වැනි මත්ස්ය නිෂ්පාදන කෙරෙහි වැඩි අවධානයක් යොමු කිරීම. (හේතුව විදේශීය රටවල් වල ඉස්සන්ට වැඩි ඉල්ලුමක් තිබීම)</li>
<li>ජල ජීවී වගාව (හොඳ පැටවුන් ලබා ගැනීමට)</li>
<li>ධීවර නිෂ්පාදන කටයුතු දියුණු කිරීමට ධීවර සංවර්ධන ව්යාපෘති ආරම්භ කිරීම.</li>
<ul>
<li>කිරින්ද</li>
<li>කල්පිටිය</li>
<li>ඕලුවිල්</li>
</ul>
<li>වයඹ වෙරළ සංවර්ධන ව්යාපෘති ආරම්භ කිරීම.</li>
<ul>
<li>පුත්තලම</li>
<li>කල්පිටිය</li>
</ul>
<li>නැගෙනහිර වෙරළේ ධීවර සංවර්ධන ව්යාපෘති වලට ජපන් රජයේ ආධාර ලැබීම.</li>
</ul>
<span style="font-size: large;"><b>ගැටළු විසදීමට ගෙන ඇති පියවර: <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9-ZwHisSAcdcJHI-_PGcilzXSVB1_L9D3olukjb7s07mNwF4dhlAxERt7JikvlG5vGaY2_q1qjW_aYGDwxNYtjtU3xkT-rIUieNkADuriB8zXe3s0ai1INZDBHOtqTYxLVlgPM4XKag/s1600/sri-lanka-ciccio-2009.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9-ZwHisSAcdcJHI-_PGcilzXSVB1_L9D3olukjb7s07mNwF4dhlAxERt7JikvlG5vGaY2_q1qjW_aYGDwxNYtjtU3xkT-rIUieNkADuriB8zXe3s0ai1INZDBHOtqTYxLVlgPM4XKag/s1600/sri-lanka-ciccio-2009.jpg" height="214" width="320" /></a></div>
</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>ණය පහසුකම් පුළුල් කිරීම.</li>
<li>ධීවර රක්ෂණ ක්රමයක් ඇරඹීම.</li>
<li>දියවර ගම්මාන වැඩපිළිවෙළ ආරම්භ කිරීම.</li>
<li>ධීවර සමූපකාර සමිති පුළුල් කිරීම.</li>
<li>අයිස් නිෂ්පාදනාගාර ඇති කිරීම.</li>
<li>ධීවරයන් පුහුණු කිරීමේ ආයතන පිහිටුවීම.</li>
<ul>
<li>මීගමුව</li>
</ul>
<li>ධීවර ආම්පන්න පහසු මිළට සැපයීම.</li>
<li>ධීවර පර්යේෂණ ව්යාප්ත කිරීම.</li>
<li>සාගර විශ්ව විද්යාල ඇති කිරීම.</li>
</ul>
<div>
<br /></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqrrQ59WnTG6ViY2mLWQ3sQvvpbz1cQv9ydy5R2UI_8QsQYloU4bQhRoW3nf079vtuBgWL7zGND2wPpHc15oCTaUMbi3MPU0h7WRSRKGjmH7bADm4S82YMCI_kjRZ1Q7dq1aByw870mg/s1600/sustainable-management-of-oris.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqrrQ59WnTG6ViY2mLWQ3sQvvpbz1cQv9ydy5R2UI_8QsQYloU4bQhRoW3nf079vtuBgWL7zGND2wPpHc15oCTaUMbi3MPU0h7WRSRKGjmH7bADm4S82YMCI_kjRZ1Q7dq1aByw870mg/s1600/sustainable-management-of-oris.jpg" height="418" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-19871695635414295212013-05-10T01:52:00.000-07:002013-05-10T01:52:01.323-07:00ශ්රී ලංකාවේ කුරුඳු වගාව.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLYu9m9_ds0tVGNwv4WdyKvvh4Q0v_65Z6OlxjmafALOFi_QVyBSPtyb9R4ssflCNDwJYjWmrktmaiQUbfU299IlVoKvZaDAYd_TLitpyfyRzVv1EfI2rw9-OtlG6_UazFbmNX5PvL1w/s1600/cinnamon_img_3+-+Copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLYu9m9_ds0tVGNwv4WdyKvvh4Q0v_65Z6OlxjmafALOFi_QVyBSPtyb9R4ssflCNDwJYjWmrktmaiQUbfU299IlVoKvZaDAYd_TLitpyfyRzVv1EfI2rw9-OtlG6_UazFbmNX5PvL1w/s1600/cinnamon_img_3+-+Copy.jpg" height="264" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ කුරුඳු වගාව.</u></b></span><br />
ලෝකයේ අග්රගන්යම කුරුඳු ලෙස ශ්රී ලංකාවේ කුරුඳු සැකයකින් තොරව හැදින්විය හැක. ලෝක වෙළදපොළට සත්ය කුරුඳු සපයනු ලබන්නේ ශ්රී ලංකාව විසිනි. ශ්රී ලංකාවට ආවේණික වූ ආර්ථිකව වැදගත් බෝගයක් වන්නේ කුරුඳු ය.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSLVQS7HV9KgC_fE2reGRRXYcKg17pW1SRpiZys18aFbvetK_9zlBs8kCfetVZ9syED5bRjz2w8URLgVj6DUlTIILs3huG8NPKFzDJ-WQTk1p7gKBkgR-C-NzkQLs4VayMMHkefn9CmA/s1600/Cinnamon_2.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSLVQS7HV9KgC_fE2reGRRXYcKg17pW1SRpiZys18aFbvetK_9zlBs8kCfetVZ9syED5bRjz2w8URLgVj6DUlTIILs3huG8NPKFzDJ-WQTk1p7gKBkgR-C-NzkQLs4VayMMHkefn9CmA/s1600/Cinnamon_2.JPG" height="320" width="213" /></a></div>
කුරුඳු නිවර්තන ශාකයකි. ශුශ්ක දේශගුණික තත්ත්වයන්ට ඔරොත්තු දෙන විවිධ පාංශු තත්ත්වයන් යටතේ වගා කල හැකි බෝගයකි. ‘සිනමෝමම් වෙරම්‘ යනු වානිජ මට්ටමින් සාදන කුරුඳු වර්ගයකි. තවත් කුරුඳු වර්ග කීපයක්ම ඇත. බීජ මඟින් පමණක්ම බෝ කර ගනී. කුරුඳු වගාවට හිරුඑළිය හොදින් ලැබිය යුතුය. පැකට් කල කුරුඳු පැල 120cm x 120cm පරතරය තුළ වගා කල යුතුවේ.<br />
<br />
පොත්තෙහි වර්ණය දුඹුරු පැහැ වී ඇති අවස්ථාව අස්වනු නෙළා ගැනීමට සුදුසු කාලය වේ. නෙළා ගත් කුරුඳු කෝටු වාඩියට ගෙන ගොස් පොතු ඉවත් කිරීම සදහා මතුපිට සුඹුල සූරා පිරිසිදු කර පිත්තල දණ්ඩකින් කෝටුව පිරිමැදීමෙන් ලීයෙන් පොත්ත බුරුල් කෙරේ. ඉන් පසු එක කෙළවරක සිට අනෙක් කෙළවරට පොත්ත දිග අතට පලා පොත්ත හා දණ්ඩ අතරින් පිහි තුඩ යවා දිග අතට පොත්ත ගලවා ගනී. මෙසේ ගලවා ගත් පොතු සාඩි කර සකස් කර කුඩා පොතු කූරු තුළ රුවා කූරු පුරවා මිටි බැඳ මඩු තුළ පවනේ වියළා ගනී. මෙම කුරුඳු මිටියක උස 106.7cm කි. බර 45kg කි.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWMb6lk1CzZd5b4yFbZfpTE9XKQVMP7wglHs2r8ajWntSsq8NsvGlcyDOBu5-2b2abRy0Kxz6UKGDFWH6jUtQsz5A7AH8U6ces92r-QsI2_4iPxNN4RywUf3Oj74OGaraPx_D0kVWxqQ/s1600/kurudu.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWMb6lk1CzZd5b4yFbZfpTE9XKQVMP7wglHs2r8ajWntSsq8NsvGlcyDOBu5-2b2abRy0Kxz6UKGDFWH6jUtQsz5A7AH8U6ces92r-QsI2_4iPxNN4RywUf3Oj74OGaraPx_D0kVWxqQ/s1600/kurudu.jpg" /></a></div>
<br />
කුරුඳු ශාකයේ කොටස් වලින් තෙල් වර්ග 4ක් ලබා ගත හැක. පොත්ත, කොළය, ගෙඩි හා මුල් වලින් කුරුඳු තෙල් නිපදවේ. ලෝක වෙළදපොලෙන් 80-90% ක්ම සපයනු ලබන්නේ ශ්රී ලංකාවයි. වසරකට කුරුඳු කූරු හා චිප්ස් මෙට්රික් ටොන් 10,000 ක් පමණ තෙල් විශාල ප්රමාණයක් අපනයනය කරයි.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCcmLKZgPMwpWs0j8qCjMHQkxaOZtHrvMhnmbHqOey0YuLlPw86Ip9IDEbUUM3_bVez2oQW0jPTiKWn3oWTR4VhhdYUO3ldUW01iNdXH3WNu6tZ2mNgzhaMt7Or_MxAacSwD6W_X_YPg/s1600/knot+oil.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCcmLKZgPMwpWs0j8qCjMHQkxaOZtHrvMhnmbHqOey0YuLlPw86Ip9IDEbUUM3_bVez2oQW0jPTiKWn3oWTR4VhhdYUO3ldUW01iNdXH3WNu6tZ2mNgzhaMt7Or_MxAacSwD6W_X_YPg/s1600/knot+oil.jpg" /></a></div>
ශ්රී ලංකාව මඟින් අපනයනය කරනු ලබන කුරුඳු වලින් 40-50% ක් පමණ ප්රමාණයක් සැමවිටම මිළ දී ගන්නේ මෙක්සිකෝවයි. අනෙකුත් ප්රධාන ගැණුම්කරුවන් වන්නේ ලතින් ඇමරිකානු රටවල්, ස්පාඤ්ඤය හා ජර්මනියයි.<br />
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-1318376167653449782013-05-07T20:09:00.001-07:002013-05-07T20:09:54.347-07:00ශ්රී ලංකාවේ කෝපි වගාව. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOVzMOW0C7NExdnVLlMMunzsTegGS273-e1-2ZiR54fwGQRjtTm5hyphenhyphen0FWoVG5IEtmYlpfZeRgQFry0AvDg1sKzdqBOuYgNFaJjkiLTvod3Z3akN8iWvM52CiFGJAiARAFIl5l9XicDXg/s1600/DSC08808+-+Copy.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOVzMOW0C7NExdnVLlMMunzsTegGS273-e1-2ZiR54fwGQRjtTm5hyphenhyphen0FWoVG5IEtmYlpfZeRgQFry0AvDg1sKzdqBOuYgNFaJjkiLTvod3Z3akN8iWvM52CiFGJAiARAFIl5l9XicDXg/s1600/DSC08808+-+Copy.JPG" height="250" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ කෝපි වගාව.</u></b></span><br />
වර්ෂ 1503 දී අරාබි ජාතිකයන් විසින් කෝපි වගාව මෙරටට හඳුන්වා දී ඇත. නමුත් ඕලන්ද ජාතිකයන් 1658 දී කෝපි වගාව ආරම්භ කරන ලදී. කෝපි වගාව ලාභදායක වගාවකි.<br />
<br />
රුබියාගේ කුලයට අයත් කොපියා ගනයේ විශේෂ 60ක් පමණ ඇත. මෙයින් ආර්ථික වැදගත්කමින් යුක්ත විශේෂ නම් කොපියා ඇරබිකා, කොපියා කැනිපෝරා, කොපියා ලයිබේරිකා වේ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXK4E-Pn6oxfsdBRryG-G6yGBbKjFTvZYLhrRd4qeP8toO9DYRA87YuF9nsyNxKjznbbCSXHiq2AV5H__rvSA3GHtaEbmhhBZmcmbxWTWKPU4YHeA86eFJApqYqz3tM_9uS53gFEOgdQ/s1600/coffee.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXK4E-Pn6oxfsdBRryG-G6yGBbKjFTvZYLhrRd4qeP8toO9DYRA87YuF9nsyNxKjznbbCSXHiq2AV5H__rvSA3GHtaEbmhhBZmcmbxWTWKPU4YHeA86eFJApqYqz3tM_9uS53gFEOgdQ/s1600/coffee.jpg" height="200" width="320" /></a></div>
කෝපි අතුරු බෝගයක් ලෙස වගා කල හැක. එසේ නැතිව තනි තනිව වගා කරන්නේ නම් 3*3m වනසේ පඳුරු සහිත කෝපි පැල 1100ක් හෙක්ටයාරයක වගා කල හැක. කොම්පෝස්ට් පොහොර හෝ ගව පොහොර එක්කර රොක් පොස්පේට් 100g ක් එක් වලකට මිශ්ර කර වැසි ලැබීම ආරම්භයත් සමඟ පැල සිටුවීම ආරම්භ කල හැක.<br />
<br />
සාමාන්යයෙන් කෝපි බෝගයේ ඵල හටගැනීම, සිටුවා අවු.2කින් පමණ ආරම්භ වේ. හොඳ පාලන තත්ත්වයක් යටතේ සාමාන්ය අස්වැන්න හෙක්ටයාරයකින් 1000-1500kg අතර වේ. නිෂ්පාදිත කෝපි වල ගුණාත්මය අපනයන වෙළදපොල තීරණය කරයි. මේ නිසා පරිණත හොඳ ගෙඩි පමණක් නෙළා ගැනීමෙන් කෝපි වල ගුණාත්මය වැඩි වේ.<br />
<br />
කෝපි අස්වනු නෙලීම චාරිත්රානුකූලව කල යුතුය. මේ නිසා හොදින් ඉදුනු ගෙඩි පමණක් වේළා ගැනීම කල යුතුය. බාගෙට ඉදුනු හා අමු ගෙඩි නෙලා ගත හොත් ඒවා වෙනම සැකසීම කල යුතුය. ඉදුනු කෝපි ගෙඩි පොතු හැර පියල්ලේ ඇති නානු සහිත පොත්තද ඉවත් කර හොදින් වියළා ගත් කෝපි ඇට බැඳ කුඩුකර ගැනීමෙන් පසු හොදින් උතුරුවා ගත් ජලය සමඟ මිශ්ර කර විවිධ රසකාරක සමඟ හෝ තනිව පානයට ඉතාම සුදුසුයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0g4liERyAo-oHSs8Nicjdx8FNYUP_oPP4sAgpm2Ns49k6q79qOQNGq1uf0D8JpD5EqIzLbzeQ4ZhDqDa3rACrzdDA_3_X3LQ367snlLt6A823sg4JPuuJ7hLVWFjLExNGBF-TXbuwSg/s1600/coffee2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj0g4liERyAo-oHSs8Nicjdx8FNYUP_oPP4sAgpm2Ns49k6q79qOQNGq1uf0D8JpD5EqIzLbzeQ4ZhDqDa3rACrzdDA_3_X3LQ367snlLt6A823sg4JPuuJ7hLVWFjLExNGBF-TXbuwSg/s1600/coffee2.jpg" height="217" width="320" /></a></div>
කෝපි ඇට හොඳින් වියළා දිගු කලක් ගබඩා කර තැබිය හැක. ඒවාගේම විශිෂ්ඨ ගනයේ අපනයන බෝගයකි.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-23659518771992979782013-05-05T19:32:00.003-07:002013-05-05T19:32:41.281-07:00ශ්රී ලංකාවේ සාදික්කා වගාව.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglbRzzKtI8re5zd06pgXKW5VTKLdHlusv9jyLYaj115B0a889bMHAiAdswpGoM06d46pu1YYn36b_XchUCadfr8DMGaPZdvGPhYyyA7wCQJThaHxBrKK8vucwQo63yR-6b_AwUNYPqQw/s1600/10.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglbRzzKtI8re5zd06pgXKW5VTKLdHlusv9jyLYaj115B0a889bMHAiAdswpGoM06d46pu1YYn36b_XchUCadfr8DMGaPZdvGPhYyyA7wCQJThaHxBrKK8vucwQo63yR-6b_AwUNYPqQw/s1600/10.jpg" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ සාදික්කා වගාව.</u></b></span><br />
සාදික්කා පැළය නැගෙනහිර ඉන්දුනීසියාවේ බිහිවුන අතර, එය ලංකාවට හඳුන්වා දී ඇත්තේ 19 වෙනි සියවසේ මුල් භාගයේදීය.<br />
<br />
සාදික්කා ගසෙහි පළිබෝධ හෝ රෝග කිසිවක් නැත. මෙය බීජ මඟින් ම බෝ කර ගන්නා නිසාත් අතුපතර විහිදෙන විශාල ශාකයක් වන නිසාත් වඩාත් ඉඩකඩ ඇතිව පැල කරගනු ලැබේ. මෙය මිශ්ර වගාවක් ලෙස තේ වතු වල ද වගා කල හැකිය.<br />
<br />
සාදික්කා ගසෙන් කුළු බඩු වර්ග 2ක් ලබා ගත හැකිය. සාදික්කා ඇටයේ මදය හා ඇටය වටා දැලක් සේ ඇති රතු පැහැති වසාවාසි කොටසයි. මීට අමතරව එහි මාංශල ලෙල්ල මඟින් රසවත් කෑම බොහෝමයක් සාදා ගත හැක.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDWzanxU841v7Cem6ENCnof-Sg7pPIN0wQTEGBxeHXzzDLj9dP9X9lkrhEfux1tVcMzBZa0yOO4rYR7ual-3SZ_A9Y9k2MXLfoCiZXlGnxYpexwyrvU1_dsZlSoYHnnOGJfiB1TqC7Ww/s1600/Foelie+sadikka.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhDWzanxU841v7Cem6ENCnof-Sg7pPIN0wQTEGBxeHXzzDLj9dP9X9lkrhEfux1tVcMzBZa0yOO4rYR7ual-3SZ_A9Y9k2MXLfoCiZXlGnxYpexwyrvU1_dsZlSoYHnnOGJfiB1TqC7Ww/s1600/Foelie+sadikka.JPG" height="226" width="320" /></a></div>
<br />
සාදික්කා ගසක ගෙඩි කීපයක්ම පැලුණු පසු හෝ පැලීමට ආසන්න වූ විට දී ගෙඩි නෙලා ගැනීමේ කාලය එලැඹේ. මෙහිදී සාදික්කා ඇටය ගෙඩියෙන් වෙන් කර ඇටය වටා ඇති රතු පැහැති වසාවාසිය ද වෙන් කර මෙම කොටස් 2ම වෙන් වෙන්ව අව්වේ වියළා ගත යුතුවේ.<br />
<br />
පැසුණු සාදික්කා ඇටය තද දුඹුරු හෝ කළු වර්ණයක් ගනී. වසාවාසි කොටස තද රතු පැහැයක් ගනී. මේවා හොඳින් වියළා ගත් පසු බොහෝ කලක් ගබඩා කර තබා ගත හැක. සාදික්කා වල විශේෂත්වය නම් එකම ගසෙන් කුළුබඩු 2ක් ලබා දීමයි. එසේම හොදින් මේරූ මාංශල ලෙල්ලද විවිධ කෑම වර්ග සෑදීමට උපයෝගී කර ගනී.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwaVkBlm-1VU-X0sfF0JL-wm-jp0kgCpNQ5WJkEN0_RNYlTsQreUWXkgcxJkaKbsvj7QjLPirQuUrIagwXAVJ6Cd84jxY25BNO53FS_DbggSoVSWI9xzgxh1PLDLLq0n41C0dpnQNO5w/s1600/sadikka.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwaVkBlm-1VU-X0sfF0JL-wm-jp0kgCpNQ5WJkEN0_RNYlTsQreUWXkgcxJkaKbsvj7QjLPirQuUrIagwXAVJ6Cd84jxY25BNO53FS_DbggSoVSWI9xzgxh1PLDLLq0n41C0dpnQNO5w/s1600/sadikka.jpg" height="189" width="320" /></a></div>
<br />
ලෝකයේ හොඳ ඉල්ලුමක් ඇති කුළුබඩුවක් ලෙස සාදික්කා හැඳින්විය හැකිය. සාදික්කා දේශීය වෙදකමෙහි හා ආයුර්වේදයේ මෙන්ම වෙනත් ඖෂධ නිෂ්පාදන වලදී ද වැදගත් වේ. සාදික්කා බීජ මදය, දෙහි, ලුණු හෝ ජලය බිංදු කීපයක් සමඟ උරගා ගැනීමෙන් උදරාබාධ වලට ඖෂධයක් ලෙසින් පාවිච්චි කල හැක.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-88545446212223749142013-05-03T22:54:00.000-07:002013-05-03T22:54:32.649-07:00ශ්රී ලංකාවේ කරාබු නැටි වගාව.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJWHjDqbOGLURi0hMVojsHLgH7qF5B4JxIJDV6oEYILkagEcbVANlGxWCHG4jjWVXzCavufjWJK4c_Ki_e8C_w2ICZuusZctNCUU4gDi5WttiTz9znfwofLf57UiuEtozBmhZ6nRgJjA/s1600/6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJWHjDqbOGLURi0hMVojsHLgH7qF5B4JxIJDV6oEYILkagEcbVANlGxWCHG4jjWVXzCavufjWJK4c_Ki_e8C_w2ICZuusZctNCUU4gDi5WttiTz9znfwofLf57UiuEtozBmhZ6nRgJjA/s1600/6.jpg" height="176" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ කරාබු නැටි වගාව.</u></b></span><br />
කරාබු නැටි පැලය පේරාදෙණිය උද්භිත උද්යානයේ රෝපණය කරන ලද එක් පැළෑටියකින් බෝ කරගෙන ඇත. එබැවින් එහි විවිධ වර්ග හෝ රෝග නැත.<br />
<br />
මුහුදු මට්ටමේ සිට 1000m පමණ උස් වූ තෙත් සහිත නිවර්තන කලාපීය දේශගුණික කලාප වල කරාබු නැටි ඉතා සාරවත් ලෙස වැඩේ. තෙත් කාලයක් මෙන්ම වියළි කාලයක් තිබීම ද කරාබු නැටි වැවීමට ඉතා සුදුසු වේ. මුල් අවුරුදු 2-3 සෙවණේ වැඩුන ද, ඉන්පසු ආලෝකය ලැබීමට සැලසීම ඉතාම ප්රයෝජනවත්ය. විවිධ පස් වර්ග වල කරාබු ගස මනාව වැඩේ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNAS-zRjfHHvp6D1Te_1j3DuRnY8qXFfMpEBWksMa0BH_asyZLK1wntjARxsy0yTENkiSLuMsRGuG0rdaYWvvxMdKWBuq5APKxOWEFQ_fLzvvzJOSmsIbvucUJ0VrLEUgKQiYs6USxGA/s1600/clove+tree.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNAS-zRjfHHvp6D1Te_1j3DuRnY8qXFfMpEBWksMa0BH_asyZLK1wntjARxsy0yTENkiSLuMsRGuG0rdaYWvvxMdKWBuq5APKxOWEFQ_fLzvvzJOSmsIbvucUJ0VrLEUgKQiYs6USxGA/s1600/clove+tree.jpg" /></a></div>
පැකට් කරන ලද කරාබු බීජ පැලවූ පසු 6-7 හෝ 8m ක් දෙපසටම පරතරය සිටින සේ සිටුවා ගත යුතුය. 80cm ක් පමණ ගැඹුරු වලක ගොවිපල පොහොර 50g ක් හා මතුපිට පස් පොලොව මට්ටමින් 5cm ක් පහලින් සිටින සේ පිරවිය යුතුය. සෑම වලකටම රොක් පොස්පේට් 200g ක් එක්කර, වර්ෂා කාලය ආරම්භයේදී පැලය සිටුවා ගත යුතුය. ඉන්පසු වල වැසෙන සේ කොළ රොඩු දමා වැසිය යුතුවේ.<br />
<br />
කරාබු මල් පොහොට්ටු නෙලා ගැනීමට සුදුසුම කාලය නම් මල් පෙති රෝස පාටට හැරෙන අවධියයි. නැටිත් සමග මල් පොකුර නෙලා ගනු ලබයි. නෙලා ගත් මල් පොහොට්ටු දුඹුරු පැහැ වී හයිවන තුරු අව්වේ වියළා ගත යුතුවේ.<br />
<br />
හොදින් වියළාගත් කරාබු නැටි දෙකට නමන විට කැඩී යයි. මේ අන්දමට වියළාගත් පසු ගෝනි වල අසුරා අවු.2ක් පමණ ගබඩා කර තබා ගත හැකිය.<br />
<br />
පැණි රස කෑම, අච්චාරු, සෝස් වැනි ආහාර ද, රුචිය වඩා ආහාර රසවත් කිරීම සදහා කුඩු කර හෝ සම්පූර්ණයෙන්ම යොදා ගනී.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1wqiqLc6ceZC69eTBQR1bBKSqLo02FEZYQKrmIb-vwix_F5o5-GjUfu-YPTU5ndv7FSwneEHLB1WBraaParjkUj-bEKjOdb1at6iGa-jP9jMeKmoNl-e5nC2Biw_RcaVOozFWjKN7CQ/s1600/cloves.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1wqiqLc6ceZC69eTBQR1bBKSqLo02FEZYQKrmIb-vwix_F5o5-GjUfu-YPTU5ndv7FSwneEHLB1WBraaParjkUj-bEKjOdb1at6iGa-jP9jMeKmoNl-e5nC2Biw_RcaVOozFWjKN7CQ/s1600/cloves.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
බෙහෙත් හැටියටද වායු ඝනයක් ලෙසද, ස්නායු ප්රාණවත් කරන්නක් ලෙස ද, සිගරට් සෑදීම, දත් බෙහෙත් සදහා ද විවිධ රටවලින් විශාල ඉල්ලුමක් ඇත. විශාල වෙළද වටිනාකමක් ඇති කරාබු නැටි මල් පොහොට්ටු, නැට්ට මෙන්ම කොළ ද උපයෝගී කරගෙන තෙල් හා විවිධ ද්රව්ය නිපදවන අපනයන භාණ්ඩයකි.<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-16778066813159808402013-05-02T23:06:00.001-07:002013-05-02T23:06:13.488-07:00ශ්රී ලංකාවේ කරදමුංගු වගාව.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRsO-t_Dnyfe3yVPf3Q3gUZtZinpKP5k_SnyvuqSmKLY4pgk_NSpilC9aX8hHp6kKi5sZlBaWMfcuN9m9K6PLwhh3ecOcRA3Xi-Lhv0lP0qJs6a-JpbtFp2ULL-4HSSjKEy-z_xQDskg/s1600/health70924+-+Copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhRsO-t_Dnyfe3yVPf3Q3gUZtZinpKP5k_SnyvuqSmKLY4pgk_NSpilC9aX8hHp6kKi5sZlBaWMfcuN9m9K6PLwhh3ecOcRA3Xi-Lhv0lP0qJs6a-JpbtFp2ULL-4HSSjKEy-z_xQDskg/s1600/health70924+-+Copy.jpg" height="280" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ කරදමුංගු වගාව</u></b></span><br />
කුළුබඩු රැජින වශයෙන් ප්රසිද්ධව හැදින්වෙන කරදමුංගු, ඉගුරු පවුලට අයත් ඒකාකාර හැඩයෙන් රෛසෝම සහිත බහු වාර්ශික පදුරක ගෙඩි වේ. මෙය දකුණු ඉන්දියාවේ උපත ලද ගසකි. මෙය ශීත දේශගුණය හා හොදින් වර්ශාපතනය ලැබෙන ප්රදේශ වල වැඩේ.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib4k0tP4PkJssgNA_SRgzHQn23zFoa2Abr8UzARCyqaYIn9esrCzX0n4eKlC29szLp86MkIbuo9X7hPKRlcM5vNV91_R1QIz4h63z3p2CF8U4OEcwXKgEewZSGxghtffr4pB4luEK_iw/s1600/caramom.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib4k0tP4PkJssgNA_SRgzHQn23zFoa2Abr8UzARCyqaYIn9esrCzX0n4eKlC29szLp86MkIbuo9X7hPKRlcM5vNV91_R1QIz4h63z3p2CF8U4OEcwXKgEewZSGxghtffr4pB4luEK_iw/s1600/caramom.jpg" height="132" width="200" /></a></div>
<br />
මෙම කරදමුංගු ප්රධාන වශයෙන් වගා කරන්නේ බීජ මගින් හා රෛසෝම මගිනි. මෙම වගාවට සෙවණ අත්යාවශ්යය. ඉතා හොදින් ඉදුනු ගෙඩි වලින් බීජ ඉවත් කර සෝදා අළු සමග මිශ්ර කර දින 2-3ක් අව්වේ වියළා ගත යුතුය. මෙම බීජ තවාන් කර පැල ලබා ගත යුතුය.<br />
<br />
සමතලා බිමේ මීටර් 2*2.5 පරතරයක් තිබිය යුතුය. වල වල් හාරා සත්ත්ව පොහොර හෝ කොල පොහොර හා මතුපිට පස් වලින් පිරවිය යුතුය. රොක් පොස්පේට් 100g ක්ද, මිශ්ර කල යුතුය. පොලොව මට්ටමින් 5cm කට පහලින් සිටින සේ බීජ පැල සිටුවිය යුතුය. යල හා මහ කන්න වල මුල් කාලය බීජ පැල සිටුවිය යුතු කාලයයි. සාමාන්යයයෙන් හෙක්ටයාර් 1කට පැල 2000ක් පමණ සෑදිය හැකිය.<br />
<br />
අවුරුද්ද මුලුල්ලේම සති 3-6 කට වරක් අස්වනු ලබා ගත හැක. වේලී, පිපිරී යාමට ප්රථම ගෙඩි කඩාගත යුතුය. නැට්ට සමග ගෙඩි කතුරකින් කපා ගනු ලැබේ. කෘතිම ක්රමයට වියළා ගැනීමෙන් ගෙඩියේ කොල පාට එසේම රදවා ගත හැක. මේවා අව්වේ වියළීම නුසුදුසුය.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9NHwJcBRy73QlulX3wYiYDXgTHmRudIfPtULYc0oIXQvGlMfeyYuRI__qn3owBHJNpVPGxIKFhpSJHBrx8jS91r4jPNevEU9uQTb-kE3O2LVdQaBoOJaxstgr9pK7HMQIDEq7zouISw/s1600/CARDAMOM.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9NHwJcBRy73QlulX3wYiYDXgTHmRudIfPtULYc0oIXQvGlMfeyYuRI__qn3owBHJNpVPGxIKFhpSJHBrx8jS91r4jPNevEU9uQTb-kE3O2LVdQaBoOJaxstgr9pK7HMQIDEq7zouISw/s1600/CARDAMOM.jpg" height="174" width="200" /></a></div>
<br />
වේළීමෙන් පසු කම්බි දැලක හෝ වෙනත් ගොරෝසු පසුතලයක ගෙඩි අතුල්ලා අනවශ්ය නැටි කැබලි ඉවත් කිරීම සදහා සුළං කරනු ලැබේ. පැහැය ආරක්ෂා කරගනු පිණිස කළු පොලිතින් වලින් ඔතා ගෝනි මළු වල අසුරා තද ආලෝකයෙන් තොර තැනක අවසාන නිෂ්පාදනය ගබඩා කර තැබිය යුතුය.<br />
<br />
මේවා ඉහළ වෙළද වටිනාකමකින් යුත් සියළුම රට වැසියන් ප්රිය කරන අපනයන කුළු බඩු වර්ගයකි.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-79794770315920842782013-05-02T21:38:00.003-07:002013-05-02T21:45:15.744-07:00ශ්රී ලංකාවේ ගම්මිරිස් වගාව. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3z9PTPMhxFsee0lM1J6rog7IN94W2lqDT7pHwcl5xbKYj-pYkxtdiSjl1ShVeMhDfsXv9h8PHOVpK5zHgQq8_R6d7wuNCbPyk6LYOwFLuwiN7pgU-T7rt4pUUc2Zm8eYFNq02lCwIHA/s1600/pepper-shiju.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3z9PTPMhxFsee0lM1J6rog7IN94W2lqDT7pHwcl5xbKYj-pYkxtdiSjl1ShVeMhDfsXv9h8PHOVpK5zHgQq8_R6d7wuNCbPyk6LYOwFLuwiN7pgU-T7rt4pUUc2Zm8eYFNq02lCwIHA/s1600/pepper-shiju.jpg" height="310" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ ගම්මිරිස් වගාව</u></b></span><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><u>Piperaceae</u> කුලයට අයත් ගම්මිරිස් කුළුබඩු වර්ග අතර ප්රමුඛස්ථානයක් හිමිකරගන්නා ඖෂධීය ගුණයන්ගෙන් යුත් අපනයන බෝගයකි. ගම්මිරිස් ඔබේ ගෙවත්තේම වගා කරගනිමින් අරපිරිමැස්මක් ද කරගත හැකියි. ගෙවතු වගා කිරීමේදී
ගම්මිරිස් පඳුරු කිපයක් එකවර වගා කර ගැනීම වඩාත් සුදුසුය. නිසි කළට වේලාවට වගාකරගත හොත් ගම්මිරිස් වගාව ඉතා පහසුය. ගෙවත්තක ගම්මිරිස් පැළ කීපයක් වගා කරගන්නේ කෙසේදැයි ඇතැම් අය තුළ අවබෝධයක් නොවේ. හොඳ සරුවට වැඩුණු ගම්මිරිස් වැළකින් කපාගත්
ඉති කීපයක් මැටි බඳුන් වල හෝ පොලිතීන් බෑග් වල සිටුවා සෙවනේ තබා උදේ සවස වතුර දමන්න.
හොඳින් මුල් ඇද පැළවු පසු වැඩුණු පැළ ගෙවත්තේ ඉඩ පාඩු ඇති තැන්වල සිටුවා ගන්නට ඔබට
පුළුවන්.</span><span style="color: #333333; font-family: "Tahoma","sans-serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-language: SI-LK; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; font-size: 10.5pt; mso-ascii-font-family: Tahoma; mso-bidi-language: SI-LK; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-hansi-font-family: Tahoma;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><b><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">ගම්මිරිස් පඳුරු බෝ කර ගැනීමට සිටුවාගත යුතු ඉති වල විශේෂත්වයක් තිබෙනවාද</span></span><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">?</span> </span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">බිම දිගේ ඇදෙන වැල් මේ සඳහා තෝරා ගන්න එපා. සෘජුව වැඩෙන වැල් වලින් ඉති කපා
ගන්න. මෝරා ගිය දඬු වෙනුවට ළපටි ඉති තෝරා කපා ගන්න. ඉති සිටුවා ගැනීමේදී තැලීම් පොඩිවීම් නොවන ආකාරයෙන් ප්රවේශමෙන් සිටුවා ගන්නට වග බලාගන්න.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; font-size: 10.5pt; mso-ascii-font-family: Tahoma; mso-bidi-language: SI-LK; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-hansi-font-family: Tahoma;"><span lang="SI-LK" style="font-size: 10.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><b><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">ගම්මිරිස් පැළ
සිටුවීමට වළවල් කපාගත යුත්තේ කොහොමද</span></span><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"><span style="font-size: large;">?</span> </span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<div style="line-height: 13.65pt;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"></span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">මේ සඳහා අඩි</span><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"> 2 * 2</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;"> වළවල් කපා දිරාගිය කොළ රොඬු වලින් එය පුරවා කළුපස් එක් කොට පැළය ඉන්දවීම සුදුසුම ක්රමය වුවද වැසි සහිත වකවානුවලදී බුරුල් පස් සහිත බිමේ ගල් ඉන්නකින් කොටාගත් කුඩා වලක ගම්මිරිස් පැළයක් ඉන්දවීමෙන්
වුවද හොඳ ප්රතිඵල ඔබට ලබාගත හැකියි. මේවා කුඩා කාලයේදී අතු වියළෙන්නට බිදෙන්නට
නොදී හොඳින් ආරක්ෂා කරගත යුතුය. ගෙවත්තේ සිටුවීමට සුදුසු ගම්මිරිස් පැළ ඔබට කෘෂි
වෙළෙඳ ආයතනයකින් හෝ පැළ තවානකින් වූව ද මිල දී ගන්නට පුළුවන. ඇතැම් විට ගම්මිරිස්
වගා කිරීම පිළිබඳ යමෙකුගෙන් ඔබ උපදෙස් විමසීමේදී මෙය ඉතා අපහසු කරදරකාරී කාර්යයක් ලෙසින් කරුණු දැක්වීමට හැකියි. නිසි කළට වේලාවට වගාකිරීමෙන් ඔබට ගැටලුකාරී
තත්ත්වයක් මතු වන්නේ නෑ. මේ නිසාම ගෙවත්තේ ගම්මිරිස් පැළ කීපයක් හෝ සිටුවා ගැනීම
හරිම ලෙහෙසියි. පහසුයි.</span><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"> </span></span></div>
<span style="color: #333333; font-family: Tahoma, sans-serif;"><span style="line-height: 18px;"><br /></span></span><span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 13.65pt;"><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; line-height: 13.65pt;"><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_KZYbSfD3TVgelJdcDrW3uhz1c2qKa6lILGWnmARCJYKNNtvMntqNmwG57lM0nWY1IOYBXhK5WKuRr7BEcxpzOkiYrEVbzGE8udaCHmlDIOXjk-5TLFrEq7IfW6vbGa9SAtOYUsBlEw/s1600/pepper.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_KZYbSfD3TVgelJdcDrW3uhz1c2qKa6lILGWnmARCJYKNNtvMntqNmwG57lM0nWY1IOYBXhK5WKuRr7BEcxpzOkiYrEVbzGE8udaCHmlDIOXjk-5TLFrEq7IfW6vbGa9SAtOYUsBlEw/s1600/pepper.JPG" height="200" width="178" /></a></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">ගම්මිරිස් ඵළදාව නෙළා ගැනීම මෙන්ම වියළා ගැනීම ද ඒතරම් අපහසු කාර්යයක් නොවේ.
නිසිලෙස කප්පාදු කොට ගම්මිරිස් පඳුරු වල ඵළදාව නෙලා ගැනීම වඩාත් පහසුයි. ගසක් දිගේ
හෝ කණුවක් ආධාරයක් කොටගත් ගම්මිරිස් වැළක පළදාව නෙලාගන්නට ඉනිමගක ආධාරය ලබාගත යුතු
වෙයි. වැළෙන් නෙලාගත් ගම්මිරිස් බිමට දමනවා වෙනුවට ඉනේ බැදගත් කුඩා මල්ලකට එකතු කළ
යුතුයි. එවිට ගම්මිරිස් ඇට වෙන් වී බිමට වැටීමෙන් වළක්වා ගත හැකියි. නෙලාගත්
ගම්මිරිස් අස්වැන්න එකවරම තද අමුවේ වේළීම කළයුතු නැත. ඒවා දින කිහිපයක් සෙවණ සහිත මුල්ලක තබා පසුව උතුරන වතුරේ විනාඩි කිපයක් පොඟවා ගෙන අව්වේ වියළාගත යුතුයි.
හොඳින් වියළාගත් ගම්මිරිස් ඇට ටික කාලයක් යනතුරුම භාජනයක දමා භාජනයේ කට නොවසා තබන්න. වියළි ගම් මිරිස් ඇට පුස් කෑමෙන් වළක්වා ගන්නට එමගින් හැකි වේ.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">ඔබගේ ගෙවත්තේ ගම්මිරිස් පඳුරු </span><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;">10</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;"> ක් වත් වවාගන්නට හැකියාවක් තිබේ නම් ගෙදර ප්රයෝජනයට ගෙන යම් ප්රමාණයක් ගම්මිරිස් අලෙවි කර ගන්නට ද අස්වැන්න ලබාගන්නට පුළුවන.</span><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;"> </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">ගම්මිරිස් කවදත් හොඳ වෙළෙඳ පොළක් තිබෙන කුළුබඩු
විශේෂයකි. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">වියළි ගම්මිරිස් ඇට කිලෝවක් රුපියල් </span><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;">300 ක්</span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;"> පමණ වන අතර ගම්මිරිස් කැබැලි වශයෙන් හා කුඩු වශයෙන් ද කොටා පැකට් කර
විකිණීමට හැකිය. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">බඩේ කැක්කුම හා සෙම අමාරු සඳහා ඉක්මන් කි්රයාකාරි ඖෂධයක් වන ගම්මිරිස් එදිනෙදා සකස් කරනු ලබන කෑම බීම පිණිස විවිධාකාරයෙන් යොදාගන්නා
රසකාරකයකි. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; font-size: 10.5pt; mso-ascii-font-family: Tahoma; mso-bidi-language: SI-LK; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-hansi-font-family: Tahoma;"><span lang="SI-LK" style="font-size: 10.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">ප්රධාන වශයෙන්ම ගම්මිරිස් කෑම සඳහා යොදා ගන්නා ක්රම හතරකි. </span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguB8BmL86bhvyJ1xm-e-jY6VX9S7uSeDqV2-km_pYhMS4hMVCtXzN6qeH0WzV7yzEsXk8v0CU2NDxc6YqAQpjuT-o92KdAC7MxbQIPvuM80t2rxIBuRGsrBd6_57HJ8XFSZC4_ftls9Q/s1600/black-pepper.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguB8BmL86bhvyJ1xm-e-jY6VX9S7uSeDqV2-km_pYhMS4hMVCtXzN6qeH0WzV7yzEsXk8v0CU2NDxc6YqAQpjuT-o92KdAC7MxbQIPvuM80t2rxIBuRGsrBd6_57HJ8XFSZC4_ftls9Q/s1600/black-pepper.jpg" height="150" width="200" /></a></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;">1. </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">ගම්මිරිස් ඇට පිටින් යෙදීම. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;">2. </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">ගලේ අඹරා යෙදීම. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;">3. </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">තැලූ ගම්මිරිස් ඇට කැබලි යෙදීම. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span style="font-family: Tahoma, sans-serif; line-height: 115%;">4. </span><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">ගම්මිරිස් කුඩු යෙදීම. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 13.65pt; margin-bottom: 3.75pt; text-align: justify;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"><span lang="SI-LK" style="line-height: 115%;">මේ අවස්ථා හතරේදී ගම්මිරිස් වලින් මතුවන රසය
විවිධාකාර වන නිසා රසකාරකයක් වශයෙන් මේවා ලොකු වටිනාකමක් පෙන්නුම් කරයි.</span></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com16tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-48738230251638318712013-05-02T01:23:00.001-07:002013-05-02T01:23:41.896-07:00ශ්රී ලංකාවේ සුළු අපනයන බෝග.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtgTEgo0aCKMwGEFCPb1yLBH9SIZg8CojpdSI3x4GnWxynaTNDbUvWLYb5GdH4_2T0jLpBpUJhnkHRLbmOgi0h53p0wQpC-_5gUqpZpG5cq_fwCO_cIHbFaHKfC8B_pBwSOD7B-76WoQ/s1600/el-salvador-agriculture-1578+-+Copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtgTEgo0aCKMwGEFCPb1yLBH9SIZg8CojpdSI3x4GnWxynaTNDbUvWLYb5GdH4_2T0jLpBpUJhnkHRLbmOgi0h53p0wQpC-_5gUqpZpG5cq_fwCO_cIHbFaHKfC8B_pBwSOD7B-76WoQ/s1600/el-salvador-agriculture-1578+-+Copy.jpg" height="249" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ සුළු අපනයන බෝග</u></b></span><br />
තේ, පොල්, රබර් යන ප්රධාන අපනයන බෝගවලට ලෝක වෙළදපොළෙහි ලැබෙන මිල උච්චාවචනය වීම නිසා ඒ මත ම බලාපොරොත්තු තබා ගැනීම අවදානම් සහිත විය. ඒ නිසා මීට අමතර වෙනත් අපනයනයන් පිළිබද රජයේ අවධානය යොමුවීමේ ප්රතිඵලයක් වශයෙන් අපනයන විවිධාංගීකරණ වැඩපිළිවෙළ ආරම්භ විය. ඒ යටතේ කොකෝවා, කෝපි, කුරුදු, කරදමුංගු, ගම්මිරිස්, සාදික්කා වැනි බෝග වර්ග වගා කොට අපනයනය සදහා කටයුතු සලසන ලදී. මෙම බෝග වර්ග සුළු අපනයන බෝග නම් වේ. පසු අවධියේ දී මල් වගාව, විසිතුරු පැළ වගාව, කජු, පලතුරු, බුලත් වැනි වගාවන් ද සුළු අපනයන බෝග යටතේ සංවර්ධනය විය.<br />
සුළු අපනයන බෝග කොටස් 2කට වර්ග කල හැක.<br />
<br />
<ol>
<li>සාම්ප්රදායික අපනයන බෝග</li>
</ol>
<ul><ul>
<li>කෝපි</li>
<li>කොකෝවා</li>
<li>පැගිරි</li>
<li>කරදමුංගු</li>
<li>සාදික්කා</li>
<li>කරාබුනැටි</li>
<li>වසාවාසි</li>
</ul>
</ul>
<div>
<div>
2. සාම්ප්රදායික නොවන අපනයන බෝග</div>
</div>
<div>
<ul><ul>
<li>බුලත්</li>
<li>ඉගුරු</li>
<li>වැල් දොඩම්</li>
<li>ගර්කින්</li>
<li>බිම්මල්</li>
<li>එඩරු</li>
<li>පැණි කොමඩු</li>
<li>මල් පැල</li>
<li>මාළුමිරිස්</li>
<li>එළවළු</li>
<li>පලතුරු</li>
<li>කජු</li>
</ul>
</ul>
</div>
<br />
<span style="font-size: large;"><b>වගාවන් ව්යාප්ත වී ඇති ප්රදේශ:</b></span><br />
<br />
<ul>
<li>ගම්මිරිස්</li>
<ul>
<li>මහනුවර</li>
<li>මාතලේ</li>
<li>කෑගල්ල</li>
<li>ගම්පහ</li>
<li>කුරුණෑගල</li>
</ul>
<li>කරදමුංගු</li>
<ul>
<li>මාතලේ</li>
<li>මහනුවර</li>
<li>රත්නපුරය</li>
</ul>
<li>කරාබු නැටි</li>
<ul>
<li>මහනුවර</li>
<li>මාතලේ</li>
<li>කෑගල්ල</li>
</ul>
<li>සාදික්කා</li>
<ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2HjYOo3xEJGRWArJEOssbMooQ7Aiakck7qKuZlm79179BY_hMg23SQbpC-yG-SxNFf_VAwnJWN-V-esu6eDNP6gwZsQq9oeqT99AYlB6xtvwDTVWYs105wl5_b0WZL0uJG_oBtXoZBA/s1600/Cinnamon_2.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2HjYOo3xEJGRWArJEOssbMooQ7Aiakck7qKuZlm79179BY_hMg23SQbpC-yG-SxNFf_VAwnJWN-V-esu6eDNP6gwZsQq9oeqT99AYlB6xtvwDTVWYs105wl5_b0WZL0uJG_oBtXoZBA/s1600/Cinnamon_2.JPG" height="320" width="213" /></a>
<li>මාතලේ</li>
<li>මහනුවර</li>
<li>රත්නපුරය</li>
</ul>
<li>කොකෝවා</li>
<ul>
<li>මාතලේ</li>
<li>මහනුවර</li>
</ul>
<li>කෝපි</li>
<ul>
<li>කළුතර </li>
<li>ගම්පහ</li>
<li>කෑගල්ල</li>
<li>රත්නපුරය</li>
</ul>
<li>කජු</li>
<ul>
<li>මන්නාරම</li>
<li>හම්බන්තොට</li>
<li>පුත්තලම</li>
</ul>
<li>කුරුදු</li>
<ul>
<li>මීගමුව සිට මාතර දක්වා වෙරළ තීරය</li>
<li>රත්නපුරය</li>
</ul>
<li>පැගිරි</li>
<ul>
<li>මාතර</li>
<li>හම්බන්තොට</li>
</ul>
</ul>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ප්රවණතා:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>සුළු අපනයන බෝග සදහා ණය ආධාර ලබා දිම.</li>
<li>විසිතුරු පැළ හා මල් වගා අංශයේ දියුණුවක් ඇති වීම.</li>
<li>භූමි අලංකරණය, නිවාස හා හෝටල් අලංකරණය, උත්සව සදහා මල් භාවිතය වැඩිවීම හේතු කොටගෙන දේශීය හා විදේශීය වෙළදපොළෙහි ඉල්ලුම වැඩිවීම.</li>
<li>සුළු අපනයන අංශයේ සමස්ථ ආදායම් වැඩි වීමක් දක්නට ලැබේ.</li>
<li>අපනයනය සදහා රජයේ සැලසුම්.</li>
<ul>
<li>සප්තා ගිවිසුම</li>
</ul>
<li>පොල් වගාව යටතේ අතුරු වගාවක් ලෙස සුළු අපනයන බෝග වගා කිරීම.</li>
<li>1998 කෘෂිකර්ම හා ඉඩම් අමාත්යංශයෙන් ආරම්භ කල දෙවෙනි බහු වාර්ශික බෝග ව්යාපෘතිය මගින් පළතුරු, කුළු බඩු, මල් හා විසිතුරු පැළ සදහා ආධාර ලැබීම.</li>
</ul>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u><br /></u></b></span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-16609397114849288042013-04-30T01:45:00.001-07:002013-04-30T01:45:10.597-07:00Paddy Cultivation in Sri Lanka (Part 2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqCXNh4dmxKg228X0K53ollMluFUIkOehU9mB-LXfX6SDMA0DeN70DXWzH8V6H0rACXDFpTjjDqzNXcXW6yhZ6rFPRpZIzwGzHtz7TlX5TQLcYA-A1rAkPWeXHBEyV25Jig0RVqOAiFQ/s1600/cultivation-banner.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqCXNh4dmxKg228X0K53ollMluFUIkOehU9mB-LXfX6SDMA0DeN70DXWzH8V6H0rACXDFpTjjDqzNXcXW6yhZ6rFPRpZIzwGzHtz7TlX5TQLcYA-A1rAkPWeXHBEyV25Jig0RVqOAiFQ/s1600/cultivation-banner.jpg" height="218" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b>Paddy Cultivation in Sri Lanka...</b></span><br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="background: white; line-height: 15.0pt; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0in; text-align: justify; vertical-align: baseline;">
<span style="color: #939598; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-language: SI-LK; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">The beginning of Paddy
Cultivation in Sri Lanka, traces its root back to the proud history between 161
B.C. and 1017 A.D. Our ideal climatic conditions yielded a flourishing crop,
which encouraged many Sri Lankans to make Paddy Cultivation their way of life.
Thus it became a focal point of Sri Lankan lives, knitting a beautiful pattern
including the society, culture and religious beliefs in the country.<br />The governing Royal minds of Sri Lanka saw the enriching importance of Rice
Cultivation that provoked them to build tanks of extraordinary size and numbers
to irrigate the mass scale rice production.<br />At Present much of the human and animal labor is replaced with technology,
adding greater deal of efficiency towards the production process.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>Process of Rice Cultivation:</b></span><br />
<span style="color: #939598; font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 10.5pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: SI-LK; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: EN-US;">Rice cultivation is not an easy task. It requires great deal of prudence
and patience. To obtain that wholesome grain of seeds, the cultivators have to
undergo a complex set of procedures. Following is a brief outline of how Rice
is Cultivated in the Sri Lankan soil and brought to your deliciously prepared
plate.</span><br />
<br />
<ul><ul>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Selection of good seeds.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Preparation of Land.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Crop Establishment.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Irrigation and Management.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Nutrient Management.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Crop Health Management.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Harvesting.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="font-size: 14px; line-height: 16px;">Post-Harvest.</span></span></li>
</ul>
</ul>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 16px;"><b>Selection of Good Seeds:</b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlvvUj7sg9gPES6FQ4sjVQExJFj66g-CV0JFx8EDBOPBfVGmHicSZ4f17-zsNfMK0hRJzUs8LZpcQlaYiufgriJLQnrcBeG3tI9svYcZ5vhHPdp0z5ZxiDWRwdGxWWVEo3YNsx_EpkQQ/s1600/ss.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlvvUj7sg9gPES6FQ4sjVQExJFj66g-CV0JFx8EDBOPBfVGmHicSZ4f17-zsNfMK0hRJzUs8LZpcQlaYiufgriJLQnrcBeG3tI9svYcZ5vhHPdp0z5ZxiDWRwdGxWWVEo3YNsx_EpkQQ/s1600/ss.jpg" height="119" width="200" /></a></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><b><br /></b></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Selecting good seeds to harvest a healthy crop is very important. that's why cultivators go for pure seeds for their chosen rice variety, which are full and identical in size, free of weed seeds, and seed-borne diseases, insects and other matters. </span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">By using quality seeds;</span></span></div>
<div>
<ul><ul>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">It will minimize seeding attempts.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Produce a good quality crop.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Reduction in replanting.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Uniformity in plant size.</span></span></li>
<li><span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Resistance to pests and other diseases which would affect Paddy Cultivation.</span></span></li>
</ul>
</ul>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 16px;"><b>Preparation of Land:</b></span></span></div>
</div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><b><br /></b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPz_wCchbMazrzlE1OKcayZWciFji34svxNkGvXTHPr9pQ_sr2068GL_j43tPdP480bwnyutHgtN3ydYJmXZEntisjaStHsA-D34RV_H8AwIPHw9X2_3dghKn6SkkCcD8oim_wa7G14w/s1600/438502559_17141473ed.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPz_wCchbMazrzlE1OKcayZWciFji34svxNkGvXTHPr9pQ_sr2068GL_j43tPdP480bwnyutHgtN3ydYJmXZEntisjaStHsA-D34RV_H8AwIPHw9X2_3dghKn6SkkCcD8oim_wa7G14w/s1600/438502559_17141473ed.jpg" height="132" width="200" /></a></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Land preparation refers to the procedure of arranging the cultivation area, in the best possible condition for rice cultivation, ensuring the land is level and hydrated matching to the needs and requirements of the rice seeds planted. Preparation is done via machinery or by water buffaloes.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><b><span style="font-size: x-large;">Crop Establishment: </span><div class="separator" style="clear: both; font-size: x-large; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ6yyyd-YE7XWMWKqTBy0ne5LH3Hb8ixxswufFKdT81U1M8gxjs2aJo5p8KK9iVxNvUmOiKP6EkzHFvd6OsK4qqUqytDYNc93IHEMMYH3dxnGjzef01MGGiIsz4-OHGE3uOgxS8-_xIg/s1600/640px-Tranplant-rice-tahiland-400x300.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQ6yyyd-YE7XWMWKqTBy0ne5LH3Hb8ixxswufFKdT81U1M8gxjs2aJo5p8KK9iVxNvUmOiKP6EkzHFvd6OsK4qqUqytDYNc93IHEMMYH3dxnGjzef01MGGiIsz4-OHGE3uOgxS8-_xIg/s1600/640px-Tranplant-rice-tahiland-400x300.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
</b></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><b><br /></b></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Crop establishment refers to managing a series of steps that includes, seeding, seed germination, seedling emergence and its development up until its stage of maturity, with other factors such as soil, climatic, bio tic, machinery and management procedures.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Crop establishment can be done in two methods;</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">1. Transplanting </span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">This method is much favored across Asian countries, which also requires more labor and back-breaking effort. It is the process where selected seeds are planted on a seed bed, where the seeds are allowed to grow until they are mature enough to go to the field. After that, pre-germinated seedlings are manually transferred from the seed bed to the wet field.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">2. Direct Seeding</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">It's the process where dry seeds or pre-germinated seeds and seedlings are spread throughout the cultivation area by hand or planted by machinery.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 16px;"><b>Irrigation and Management:</b></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><b><br /></b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpb5osT5iC6FxhBOIcZqccphty52C7eIyhrfZnU4R9TkbBH-cgzndx72NkP5ute2bcXOBkcx9fuak-cwvwdbewcJxhMD5VJj8rZVoi8d5HhqQ_XpmRmkwZ1Kcd1ZXKsUHGq_TmCgMA1w/s1600/DSC_0138.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpb5osT5iC6FxhBOIcZqccphty52C7eIyhrfZnU4R9TkbBH-cgzndx72NkP5ute2bcXOBkcx9fuak-cwvwdbewcJxhMD5VJj8rZVoi8d5HhqQ_XpmRmkwZ1Kcd1ZXKsUHGq_TmCgMA1w/s1600/DSC_0138.JPG" height="133" width="200" /></a></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Cultivated paddy has a higher sensitivity towards water shortages. They are in need of a steady supply of water, and it tends to immediately react by developing symptoms of water stress when the supply is disturbed and drop below the required.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Therefore to ensure golden crop the cultivators should always maintain a sound water management systems ensuring sufficient amounts of water reaches every rice plant from its birth to the final stage of its life.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 16px;"><b>Nutrient Management:</b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEtgCjmipW2B2YlwvtXFq5NCWO78Shso2qijaJhRZ9dg9UFNhR0_eGoPBEVpKIHuHo_Iqe0_fLz_L7-Sk7q2k2w6PT2khL2KFDCia9QKfil38IJXVyW8Xl8ueru50jLSicR1MNmyqRFg/s1600/A+12.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEtgCjmipW2B2YlwvtXFq5NCWO78Shso2qijaJhRZ9dg9UFNhR0_eGoPBEVpKIHuHo_Iqe0_fLz_L7-Sk7q2k2w6PT2khL2KFDCia9QKfil38IJXVyW8Xl8ueru50jLSicR1MNmyqRFg/s1600/A+12.jpg" height="150" width="200" /></a></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: 'Times New Roman', serif; line-height: 16px;"> </span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Like every living being, plants also need varying nutritional factors at various stages of life. By maintaining the situation of a flooded rice field; farmers and cultivators have the ability to preserve soil organic matter as well as receive free nitrogen from natural sources. If the Nutrient Management halts by maintaining the above level, you will produce a crop of about 3 tons per hectare, without artificially applied nitrogen fertilizer.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">If a higher yield is the target, more nutrients should be provided.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 16px;"><b>Crop Health Management:</b></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><b><br /></b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIFMscmWmr6DfZET8s4IlzdeBts6Ek8A9eOL2ZhhNvjY5SZPxUfxhd8Kt-kJ1DytmVDojV8JpxCTkAxuGcLIYtatb481SfWZ6U9If5i37wPSqnauKk59jQzMEOrSOhMTDFM81U_etxSw/s1600/Rice-Grain.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIFMscmWmr6DfZET8s4IlzdeBts6Ek8A9eOL2ZhhNvjY5SZPxUfxhd8Kt-kJ1DytmVDojV8JpxCTkAxuGcLIYtatb481SfWZ6U9If5i37wPSqnauKk59jQzMEOrSOhMTDFM81U_etxSw/s1600/Rice-Grain.jpg" height="151" width="200" /></a></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Crop health management is essential. As the crop flourishes, it charm pests and diseases of various kinds to thrive in the crops' healthy grow. Before using pesticides and other artificial methods, it is best to prevent any negative conditions from continuing, which might attracts rodents, harmful insects, viruses, diseases, and weeds.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Another method that could be adopted is to create an anti-Eco-system for the pests and diseases, which would naturally disease the negative impacts from unwelcoming guests and situations to the minimal.</span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 16px;"><b>Harvesting:</b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd-EA5ldn2vHPosFoy4JcYIrIqhgVTRk05hcQdDjf_kxUohy9U-ewlWDPzLr3pw_v_RAWx5yAN05RhfXcmqCNtWFDtxfVbDT0-RMJibPsIYyaUHY00a5HWegEML69jM5HhAi7It4vHwQ/s1600/rice-wisdom-023-growing.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhd-EA5ldn2vHPosFoy4JcYIrIqhgVTRk05hcQdDjf_kxUohy9U-ewlWDPzLr3pw_v_RAWx5yAN05RhfXcmqCNtWFDtxfVbDT0-RMJibPsIYyaUHY00a5HWegEML69jM5HhAi7It4vHwQ/s1600/rice-wisdom-023-growing.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"> </span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Harvesting refers to the best period to collect mature rice crop from the rice field. Rice crops usually mature within and around the period of 115-120 days after crop establishment. It can be done both manually and mechanically. Though manual harvesting is common across Asia, it is highly a labor intensive process which requires 40 to 80 man-hours per hectare. </span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: x-large;"><span style="line-height: 16px;"><b>Post-Harvesting:</b></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><b><br /></b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivAB64k4Aj_glICaCrW5EkBQa5tyUKFldR14FMDsZMltA4sHwUB5HPqe_gljt1WVcG68HCltg34vpJ5rF1i9oEPIxROo8u7muPSeuUQTeg8izQNtnjY66YCfAO8pzqFWIkOvCQaD00ZA/s1600/HY09_PADDY_PG_3_1390100f.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivAB64k4Aj_glICaCrW5EkBQa5tyUKFldR14FMDsZMltA4sHwUB5HPqe_gljt1WVcG68HCltg34vpJ5rF1i9oEPIxROo8u7muPSeuUQTeg8izQNtnjY66YCfAO8pzqFWIkOvCQaD00ZA/s1600/HY09_PADDY_PG_3_1390100f.jpg" height="130" width="200" /></a></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;">Post-harvest procedures are undergone depending on their immediate usage after harvesting. Preliminary stages that quickly follow harvesting stage are drying, storing, milling and final processing. Out of the above mentioned stages, drying is the most important factor as the storage capability is determined according to retained moisture levels. Delays in drying, partly drying or ineffective drying will reduce the quality and will lead to a greater loss of harvested crop. </span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif; font-size: large;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="color: #939598; font-family: Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16px;"><br /></span></span></div>
<div>
<div class="MsoNormal" style="background-color: white; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin: 7.5pt 0in 0.0001pt 22.5pt; text-indent: -0.25in; vertical-align: baseline;">
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<span style="color: #939598; font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 10.5pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Iskoola Pota"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br />
<!--[endif]--></span><div class="MsoNormal">
<span style="color: #939598;"><span style="font-size: 10.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="color: #939598;"><span style="font-size: 10.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
</div>
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-56130531592868039812013-04-29T22:59:00.001-07:002013-04-29T22:59:25.808-07:00ශ්රී ලංකාවේ වී වගාව ( කොටස 1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSsCqOxXl6HiXUZs3EBf7r8RptT37AHk21m6tquI_JkI4hO6xgKNB3_I3wUTSPTYBZYGZwXZ0Ba0PZpsuzOqbRApVhJvsBRxPkjdruNifZhANixGMDDlNZpGKcJoj6uJMvZfZBMHVYpA/s1600/paddycultivation.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSsCqOxXl6HiXUZs3EBf7r8RptT37AHk21m6tquI_JkI4hO6xgKNB3_I3wUTSPTYBZYGZwXZ0Ba0PZpsuzOqbRApVhJvsBRxPkjdruNifZhANixGMDDlNZpGKcJoj6uJMvZfZBMHVYpA/s1600/paddycultivation.jpg" height="217" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ වී වගාව</u></b></span><br />
දිවයිනේ තනි බෝගයක් ලෙස වැඩිම බිම් ප්රමාණයක් යොදවා ඇත්තේ වී වගාවටයි. එය රටේ මුළු බිම් ප්රමාණයෙන් 42% ක් පමණ වේ.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>වී වගා ප්රදේශ:</b></span><br />
ශ්රී ලංකාවේ සෑම ප්රදේශයකම වී වගා කරනු ලැබේ. වැඩිම වගා බිම් ප්රමාණය කුරුණෑගල දිස්ත්රික්කයේ ද අඩුම බිම් ප්රමාණය නුවර එළිය දිස්ත්රික්කයේ ද වේ. තෙත් කලාපයේ වර්ෂා ජලයෙන් ද වියළි කලාපයේ වැඩි වශයෙන් ජල සම්පාදනයෙන් ද වී වගා කරනු ලැබේ.<br />
ශ්රී ලංකාවේ කන්න දෙකකට වී වගාව සිදු කරයි.<br />
<br />
<ol>
<li>යල කන්නය - අප්රේල් සිට සැප්තැම්බර්</li>
<li>මහ කන්නය - ඔක්තෝම්බර් සිට මාර්තු</li>
</ol>
ශ්රී ලංකාවේ වී වගාව සිදු කරන ප්රධාන කලාප තුනකි.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3evZhYq3-lqpk3NZPCQ-SiCLaHAwpyacKZQS2JS6DNN0XcWTYfnfAinfzotk7GEqNwz4m-wsERiz9C6WDOy73DvxvaiGDUJ2gAWHJKj_8r3VYHzoWycAr2gNpRu_2p8od0IEZ4ozbvQ/s1600/SRILANKA_134522--500x380.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg3evZhYq3-lqpk3NZPCQ-SiCLaHAwpyacKZQS2JS6DNN0XcWTYfnfAinfzotk7GEqNwz4m-wsERiz9C6WDOy73DvxvaiGDUJ2gAWHJKj_8r3VYHzoWycAr2gNpRu_2p8od0IEZ4ozbvQ/s1600/SRILANKA_134522--500x380.jpg" height="243" width="320" /></a></div>
<br />
<ol>
<li>පහතරට වියළි කලාපීය බිම්.</li>
<li>පහතරට තෙත් කලාපීය බිම්.</li>
<li>කදුරට බිම්. </li>
</ol>
<br />
<span style="font-size: large;"><b>අවශ්ය සාධක:</b></span><br />
<br />
<ul>
<li>21-32 (සෙල්සියස්) උෂ්ණත්වය.</li>
<li>1900 mm පමණ වූ වර්ෂාපතනය.</li>
<li>ජලය රදා පවතින දියළු මිශ්ර මැටි පස.</li>
<li>තැනිතලා බිම් ප්රදේශ. (ජලය හොදින් රදවා තබා ගැනීමට හා පහසුවෙන් වගා කටයුතු කිරීමට)</li>
<li>අස්වැන්න නෙළන කාලයට වියළි බව. (නුවර එළිය දිස්ත්රික්කයේ සීමිත කොටසක් හැර ශ්රී ලංකාවේ අනෙක් සියළුම ප්රදේශ වී වගාවට යෝග්ය යි)</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ආශ්රිත ගැටළු:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>ගොවීන්ගේ ණයගැති භාවය.</li>
<li>කුඹුරු ඉඩම් කට්ටි වී යාම.</li>
<li>ස්වාභාවික ආපදා (ගංවතුර, නියගය)</li>
<li>අඩු අස්වැන්න.</li>
<li>වී අලෙවි කර ගැනීමේ දුෂ්කරතා.</li>
<li>නිෂ්පාදන වියදම වැඩි වීම.</li>
<li>ශ්රමිකයන් ශ්රම සූක්ෂම වෙනත් අංශ කරා යොමු වීම.</li>
<li>කුඹුරු ඉඩම් ගොඩ කිරීම.</li>
<li>සාම්ප්රදායික කෘෂිකාර්මික ක්රම භාවිතා කිරීම.</li>
<li>ගොවිතැනෙහි යෙදී සිටින විශාල පිරිසක් සුළු ගොවීන් වීම.</li>
<li>කෘෂි උපකරණ වල මිල අධික වීම.</li>
<li>ඉන්ධන මිල වැඩි වීම.</li>
<li>ජල සම්පාදනයේ ගැටළු.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ගැටළු විසදීමට ගෙන ඇති පියවර:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>වගා කරන බිම් ප්රමාණය වැඩි කිරීම.</li>
<li>ගොවි ජනපද ව්යාපාරය.</li>
<li>බහුකාර්ය සංවර්ධන ව්යාපාර ඇති කිරීම.</li>
<li>පංච මහා වැව් නවීකරණය කිරීම.</li>
<li>දිස්ත්රික් ඒකාබද්ධ ග්රාමීය යෝජනා ක්රමය.</li>
<li>නව බීජ හදුන්වා දීම.</li>
<ul>
<li>BG 11</li>
<li>BG 8/34</li>
<li>1/400</li>
<li>H4</li>
<li>BW 267</li>
<li>AT 581</li>
<li>BG 500</li>
</ul>
<li>කෘෂි කාර්මික ව්යාපෘති සේවාවන් දියුණු කිරිම. <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcK5Zl-ecCdzA_s2QdTLATp_jOH1CwSyoD7Njsoti9EDbs07tsbSa4RdxrNmwiLGp69cseNTd0NXqZXOLzj8uCMu6ue0H2POeYBtrMBArzTKl_OYhNavAJ-X_avX8nh3H0D21ASe6kmA/s1600/rice_b.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcK5Zl-ecCdzA_s2QdTLATp_jOH1CwSyoD7Njsoti9EDbs07tsbSa4RdxrNmwiLGp69cseNTd0NXqZXOLzj8uCMu6ue0H2POeYBtrMBArzTKl_OYhNavAJ-X_avX8nh3H0D21ASe6kmA/s1600/rice_b.jpg" height="184" width="320" /></a></div>
</li>
<li>ණය හා සහනාධාර ලබා දීම.</li>
<li>සහතික මිල ක්රමයක් ඇරඹීම.</li>
<li>ගොවි විශ්රාම වැටුප් ක්රමය.</li>
<li>කෘෂි සංවර්ධන අධිකාරිය පිහිටුවීම.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ප්රවණතා:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>වගා බිම් ප්රමාණය වැඩි වීම.</li>
<li>පොහොර සහනාධාරය.</li>
<li>වැඩි අස්වනු ලබාදෙන බීජ වර්ග භාවිතය.</li>
<li>නව තාක්ෂණය යොදා ගැනීම.</li>
<li>නව ගොවිතැන් ක්රම යොදා ගැනීම.</li>
</ul>
<div>
වී වගාව යැපුම් කෘෂිකර්මාන්තයට අයත් වේ. යැපුම් කෘෂිකර්මාන්තය යටතේ වී වගාවට අමතරව ශ්රී ලංකාවේ විවිධ ප්රදේශ වල විවිධ බෝග වර්ග වගා කරනු ලැබේ. වියළි කලාපයේ වැඩි වශයෙන් කුරක්කන්, බඩ ඉරිගු, අමු, මෙනේරි වැනි ධාන්ය වර්ගත් උඩරට හා පහතරට ප්රදේශ වල එළවළු හා පලතුරු යනාදියත් වගා කර ඇත.</div>
</div>
<div>
</div>
<div>
<b><u>ශ්රී ලංකාවේ පැරණි වී ප්රබේද කිහිපයක්: </u><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHLNs8FcYC4WT9DybE47RuzpEENUxp7sw5qM6bVe8KR2WxFY4B0_oLI3SeDwhJeS435qikfhvSQBIK5s9BIiUjAPLorgh-Teh2WDVO2WUPLqPAU9_26k6t85z6_VREqx6PX5FXdJIjfw/s1600/2001862450_e5c28ab646.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHLNs8FcYC4WT9DybE47RuzpEENUxp7sw5qM6bVe8KR2WxFY4B0_oLI3SeDwhJeS435qikfhvSQBIK5s9BIiUjAPLorgh-Teh2WDVO2WUPLqPAU9_26k6t85z6_VREqx6PX5FXdJIjfw/s1600/2001862450_e5c28ab646.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
</b></div>
<div>
<ul>
<li>මා වී</li>
<li>දික් වී</li>
<li>හීනටි</li>
<li>හේරත්බණ්ඩා</li>
<li>සුවදැල්</li>
<li>කළු වී</li>
</ul>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-6919461672922667832013-04-28T22:30:00.003-07:002013-04-29T23:00:09.263-07:00ශ්රී ලංකාවේ පොල් වගාව.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxhxR2IZTQAxXHafrKJY-YRMMfJNjnCveSBQSMyN5zntm8SawMiirazRh1lDP8b895Xzink-unM2mLFflmXM63wOLU3bzU5L1KzCOCSZCjwfXXoQuKB56oRd7ZktM9oFZcg-EmcJx-pw/s1600/018+-+Copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxhxR2IZTQAxXHafrKJY-YRMMfJNjnCveSBQSMyN5zntm8SawMiirazRh1lDP8b895Xzink-unM2mLFflmXM63wOLU3bzU5L1KzCOCSZCjwfXXoQuKB56oRd7ZktM9oFZcg-EmcJx-pw/s1600/018+-+Copy.jpg" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ පොල් වගාව</u></b></span><br />
දේශීය පරිභෝජනය සදහා ඈත අතීතයේ සිටම පොල් වගාව පැවති නමුත් එය වානිජ බෝගයක් ලෙස ව්යාප්ත වූයේ යටත් විජිත පාලන සමයේ දී ය.<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>පොල් වගා ව්යාප්තිය:</b></span><br />
කොළඹ, කුරුණෑගල හා හලාවත යන නගර සම්බන්ධ කරන පොල් ත්රිකෝණය නමින් හදුන්වන කලාපය ප්රධාන වගා ප්රදේශයයි. රන්න, මිද්දෙණිය, තංගල්ල ආශ්රිත ප්රදේශය සුළු පොල් ත්රිකෝණය ලෙස වැදගත් වේ.<br />
ඒ හැර කොළඹ සිට තංගල්ල දක්වා වෙරළබඩ පටු තීරයක් ඔස්සේ ද මඩකලපුව හා යාපනය අර්ධද්විපයේ ද වියළි කලාපයේ භූගත ජලය ඇති ප්රදේශවල ද සුළු වශයෙන් වගා කෙරේ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO9_i-0P5SdXpj-5WUhS-nI351r9P9lZy0P8BawtRdOQmojJK3JV4bAF_BCtBfQ3Memk1l8_GZyh9upyRyjmV-_vWlL6fxJhq30PItVpufw3DUzSCPlri_05t2fxSCiD0QSjgGoOfdsg/s1600/2283790451_0c1c1c0cc3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgO9_i-0P5SdXpj-5WUhS-nI351r9P9lZy0P8BawtRdOQmojJK3JV4bAF_BCtBfQ3Memk1l8_GZyh9upyRyjmV-_vWlL6fxJhq30PItVpufw3DUzSCPlri_05t2fxSCiD0QSjgGoOfdsg/s1600/2283790451_0c1c1c0cc3.jpg" height="212" width="320" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: large;"><b>බලපාන සාධක:</b></span><br />
<br />
<ul>
<li>උෂ්ණ තෙත් දේශගුණයක් පැවතීම.</li>
<li>20-27 (සෙල්සියස්) දක්වා උෂ්ණත්වය.</li>
<li>වාර්ෂිකව 2000mm - 2500mm අතර පැතිරුණු වර්ෂාපතනය.</li>
<li>300m ට වඩා පහත් බිම්.</li>
<li>ලුණු මිශ්ර වැලි පසක් තිබීම.</li>
<li>මිනිස් ශ්රමය.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ප්රවණතා:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>පොල් පර්යේෂණ ආයතනයේ කටයුතු පුළුල් කිරීම.</li>
<li>උපදේශන සේවා පුළුල් කිරීම.</li>
<li>ගෙවතු වගාවක් ලෙස සහනාධාර යටතේ පොල් වගා කිරීමට ජනතාව පෙළඹීම.</li>
<li>පොල් ඉඩම් වල අතුරු බෝග ප්රචලිත වීම.</li>
<ul>
<li>අන්නාසි</li>
<li>කෝපි</li>
<li>කෙසෙල්</li>
<li>ගම්මිරිස්</li>
</ul>
<li>නිෂ්පාදන විවිධාංගීකරණය.</li>
<li>වගා ණය ලබා දීම.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ගැටළු:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>අඩු අස්වැන්න.</li>
<li>පළිබෝධ හා කෘමි උවදුරු.</li>
<li>පොල් ඉඩම් කැබලි කර විකිණීම.</li>
<li>දේශගුණික බාධා.</li>
<li>දේශීය පරිබෝජනය වැඩි වීම නිසා අපනයනයට ඇති ප්රමාණය අඩු වීම.</li>
<li>පොල් නිෂ්පාදන වලට ආදේශක වෙළදපොලට පැමිණීම.</li>
<ul>
<li>එලවළු තෙල්</li>
<li>ෆාම් තෙල්</li>
</ul>
<li>පොල් වගාව නැංවීමට රජය ප්රමාණවත් අනුග්රහයක් නොදැක්වීම.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>නංවාලීමට ගෙන ඇති පියවර:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>අලුතින් පොල් වගා කිරීමට සංවර්ධන යෝජනා ක්රමයක් හදුන්වා දී ඇත. එය කප්රුක ආයේජනය ලෙස හැදින්වේ.</li>
<li>මේ යටතේ පොල් වගාව, අතුරු වගාව, වාරි මාර්ග, ගොවිපල යාන්ත්රීකරණයට ණය ක්රම හදුන්වා දී ඇත.</li>
<li>පොල් වගාකරුවන්ගේ ආදායම වැඩි කර ගැනීමට යටි වගාව හදුන්වා දී ඇත. එම ඉඩම් වල පැෂන්, කෙසෙල්, ගම්මිරිස්, බුලත් වගා කිරීමට රජය ආධාර ලබා දීම.</li>
<li>වර්තමානයේ පොල් නිෂ්පාදන පදනම් කොට ගෙන විවිධ ද්රව්ය සැකසීමට පියවර ගෙන ඇත.</li>
<ul>
<li>පොල් පවුඩර්</li>
<li>පොල් ක්රීම්</li>
</ul>
<li>ලුණුවිල පිහිටා ඇති පොල් පර්යේෂණාගාරය මගින් වැඩි ඵලදාවක් ඇති පොල් විශේෂ හදුන්වා දීම. (පටක රෝපණය මගින්)</li>
<li>පොල් වගාවට වැළදෙන වසංගත රෝග අවම කර ඒවා මර්ධනය කිරීමට විවිධ පියවර ගෙන ඇත. </li>
</ul>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAJut9SknNeZ957A6A1gGKCe-PvoPgSe1LQMuLgBBGIuoY0zhX5n_nLmEI2RxyADS1eUN9Caxt1UzTHt6Adlm64iwSv3e-wGzfBmmYYJneV5_o5tjGoCbMBKsQ-z2HXSvPoXF5bxvu3A/s1600/coconuts2-300x200.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAJut9SknNeZ957A6A1gGKCe-PvoPgSe1LQMuLgBBGIuoY0zhX5n_nLmEI2RxyADS1eUN9Caxt1UzTHt6Adlm64iwSv3e-wGzfBmmYYJneV5_o5tjGoCbMBKsQ-z2HXSvPoXF5bxvu3A/s1600/coconuts2-300x200.jpg" /></a></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ආශ්රිත කර්මාන්ත:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>කොප්පරා (කපාපු පොල්)</li>
<li>පොල් තෙල්</li>
<li>විනාකිරි</li>
<li>කොහු කර්මාන්තය</li>
<li>ගෘහ භාණ්ඩ සෑදීම</li>
<li>නොයෙකුත් ආහාර වර්ග සෑදීම</li>
<ul>
<li>ටොෆි</li>
<li>බිස්කට්</li>
<li>අලුවා</li>
</ul>
<li>වියළි පොල් කිරි නිෂ්පාදනය</li>
</ul>
<div>
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-90534502123492579252013-04-28T07:30:00.001-07:002013-04-29T23:00:36.663-07:00ශ්රී ලංකාවේ රබර් වගාව.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfnl3B87809KoGyOVYT-pflzbmmTMEiGdMplRjSMIeirSxgPnO79tSBr7X1ZiT2sfZy-EvFhQ-rsuBRI7EIvk7iQQ98OIeiv639gsNm9MfVKgW6NzYtwA3g97DlWXNx_Wmd1A2Qaxmdg/s1600/rubber+-+Copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfnl3B87809KoGyOVYT-pflzbmmTMEiGdMplRjSMIeirSxgPnO79tSBr7X1ZiT2sfZy-EvFhQ-rsuBRI7EIvk7iQQ98OIeiv639gsNm9MfVKgW6NzYtwA3g97DlWXNx_Wmd1A2Qaxmdg/s1600/rubber+-+Copy.jpg" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: x-large;"><b><u>ශ්රී ලංකාවේ රබර් වගාව</u></b></span><br />
<br />
රබර් වගාව සදහා ප්රධාන අපනයන බෝග අතුරෙන් දෙවෙනි තැන හිමිවේ. ශ්රී ලංකාවේ අපනයන ආදායමෙන් 8% ක් රබර් වගාවෙන් ලැබේ. රබර්, ප්රාථමික අමුද්රව්යයක් වශයෙන් අපනයනය කිරීම කැපී පෙනේ.<br />
<b><span style="font-size: large;"><br /></span></b>
<b><span style="font-size: large;">වගා ප්රදේශ:</span></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfgKLKlRVq2dH2640Fbmo87mOwmkpMiXpt9ol9I4U-crb8st7LjXa4xwKLRcWlgqw5B1Ixw_x8scI9PFuTmxNb3MAtc_0kq4dp-bJnXMU_7ddjvSJ2ezKAJzgBpbNPibIg9oTxO5vQRg/s1600/20081219015641_20081123-pb233155.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfgKLKlRVq2dH2640Fbmo87mOwmkpMiXpt9ol9I4U-crb8st7LjXa4xwKLRcWlgqw5B1Ixw_x8scI9PFuTmxNb3MAtc_0kq4dp-bJnXMU_7ddjvSJ2ezKAJzgBpbNPibIg9oTxO5vQRg/s1600/20081219015641_20081123-pb233155.jpg" height="320" width="240" /></a></span></b></div>
<br />
<ul><ul>
<li>කෑගල්ල</li>
<li>කළුතර</li>
<li>රත්නපුරය</li>
<li>කොළඹ</li>
<li>ගාල්ල යන දිස්ත්රික්ක වල වැඩි වශයෙන්ද, </li>
<li>මාතලේ </li>
<li>මහනුවර</li>
<li>මාතර </li>
<li>මොණරාගල යන දිස්ත්රික්ක වල සුළු වශයෙන්ද ව්යාප්ත වී ඇත.</li>
</ul>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>වගාවට බලපාන සාධක:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>27 (සෙල්සියස්) ට ආසන්න ඒකාකාරි මධ්ය උෂ්ණත්වයක් තිබීම.</li>
<li>වසර පුරා පැතිරුණු 2000mm ට වැඩි වාර්ෂික වර්ෂාපතනය.</li>
<li>කබොක් මිශ්ර රතු පස.</li>
<li>බෑවුම් ප්රදේශ තිබීම.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ප්රවණතා:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>දේශීය ඉල්ලුම වැඩි වීම.</li>
<ul>
<li>ටයර්</li>
<li>ටියුබ්</li>
<li>පාවහන්</li>
<li>සෙල්ලම් බඩු</li>
</ul>
<li>උපදේශන සේවාවන් පුළුල් වීම මගින් රබර්, නැවත වගාවට පෙළඹීමට හා අලුත් වගාවට සූදානම් වීම. (2005 රබර් නැවත වගාව හෙක්ටයාර් 1,448 කි)</li>
<li>මෙතෙක් රබර් නොවැවූ මොණරාගල දිස්ත්රික්කයේද රබර් වැවීම ආරම්භ කිරීම. (වසර 10ක් තුළ මොණරාගල දිස්ත්රික්කයේ හෙක්ටයාර් 40,000ක රබර් වගා කිරීමට සැලසුම් කර ඇත)</li>
<li>කෘතිම රබර් නිෂ්පාදන වියදම වැඩිවීම (ඛනිජ තෙල් මිළ ඉහළ යාම) නිසා ස්වාභාවික රබර් වලට ඇති ඉල්ලුම වැඩි වීම.</li>
<li>ත්රී රෝද රථ සදහා ටයර් නිෂ්පාදනයට පෙළඹීම.</li>
<li>තුරුණු ශක්ති රබර් සමිති පිහිටුවීම.</li>
<li>කැනඩාව වැනි රටවල් සමග රබර් ගිවිසුම් ඇති වීම හේතුවෙන් නව වෙළදපොළවල් ඇති වීම.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>නිෂ්පාදනය හා වෙළදාම:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>ශ්රී ලංකාවේ රබර් නිෂ්පාදන මිල දී ගන්නා රටවල්;</li>
</ul>
<ul><ul><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlQqcHbBdDiCtMl_qn0kjztaqXPayCvG0YOZj3bzzBMB5iRBLu2mCGhA1c6sm1wymIlcQQx8V0OrM8O74jhC-D9hL3AJy14sakwSFm_497zczor3esw1fZAVzuYlk74hcw9dRxyrRDyw/s1600/Rubber5.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlQqcHbBdDiCtMl_qn0kjztaqXPayCvG0YOZj3bzzBMB5iRBLu2mCGhA1c6sm1wymIlcQQx8V0OrM8O74jhC-D9hL3AJy14sakwSFm_497zczor3esw1fZAVzuYlk74hcw9dRxyrRDyw/s1600/Rubber5.JPG" height="240" width="320" /></a>
<li>චීනය</li>
<li>ඇමරිකා එක්සත් ජනපදය</li>
<li>පෝලන්තය</li>
<li>ජපානය</li>
<li>මෙක්සිකෝව</li>
<li>යුරෝපා ආර්ථික ප්රජාව</li>
</ul>
</ul>
</div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ගැටළු:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>අඩු ඵලදාව.</li>
<li>ශ්රමික හිගය.</li>
<li>නිෂ්පාදන වියදම අධික වීම.</li>
<li>අයහපත් කාලගුණික තත්ත්වයන් නිසා ඇතිවන බාධා.</li>
<li>කෘතිම රබර් නිසා එල්ලවන තරගය.</li>
<li>මිල උච්චාවචනය.</li>
<li>ඉන්ධන මිල ඉහළ යාම. </li>
<li>ප්රාථමික අමුද්රව්යයක් ලෙස අපනයනය කිරීම නිසා ලැබෙන ආදායම අඩු වීම.</li>
<li>වගා කරන බිම් ක්රමයෙන් අඩුවීම.</li>
</ul>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>වගාව දියුණු කිරීමට ගෙන ඇති පියවර:</b></span></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaK9mB_KNsQjGx55Tmoad5CO6845dTmk-eu4HFs8e6kaz0P5US7cwtszdyzjLn_nyB8YX-wtueIr51aPcARDbMxxYb6N7RFZsr_sEWVwQ9U6OIJlKrM0NdpyT0i_S3wNPDtmZEBV0mgw/s1600/rubber+(1).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaK9mB_KNsQjGx55Tmoad5CO6845dTmk-eu4HFs8e6kaz0P5US7cwtszdyzjLn_nyB8YX-wtueIr51aPcARDbMxxYb6N7RFZsr_sEWVwQ9U6OIJlKrM0NdpyT0i_S3wNPDtmZEBV0mgw/s1600/rubber+(1).jpg" height="320" width="213" /></a><br />
<ul>
<li>නිෂ්පාදන අලෙවි කර ගැනීමට ලංකාව, ජාත්යන්තර ස්වාභාවික රබර් ගිවිසුම් වලට සම්බන්ධ වීම. මේ නිසා වෙළදපොළ සුරක්ෂිත කරගෙන ඇත. (චීනය-ලංකාව)</li>
<li>මෙරට බොහෝ ප්රදේශවල පවතින පැරණි රබර් වගාව ඉවත් කර නැවත රබර් වගා කිරීමේ ව්යාපෘතියක් ආරම්භ කර ඇත. එහිදී පැළ, පොහොර, වෙනත් සහනාධාර ලබා දෙයි. ඒ අනුව 2003 වන විට අලුතින් හෙක්ටයාර 6000ක් පමණ වගා කර ඇත.</li>
<li>විවිධ පර්යේෂණ මගින් රබර් විශේෂ හදුන්වා දීම.</li>
<ul>
<li>අගලවත්ත රබර් පර්යේෂණාගාරය මගින් වැඩි ඵලදාවක් ලබාදෙන රබර් විශේෂ හදුන්වා දී ඇත.</li>
</ul>
<li>මෑත කාලයේදී මෙරට රබර් නිෂ්පාදනයෙන් වැඩි ප්රමාණයක් දේශීය කර්මාන්ත සදහා යොදා ගැනීම.</li>
<ul>
<li>ටයර්</li>
<li>ටියුබ්</li>
<li>පාවහන් </li>
</ul>
</ul>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMbiYY1WuQEW8xGb_XPW91A6xUeAHPqwM_7DATg4CfR0ib6Q80qKmzI1ot6DZMcRL5-uT-gaHWOiitzzaSVZ_7l7qAwq-QGygRgXarL0YyiGoTc7bT32ilqWvqd9I9nRvRTdWneWHh5A/s1600/image012.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMbiYY1WuQEW8xGb_XPW91A6xUeAHPqwM_7DATg4CfR0ib6Q80qKmzI1ot6DZMcRL5-uT-gaHWOiitzzaSVZ_7l7qAwq-QGygRgXarL0YyiGoTc7bT32ilqWvqd9I9nRvRTdWneWHh5A/s1600/image012.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-60484379863743859702013-04-28T04:28:00.001-07:002013-04-29T23:00:56.814-07:00Tea Plantation in Sri Lanka (Part 2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5825qtiR2gouWnOs2_WAf8bXOhhcx2b3kaFcuCctlCVkgRPumkt6r_rSCRo0NGvsSlniPDs9N4p0ppDDJXRWcdWjVQpDPDsZnq7j50yezUvFzfHqH4qP7N4z-q-tHM0ivCATKcUmF5A/s1600/01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5825qtiR2gouWnOs2_WAf8bXOhhcx2b3kaFcuCctlCVkgRPumkt6r_rSCRo0NGvsSlniPDs9N4p0ppDDJXRWcdWjVQpDPDsZnq7j50yezUvFzfHqH4qP7N4z-q-tHM0ivCATKcUmF5A/s1600/01.jpg" height="307" width="640" /></a></div>
<br />
<b><span style="font-size: x-large;">Tea Production in Sri Lanka...</span></b><br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<b><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;">Tea production in Sri Lanka</span></b><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;">, formerly </span><span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 9.5pt;">Ceylon</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;">, is of high importance
to the </span><span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 9.5pt;">Sri
Lankan economy</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;"> and
the world market. The country is the world's fourth largest producer of </span>tea<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;"> and the industry
is one of the country's main sources of foreign exchange and a significant
source of income for laborers, with tea accounting for 12% of the </span><span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 9.5pt;">GDP</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;">, generating roughly
$700 million annually. In 1995, Sri Lanka was the world's leading exporter of
tea, (rather than producer) with 23% of the total world export, but it has
since been surpassed by </span><span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 9.5pt;">Kenya</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;">. The tea sector employs, directly or indirectly over
1 million people in Sri Lanka and in 1995 directly employed 215,338 on tea
plantations and estates. The humidity, cool temperatures, and rainfall in the
country's central highlands provide a climate that favors the production of
high quality tea. The industry was introduced to the country in 1847 by </span><span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 9.5pt;">James Taylor</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;">, the British planter
who arrived in 1852.<sup><o:p></o:p></sup></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 9.5pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><b>Cultivation and Processing:</b></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
</div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">Over 188,175 hectares (727 sq. mi)
or approximately 4% of the country’s land area is covered in tea plantations.
The crop is best grown at high altitudes of over 2,100 m (6,890 ft.),
and the plants require an annual rainfall of more than 100–125 cm
(39–49 in). </span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3bB-gNbYNirLuQBG5SkItl7Z94DAB1ImOWUpChHt8tKsA52XPPxE_ctNTxbBwbdQATzh3mpESSnL6KyLnRTu8DNnPoZEym4h-a0AZwi0MZtIYFls_rvaNfkz6I42SHu_DrlxDPAHzXw/s1600/teaPlant.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3bB-gNbYNirLuQBG5SkItl7Z94DAB1ImOWUpChHt8tKsA52XPPxE_ctNTxbBwbdQATzh3mpESSnL6KyLnRTu8DNnPoZEym4h-a0AZwi0MZtIYFls_rvaNfkz6I42SHu_DrlxDPAHzXw/s1600/teaPlant.jpg" height="140" width="200" /></a></div>
<o:p></o:p><br />
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;">Tea is cultivated in Sri Lanka using the ‘contour
planting’ method, where tea bushes are planted in lines in coordination with
the contours of the land, usually on slopes. For commercial manufacture the
‘flush’ or leaf growth on the side branches and stems of the bush are used.
Generally two leaves and a bud, which have the flavor and aroma, are skillfully
plucked, usually by women<span class="apple-converted-space">. </span>Sri
Lanka is one of the few countries where each tea leaf is picked by hand rather
than by mechanization; if machinery were used, often a considerable number of
coarse leaves and twigs could be mixed in, adding bulk but not flavor to the
tea.<span class="apple-converted-space"> </span>With experience the women
acquire the ability to pluck rapidly and set a daily target of around 15 to 20
kg (33 to 44 lb.) of tea leaves to be weighed and then transported to the
nearby tea factory. Tea plants in Sri Lanka require constant nurturing and
attention. An important part of the process is taking care of the soils with
the regular application of fertilizer. Younger plants are regularly cut back
10–15 cm (4–6 in) from the ground to encourage lateral growth and are
pruned very frequently with a special knife<span style="font-size: x-small;">.</span></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">The tea factories found on most
tea estates in Sri Lanka are crucial to the final quality and value of
manufactured tea. After plucking, the tea is very quickly taken to the muster
sheds to be weighed and monitored under close supervision, and then the teas
are brought to the factory.<span class="apple-converted-space"> </span>A tea
factory in Sri Lanka is typically a multi-storied building and located on tea
estates to minimize the costs and time between plucking and<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">tea processing. The
tea leaves are taken to the upper floors of the factories where they are spread
in troughs, a process known as withering, which removes excess moisture in the
leaf. Once withered, the tea leaves are rolled, twisted and parted, which
serves as a<span class="apple-converted-space"> </span>catalyst<span class="apple-converted-space"> </span>for the<span class="apple-converted-space"> </span>enzymes<span class="apple-converted-space"> </span>in the leaves to react with the oxygen in the air,
especially with the production of black tea.</span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">The leaves are rolled on circular
brass or wooden battened tables and are placed in a rotating open cylinder from
above. After rolling is finished, the leaf particles are spread out on a table
where they begin to ferment upon being exposed to heat. However, the
preliminary heat is from the natural air temperature, so fermentation times
fluctuate according to the<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">temperature<span class="apple-converted-space"> </span>and<span class="apple-converted-space"> </span>humidity. Regulating the temperature, humidity and the duration of
fermentation times requires a great deal of attention, and failure to follow
the exact guidelines will make the flavor of the tea disappear. As oxidization
occurs the color of the leaf changes from a green to a bright coppery color. It
is now that artificial heat comes into play as the fermented leaf is inserted
into a firing chamber to prevent further chemical reactions from taking place.
The tea leaves are fired to retain the flavor after the fermentation process is
complete. Again the regulation of the temperature plays an important role in
the final quality of the tea, and on completion the tea will become black and
harder. </span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: x-small;"><br /></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu6VrJGZ3Jn8hP39aOmtHvUJ5IXycrXsr-gKOYhAJ9BxeFnvnXqgy1Nv8-YOkR1Vl_t8U3VTYqMPsahiQBUlxLBoDBOlXaJ-vUbvph40vELFgHbQRfMSTHGj1TWFZRpu_S5x-OR1Uwsw/s1600/DSC_0343.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu6VrJGZ3Jn8hP39aOmtHvUJ5IXycrXsr-gKOYhAJ9BxeFnvnXqgy1Nv8-YOkR1Vl_t8U3VTYqMPsahiQBUlxLBoDBOlXaJ-vUbvph40vELFgHbQRfMSTHGj1TWFZRpu_S5x-OR1Uwsw/s1600/DSC_0343.JPG" height="132" width="200" /></a></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Grading (ordered by size in Sri
Lanka) then takes place as the tea particles are sorted into different shapes
and sizes by sifting them through meshes. No artificial preservatives are added
at any stage of the manufacturing process and sub-standard tea which fails to
initially comply with standards is rejected regardless of the quantity and
value. Finally, the teas are weighed and packed into tea chests or paper sacks
and then given a close inspection. The tea is then sent to the local auction
and transported to the tea brokering companies.</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"> </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">At the stage of exporting the Sri
Lanka Tea Board will check and sample each shipment after the completion of
packing to ensure that the finest quality tea is exported and then it is
finally shipped in various forms of packing to many parts of the world.</span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><br /><o:p></o:p></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><b>Cultivation Areas:</b></span></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><b><br /></b></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAEZpsQw8lWeYu7Yzbz4C9jv3W3ErFfIg4vNn7fuiL2cCiFgzsBGQbekVjVci305iOT5Nb3q3W5A3gtqg49Ia7i6oeWg_RK92pf2dlemYG0vnE9FoQycdGuEy8dGNNfLnYuLAxx__Q4w/s1600/tea.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAEZpsQw8lWeYu7Yzbz4C9jv3W3ErFfIg4vNn7fuiL2cCiFgzsBGQbekVjVci305iOT5Nb3q3W5A3gtqg49Ia7i6oeWg_RK92pf2dlemYG0vnE9FoQycdGuEy8dGNNfLnYuLAxx__Q4w/s1600/tea.jpg" height="200" width="400" /></a></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><b><br /></b></span></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
</div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">The major tea growing areas are
Kandy and Nuwara Eliya in<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt;">Central Province,<span class="apple-converted-space"> </span>Badulla,<span class="apple-converted-space"> </span>Bandarawela<span class="apple-converted-space"> </span>and Haputale<span class="apple-converted-space"> </span>in<span class="apple-converted-space"> </span>Uva
Province,<span class="apple-converted-space"> </span>Galle,<span class="apple-converted-space"> </span>Matara<span class="apple-converted-space"> </span>and<span class="apple-converted-space"> </span>Mulkirigala<span class="apple-converted-space"> </span>in<span class="apple-converted-space"> </span>Southern
Province, and<span class="apple-converted-space"> </span>Ratnapura<span class="apple-converted-space"> </span>and<span class="apple-converted-space"> </span>Kegalle<span class="apple-converted-space"> </span>in Sabaragamuwa Province.<o:p></o:p></span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">There are mainly six principal
regions planting tea - Nuwara Eliya, Dimbula, Kandy Uda Pussellawa, Uva
Province and Southern Province.<span class="apple-converted-space"> </span>Nuwara
Eliya is an oval shaped plateau at an elevation of 6,240 feet (1,902 m).
Nuwara Eliya tea produces a unique flavor.</span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Dimbula was one the first areas
to be planted in the 1870s. An elevation between 3,500 to 5,000 ft.(1,067 to
1,524m) defines this planting area. South-western monsoon rain and cold weather
from January to March are determining factors of flavor. Eight sub districts of
Dimbula are </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Hatton/Dickoya, Bogawanthalawa, Upcot/Maskeliya, Patana/Kotagala,
Nanu Oya/Lindula/Talawakele, Agarapatana, Pundaluoya and Ramboda.</span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Kandy is famous for Mid-grown
tea. The first tea plantations were established here. Tea plantations are
located at elevations of 2,000 to 4,000 ft. (610 to 1,219 m).</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"> </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Pussellawa/Hewaheta and</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"> </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Matale</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"> </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">are the two main sub districts of the
region. Uda Pussellawa is situated between Nuwara Eliya and Uva Province.
Northwest monsoons prevail in this region. Plantations near Nuwara Eliya have a
range of rosy teas. The two sub districts are Maturata and Ragala/Halganoya. </span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Uva area's teas have quite a
distinctive flavor and are widely used for blends. The elevation of tea
plantations range from 3,000 to 5,000 ft. (914 to 1,524m).</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"> </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Being a large district, Uva has a
number of sub districts, Malwatte/Welimada,</span><span class="apple-converted-space" style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"> </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Demodara/Hali-Ela/Badulla,
Passara/Lunugala, Madulsima, Ella/Namunukula, Bandarawela/Poonagala, Haputale,
and Koslanda/Haldummulla.</span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">Low-grown tea mainly originates
from southern Sri Lanka. These teas are grown from sea level to 2,000 ft.
(610 m), and thrive in fertile soils and warm conditions. These areas are
spread across four main sub districts, Ratnapura/Balangoda, Deniyaya, Matara,
and Galle. </span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="background-color: white; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">The high-grown tea thrives above
1,200 m (3,937 ft.) of elevation, warm climate and sloping terrain. Hence
this type is common in the Central Highlands. Mid-grown tea is found in the
600–1,200 m (1,969–3,937 ft.) altitude range. Various types of tea
are blended to obtain the required flavor and color. Uva Province, and Nuwara
Eliya, Dimbuala and Dickoya are the areas where mid-grown tea originates.
Low-grown tea is stronger and less-subtle in taste and is produced in Galle,
Matara and Ratnapura areas. </span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="background-color: white; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"><br /></span></div>
<div style="margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: large;"><span style="line-height: 24px;"><b>Product:</b></span></span></div>
<div style="margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
</div>
<ul>
<li><b style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 24px;">Ceylon Black Tea <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaI1SXzZ8wz_PiNQ4FbpzTDVDO0kDjCvvM6ve4KM7k4MP2SmwNuIlESJ1VbNuSl1jJpqUCOvhOlFGBydFa2m6OwKeIxC5RQ0HdPiDc0WLIOCFDV589ulSEMXL0cZkh4RUsvnd5xj9M1Q/s1600/organic-ceylon-black-tea-272.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaI1SXzZ8wz_PiNQ4FbpzTDVDO0kDjCvvM6ve4KM7k4MP2SmwNuIlESJ1VbNuSl1jJpqUCOvhOlFGBydFa2m6OwKeIxC5RQ0HdPiDc0WLIOCFDV589ulSEMXL0cZkh4RUsvnd5xj9M1Q/s1600/organic-ceylon-black-tea-272.jpg" height="171" width="200" /></a></div>
</b></li>
</ul>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">Ceylon black tea is one of the country's specialties.
It has a crisp aroma reminiscent of<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">citrus, and is used both unmixed and in blends. It is grown on
numerous estates which vary in altitude and taste</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: EN-US; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 4.8pt 0in 6pt;">
</div>
<ul>
<li><span style="font-family: Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 14px;"><b>Ceylon Green Tea <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrdx3PYwvVoINbQaV1C1i80m3NSsTGzQN73ZYs59-stYqyySRghh4ps-zlvnmxXdO8P5Z-9vHcCLIuSzR3kU69EFdJbO8TbpdYgqzpwJoBvVz7zZfRFXZrqYO_2FkhAZqUnu2o-f1rNQ/s1600/GREEN-TEA-3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrdx3PYwvVoINbQaV1C1i80m3NSsTGzQN73ZYs59-stYqyySRghh4ps-zlvnmxXdO8P5Z-9vHcCLIuSzR3kU69EFdJbO8TbpdYgqzpwJoBvVz7zZfRFXZrqYO_2FkhAZqUnu2o-f1rNQ/s1600/GREEN-TEA-3.jpg" height="143" width="200" /></a></div>
</b></span></span></li>
</ul>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"> </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Ceylon<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">green tea<span class="apple-converted-space"> </span>is mainly
made from<span class="apple-converted-space"> </span>Assamese<span class="apple-converted-space"> </span>tea
stock. It is grown in<span class="apple-converted-space"> </span>Idalgashinna<span class="apple-converted-space"> </span>in Uva Province. Ceylon green teas
generally have the fuller body and the more pungent, rather malty, nutty flavor
characteristic of the teas originating from Assamese seed stock. The<span class="apple-converted-space"> </span>tea grade<span class="apple-converted-space"> </span>names of most Ceylon green teas reflect traditional<span class="apple-converted-space"> </span>Chinese<span class="apple-converted-space"> </span>green tea<span class="apple-converted-space"> </span>nomenclature, such as tightly rolled<span class="apple-converted-space"> </span>gunpowder
tea, or more<span class="apple-converted-space"> </span>open
leaf<span class="apple-converted-space"> </span>tea grades with Chinese names like<span class="apple-converted-space"> </span>Chun Mee. Overall, the green teas from Sri Lanka have their own characteristics
at this time - they tend to be darker in both the dry and infused leaf, and their flavor is richer; this could change in the
future. As market demand preferences change, the Ceylon green tea producers
start using more of the original Chinese,<span class="apple-converted-space"> </span>Indonesian,<span class="apple-converted-space"> </span>Japanese and<span class="apple-converted-space"> </span>Brazilian<span class="apple-converted-space"> </span>seed
base, which produces the very light and sparkling
bright yellow color and more delicate, sweet flavor with which most of the
world market associates green teas. At this time, Sri Lanka remains a very minor
producer of green teas and its green teas, like those of India and Kenya,
remain an acquired taste. Much of the green tea produced in Sri Lanka is
exported to North Africa and Middle Eastern markets.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 4.8pt 0in 6pt;">
</div>
<ul>
<li><span style="font-family: Arial, sans-serif;"><span style="line-height: 19.1875px;"><b>Ceylon White Tea <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw_W53RwX066RC5-7BEOmok4aTsFrHDQYr9E1tNVb5HJlhbXzNSAnLFta-sK9aExPcz2ULI7hSZfIUOP3ZGxmr_wuPI4DkWy5pa83tTq02DH9zbzCwhk-xS_RRAb2AJP_nzyFEBGQwkg/s1600/Meepitiya-White_tea-Silver_Tips.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw_W53RwX066RC5-7BEOmok4aTsFrHDQYr9E1tNVb5HJlhbXzNSAnLFta-sK9aExPcz2ULI7hSZfIUOP3ZGxmr_wuPI4DkWy5pa83tTq02DH9zbzCwhk-xS_RRAb2AJP_nzyFEBGQwkg/s1600/Meepitiya-White_tea-Silver_Tips.jpg" height="80" width="200" /></a></div>
</b></span></span></li>
</ul>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: 18.0pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 0in; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Ceylon<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">white tea, also
known as "silver tips" is highly prized, and prices per kilogram are
significantly higher than other teas. The tea was first grown at Nuwara Eliya
near<span class="apple-converted-space"> </span>Adam's Peak<span class="apple-converted-space"> </span>between 2,200–2,500 meters (7,218–8,202 ft). The tea
is grown, harvested and rolled by hand with the leaves dried and withered in
the sun. It has a delicate, very light liquoring with notes of pine & honey
and a golden coppery infusion. 'Virgin White Tea' is also grown at the<span class="apple-converted-space"> </span>Handunugoda Tea Estate<span class="apple-converted-space"> </span>near Galle in the south of Sri Lanka.</span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt;"><br /></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: large;"><b>Branding and Grading:</b></span></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: large;"><b><br /></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC08PO9l4QC4V8vDzXrHRZSysZcISUpw4aqMLhC7uOVM0zrsAsJLFZXtQRERRwqDJN4wnl3V5rZ_1dSxHtyXFhBAIPJ-HujWtxQPwYyTDkFlMJ3lSLq-04fS2DkQD5q0CUl-3uSGkJSg/s1600/Lion_logo.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC08PO9l4QC4V8vDzXrHRZSysZcISUpw4aqMLhC7uOVM0zrsAsJLFZXtQRERRwqDJN4wnl3V5rZ_1dSxHtyXFhBAIPJ-HujWtxQPwYyTDkFlMJ3lSLq-04fS2DkQD5q0CUl-3uSGkJSg/s1600/Lion_logo.jpg" /></a></div>
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
</div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">Ceylon tea is divided into three
groups: High or Upcountry (Udarata), Middle country (Medarata), and Low country
(Pahatha rata) tea, based on the geography of the land on which it is grown.<o:p></o:p></span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">Tea produced in Sri Lanka carries
the "Lion Logo"<span class="apple-converted-space"> </span>on its
packages, which indicates that the tea was produced in Sri Lanka. The use of
the Lion Logo is closely monitored by the Sri Lanka Tea Board,<span class="apple-converted-space"> </span>which is the governing body of the
tea industry in Sri Lanka. If a tea producer demands to use the Lion Logo on
his packaging, they need to gain permission from the Sri Lanka Tea Board. The
tea board then performs a strict inspection procedure, the passing of which
allows the producer to use the logo, along with the<span class="apple-converted-space"> </span><b>"Pure Ceylon Tea - Packed in
Sri Lanka"</b><span class="apple-converted-space"> </span>slogan on
their tea packaging. Each and every consignment is thoroughly inspected by Sri
Lanka Tea board officers before being shipped. Therefore the Lion Logo and the
wording is indeed the assurance of the origin of the tea and of its quality.<o:p></o:p></span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">Most of the Sri Lankan tea
exporters now focus on adding more value to the exports rather than exporting
raw tea. The name "Ceylon Tea" or "Sri Lankan tea" is still
regarded as a sign of quality throughout the world.</span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;">Grading names which are used in Sri Lanka to classify
its teas are not by any means the indication of its quality but indicate its
size and appearance. Mainly there are two categories. They are "<b>Leaf
grades</b>" and "<b>Smaller broken grades</b>". Leaf grades
refer to the size and appearance of the teas that were produced during Sri
Lanka's colonial era (which are still being used) and the other refers to the
modern tea style and appearance.</span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"><span style="font-size: x-small;"><br /></span></span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"><span style="font-size: large;"><b>Ceylon Tea Museum:</b></span></span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">The Sri Lanka Tea Board opened a<span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">Tea Museum<span class="apple-converted-space"> </span>in Hantana,
Kandy in 2001. Although exhibits are not abundant they do provide a valuable
insight into how tea was manufactured in the early days. Old machinery, some
dating back more than a century, has been lovingly restored to working order.
The first exhibit that greets visitors is the Ruston and Hornsby developed
diesel engine, as well as other liquid fuel engines, located in the Engine Room
on the ground floor of the museum. Power for the tea estates were also obtained
by water driven turbines.</span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;">The
museum's "Rolling Room" offers a glimpse into the development of
manufacturing techniques, with its fascinating collection of rollers. Here the
showpiece is the manually operated 'Little Giant Tea Roller'.</span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"><span style="font-size: x-small;"><br /></span></span></div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; line-height: 14.4pt; margin: 4.8pt 0in 6pt 19.2pt;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; line-height: 115%;"><span style="font-size: x-small;"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="background: white; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 6.0pt; margin-left: 19.2pt; margin-right: 0in; margin-top: 4.8pt;">
<span style="font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 10.0pt;"><br /></span></div>
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-18942113171598582532013-04-28T01:34:00.001-07:002013-04-29T23:01:14.711-07:00ශ්රී ලංකාවේ තේ වගාව (කොටස 1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhF2iMrAV2o1MTp6Xst74YJCiDKl1Ekyrg-jpGSAyEFYEQP4IqLBt-STNfyTAodyK7fhyphenhyphenAEkbsxoiKx_a4CRpCdSkD11bJzG2vmZqkNDPPCxoqhVzXL6MqUv0svIXKY2hbJuUYpTT4cUQ/s1600/4224565683_015809a0c9.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhF2iMrAV2o1MTp6Xst74YJCiDKl1Ekyrg-jpGSAyEFYEQP4IqLBt-STNfyTAodyK7fhyphenhyphenAEkbsxoiKx_a4CRpCdSkD11bJzG2vmZqkNDPPCxoqhVzXL6MqUv0svIXKY2hbJuUYpTT4cUQ/s1600/4224565683_015809a0c9.jpg" /></a></div>
<br />
<b><u><span style="font-size: x-large;">ශ්රී ලංකාවේ තේ වගාව</span></u></b><br />
<span style="font-size: large;"><b><br /></b></span>
<span style="font-size: large;"><b>වගා ප්රදේශ:</b></span><br />
<br />
<ul><ul>
<li>මහනුවර</li>
<li>බදුල්ල</li>
<li>රත්නපුරය</li>
<li>නුවරඑළිය</li>
<li>මාතලේ</li>
<li>කෑගල්ල</li>
<li>ගාල්ල</li>
<li>මාතර</li>
<li>කළුතර</li>
</ul>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>බලපාන භෞතික සාධක:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>15.6 සිට 27 (සෙල්සියස්) දක්වා උෂ්ණත්වයක් ඇති ප්රදේශ.</li>
<li>1900 mm - 5460 mm දක්වා වසර පුරා පැතිරුණු වර්ෂාව.</li>
<li>ජලය බැස යන මද බෑවුම් සහිත බිමක්.</li>
<li>ලෝම සහ ලැටරයිට් පස්.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>බලපාන ආර්ථික සාධක:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>ස්ථිර සේවක පිරිසක්.</li>
<li>පරිවහන පහසුකම්.</li>
<li>විශාල ප්රාග්ධනයක්.</li>
<li>විදේශීය වෙළදපොළ.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ප්රවණතා:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>කුඩා තේ වතු අංශයේ ඵලදායිතාව ඉහළ මට්ටමක පැවතීම. 2005 වර්ෂයේ සමස්ථ තේ නිෂ්පාදනයෙන් 65% ක දායකත්වයක් හිමිකර ගැනීම.</li>
<li>නැවත වගාවට නැඹුරු වීම.</li>
<li>රිකිලි තේ වගාව හදුන්වා දීම.</li>
<li>පර්යේෂණ කටයුතු පුළුල් කිරීම.</li>
<li>තේ ශක්ති අරමුදල ආරම්භ කිරීම.</li>
<li>තේ කම්හල් නවීකරණය කිරීම.</li>
<li>තේ ආශ්රිත අපනයනය නවීකරණය වීම.</li>
<li>තේ ඉඩම් පෞද්ගලීකරණය වීම.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ගැටළු:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>යෙදවුම් මිල ඉහළ යාම.</li>
<li>වෙනත් ආදේශක පාන වලින් එල්ලවන තර්ජන. </li>
<ul>
<li>කොකා කෝලා වැනි බීම වර්ග</li>
<li>කෝපි</li>
</ul>
<li>වෙනත් රටවල නිෂ්පාදනය අධික වීම නිසා ජාත්යන්තර වෙළදපොළේදී ඇතිවන තරගය.</li>
<ul>
<li>ඉන්දියාව</li>
<li>ටැන්සානියාව</li>
</ul>
<li>ලෝක වෙළදපොළට අළුතින් රටවල් එකතුවීමෙන් ඇතිවන කරගකාරී බව.</li>
<ul>
<li>කෙන්යාව</li>
<li>උගන්ඩාව</li>
<li>මලාවි</li>
</ul>
<li>පහතරට තේ කර්මාන්තයට ශ්රමිකයන් හිග වීම.</li>
<li>තේ වගා බිම් වල පාංශු ඛාදනය වැඩිවීම.</li>
<li>සේවක ගැටළු.</li>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>තේ වගාව හා නිෂ්පාදනය දියුණු කිරීමට ගත හැකි ක්රියාමාර්ග:</b></span></div>
<div>
<ul>
<li>තේ කර්මාන්ත ශාලා පුනරුත්තාපනය කිරීම හා නවීකරණය කිරීම.</li>
<li>කුඩා තේ වතු සංවර්ධන අධිකාරිය පිහිටුවීම. එමගින් මුළු තේ වතු වලින් 30%ක් පමණ වූ කුඩා තේ වතු හිමියන්ට සහනාධාර හා උපදෙස් ලබා දීම. ඒ හැර පැළ, පොහොර ව්යාප්ත සේවාවන් පුළුල් කිරීම. </li>
<li>විදේශ ආධාර යටතේ අළුත් බිම් වල වගා කිරීම.</li>
<li>විද්යුත් උපකරණ කර්මාන්තයට යෙදීම.</li>
<ul>
<li>විද්යුත් තරාදි</li>
<li>තේ පිරිසිදු කරන යන්ත්ර</li>
</ul>
<li>තේ ඇසුරුම් නවීකරණය කිරීම.</li>
<li>නිෂ්පාදන විවිධාංගීකරණය.</li>
<ul>
<li>ක්ෂණික තේ</li>
<li>වැනිලා තේ</li>
<li>කොල තේ</li>
</ul>
</ul>
<div>
<span style="font-size: large;"><b>ආශ්රිත කර්මාන්ත:</b></span></div>
</div>
<div>
<ul>
<li>ක්ෂණික තේ</li>
<li>රසකල තේ</li>
<li>කොල තේ</li>
<li>තේ කුඩු</li>
<li>කැෆේන් රහිත තේ</li>
</ul>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
</div>
<div>
<br /></div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-57875900019094705722013-04-28T00:29:00.000-07:002013-04-29T02:27:59.823-07:00ශ්රී ලංකාවේ වතු වගාවේ ඉතිහාසය...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOEJh8-GYtWPw7rSPmHa8DoBIA686q12kkHnElC6MXjBaYinhySH8nLRXIJJ7GDdyxS35gBpcNV0-YlvJSqYmlaVrjXsb_vRA2Fgq8737b_MRfKOUiM5h-gqqPa6QfTVjp96OAmyo_7w/s1600/01+-+Copy.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOEJh8-GYtWPw7rSPmHa8DoBIA686q12kkHnElC6MXjBaYinhySH8nLRXIJJ7GDdyxS35gBpcNV0-YlvJSqYmlaVrjXsb_vRA2Fgq8737b_MRfKOUiM5h-gqqPa6QfTVjp96OAmyo_7w/s1600/01+-+Copy.jpg" height="272" width="640" /></a></div>
<br />
<span style="font-size: large;"><b><u>වතු වගාවේ ඉතිහාසය</u></b></span><br />
ක්රි.ව. 1835 දී ශ්රී ලංකාවේ වතු වගාව ආරම්භ වූයේ කෝපි වගාව මුල් කරගෙනය. එකළ කෝපි වගාවේ දියුණුවට බලපෑ හේතු කිහිපයකි.<br />
<br />
<ul>
<li>යුරෝපයේ කෝපි පරිබෝජනය ජනප්රිය වීම.</li>
<li>බටහිර ඉන්දීය දූපත් වල කෝපි නිෂ්පාදනය අඩාල වීමෙන් ශ්රී ලංකාව වැනි රටවල කෝපි වලට වැඩි ඉල්ලුමක් ලැබීම.</li>
<li>වතු වගාව සදහා ශ්රී ලංකාවෙන් පහසු මිලට ඉඩම් ලබා ගත හැකි වීම. (1840 මුඩුබිම් පනතට අනුව ලිඛිතව අයිතියක් දැක්විය නොහැකි වූ ඉඩම් රජයට පවරා ගනු ලැබීම හා රජය මෙම ඉඩම් ඉතා අඩු මිලට වැවිලිකරුවන්ට ලබා දීම)</li>
</ul>
<div>
ක්රි.ව. 1868දී වැළදුණ දිලීර රෝගයකින් කෝපි වගාව පරිහානියට ලක් විය. මේ නිසා කෝපි වගාවෙන් රජය ලැබූ ආදායමද අඩු විය.</div>
<div>
කෝපි වගාව පිරිහීමත් සමග වැවිලිකරුවන්ගේ අවධානය යොමු වූයේ තේ වගාව කෙරෙහිය. කදුකරයේ පිහිටි භූ ගෝලීය පරිසරය තේ වගාවට යෝග්ය විය. </div>
<div style="text-align: left;">
ඒ වන විට එංගලන්ත තේ වෙළදපොලේ තේ සදහා හොද මිලක් තිබූ බැවින් තේ නිෂ්පාදනයෙන් වැඩි ආදායමක් ලබා ගත හැකි විය. එනිසා බ්රිතාන්ය හා දේශීය ධනවත්තු ලංකාවේ තේ වගාවට දායක වූහ. කෝපි වගාවේ පරිහානියෙන් අතරමංවී සිටි වැවිලිකරුවන්ට තේ වගාව හොද ආයෝජන මාවතක් සේ පෙනුණි.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAPgq3qPZfB-Sh1baWHoJe6Sh988wBAQoFyWfu7Ej6UDglMppkdUCmthRzBMoWOANfEtlFch1tvpH-nUemMq9LYtmVbFuNgDDUKEAbHahAKTIjDs1kfwLDl5ePqVx88L0Lx7Um7IpNRg/s1600/newsmlmmd.a3cf4b2597016aaa03120692683045bb.1910_world-tea-prices-have-rocketed-but--sri-lanka-s-ceb.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAPgq3qPZfB-Sh1baWHoJe6Sh988wBAQoFyWfu7Ej6UDglMppkdUCmthRzBMoWOANfEtlFch1tvpH-nUemMq9LYtmVbFuNgDDUKEAbHahAKTIjDs1kfwLDl5ePqVx88L0Lx7Um7IpNRg/s1600/newsmlmmd.a3cf4b2597016aaa03120692683045bb.1910_world-tea-prices-have-rocketed-but--sri-lanka-s-ceb.jpg" height="200" width="131" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
තේ වගාවට, කෝපි වගාවට වඩා වැඩි ශ්රමික පිරිසක් අවශ්ය විය. දේශීය ශ්රමිකයන් තේ වගාව සදහා ශ්රමය යෙදවීමට අකමැති වූ හෙයින් දකුණු ඉන්දියාවෙන් ද්රවිඩ කුලීකරුවන් ගෙන්වා ගන්නා ලදී.</div>
<div style="text-align: left;">
තේ වගාව ලංකා ආර්ථිකයේ නව යුගයක් ආරම්භ කළේය. තේ වගාව හා ප්රවාහනය ඇසුරින් බැංකු, රක්ෂණ හා මූල්ය සමාගම් බිහිවීමෙන් ලංකාවේ ආර්ථික ප්රසාරණයක් ඇති විය.</div>
<div style="text-align: left;">
මෙසේ හදුන්වා දුන් තේ වගාව ප්රථමයෙන් අක්කර 500ක පමණ වගා කරන ලදී. පසුව එය අක්කර 165,000ක් දක්වා වගාව දියුණු විය. </div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
ක්රි.ව. 1877දී පමණ රබර් වගාවද ශ්රී ලංකාවට හදුන්වා දෙනු ලැබිණ. මුල් අවධියේදී රබර් වගාව ඇරඹුනේ සුළු වශයෙනි. එහෙත් 1890 පමණ වන විට ලංකාවේ රබර් වගාව වාණිජ බෝගයක් බවට පත් විය. මෙකළ යුරෝපයේ ඇති වූ මෝටර් රථ කර්මාන්තයේ දියුණුව සමග රබර් සදහා වූ ඉල්ලුම වැඩි විය. එහෙයින් විදේශීය මෙන්ම දේශීය ආයෝජනයද රබර් වගාවට යොමු විය. විසි වන සියවසේ මුල් අවධිය වන විට වානිජ බෝගයක් වශයෙන් රබර් වගාව දෙවෙනි වූයේ තේ වලට පමණි.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhutPFZ2DrmWjRAOYQF1Qwb1iijCpowHXkUkaA11_NxHyHWAjhWcoYFxUaPQEsWlED_oLlr7IfXGa1uChwhs1Cx60wKecE8MvX-RCHgGfAzDewHQ14bbeU0rhz24U-_LTxAkWJclmSrkg/s1600/rubber-2.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhutPFZ2DrmWjRAOYQF1Qwb1iijCpowHXkUkaA11_NxHyHWAjhWcoYFxUaPQEsWlED_oLlr7IfXGa1uChwhs1Cx60wKecE8MvX-RCHgGfAzDewHQ14bbeU0rhz24U-_LTxAkWJclmSrkg/s1600/rubber-2.jpg" height="200" width="132" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div>
මෙරට රබර් වගාව ප්රථමයෙන් ආරම්භ වූයේ කළුතර දිස්ත්රික්කයේය. ඉන්පසු කෑගල්ල, කොළඹ, මාතර, ගාල්ල වැනි දිස්ත්රික්ක වලද රබර් වගාව සීඝ්රයෙන් පැතිර ගියේය. කදු බෑවුම් ප්රදේශ මේ සදහා වඩාත් යෝග්ය විය. </div>
<div>
1920 දී පමණ රබර් වගාවට ලැබෙන ආදායම අඩු වීම සිදුවිය. 1920 දී පමණ ලෝක ආර්ථිකය පිරිහීමත් සමග රබර් වගාවද පිරිහීමට ලක්විය.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
<div>
කෝපි වගාවේ පිරිහීමත් සමගම පහතරට තැනිතලා බිම් පදෙස් වල පොල් වගාවද ආරම්භ විය. දෙවෙනි වගාව ලෙස ආරම්භ කල පොල් වගාව ක්රි.ව. 1871දී දිවයිනේ වගා බිම් වලින් 37% ක් පමණ විය. ක්රි.ව. 1890 වන විට 41% දක්වා වැඩි වීමෙන් පැහැදිලි වන්නේ කෙටි කාලයක් තුළ පොල් වගාවේ සිදු වූ සීඝ්ර ව්යාප්තියයි. </div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi93IhleYgGy-0AybjVlgSnAvFO_VdpGsN3EvoStrUpaKBfSINKcjvpJ2E1mGXflPhurrh8ceIlyOs9Xd67POXFJoIFY6uEQKPqCcPJgYgrIUQHqnGMspO8hFVf20_kjpthLxUZSHjUuA/s1600/2283790451_0c1c1c0cc3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi93IhleYgGy-0AybjVlgSnAvFO_VdpGsN3EvoStrUpaKBfSINKcjvpJ2E1mGXflPhurrh8ceIlyOs9Xd67POXFJoIFY6uEQKPqCcPJgYgrIUQHqnGMspO8hFVf20_kjpthLxUZSHjUuA/s1600/2283790451_0c1c1c0cc3.jpg" height="133" width="200" /></a></div>
<div>
ශ්රී ලංකාවේ වයඹ, බස්නාහිර, දකුණ යන පලාත් වල පොල් වගාව සීඝ්රයෙන් පැතිර ගියේය. ශ්රී ලංකාවේ පොල් ත්රිකෝණය වන්නේ හලාවත, කොළඹ, කුරුණෑගල යන දිස්ත්රික්ක තුනයි.</div>
<div>
පිලිපීනයේ පොල් වගාව ආරම්භයත් සමගම ලංකාවේ පොල් වගාව පිරිහීමට පත් විය. </div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7175742708957026671.post-4421473976045108412013-04-26T03:26:00.005-07:002013-04-27T05:37:05.717-07:00Introduction to Agriculture... <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH0dK2hyphenhyphenvwt6m8TU42gB3nxnPguhlYq6pMnh0cZZy5dM0Ea4nZMbPmXn8vebS383sE2bLOmjiONwsNP-eikVhSFFMvntcya1swXKEOk2AE-PTM278-HBHax9XHqPhSXV0xRwdkBLsa2A/s1600/MG_0005-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="272" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH0dK2hyphenhyphenvwt6m8TU42gB3nxnPguhlYq6pMnh0cZZy5dM0Ea4nZMbPmXn8vebS383sE2bLOmjiONwsNP-eikVhSFFMvntcya1swXKEOk2AE-PTM278-HBHax9XHqPhSXV0xRwdkBLsa2A/s640/MG_0005-2.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="background: white; border-bottom: solid #AAAAAA 1.0pt; border: none; mso-border-bottom-alt: solid #AAAAAA .75pt; mso-element: para-border-div; padding: 0in 0in 0in 0in;">
<h1 style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; border: none; margin: 0in 0in 1.2pt; padding: 0in;">
<span lang="SI-LK" style="color: #333333; font-family: "Iskoola Pota","sans-serif"; font-size: 18.5pt; mso-ascii-font-family: Arial; mso-hansi-font-family: Arial;">කෘෂිකර්මය</span><span style="color: #333333; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 18.5pt;"><o:p></o:p></span></h1>
</div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 12.0pt;">
<span style="color: #333333; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br />
</span><b><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">කෘෂිකර්මය</span></b><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">යනු</span><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #333333; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><a href="http://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%AD%E0%B7%90%E0%B6%B1" title="ගොවිතැන"><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">ගොවිතැන</span></a></span><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">හෝ</span><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #333333; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><a href="http://si.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%B7%80%E0%B7%90%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%BD%E0%B7%92&action=edit&redlink=1" title="වැවිලි (පිටුව නොපවතියි)"><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #a55858; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">වැවිලි</span></a></span><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">මගින්</span><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> </span><span style="color: #333333; font-family: "Arial","sans-serif"; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><a href="http://si.wikipedia.org/wiki/%E0%B6%86%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB" title="ආහාර"><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">ආහාර</span></a></span><span style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="AR-SA" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;">නිපදවීමයි.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="background: white; margin-bottom: 12.0pt;">
<span lang="AR-SA" style="color: #333333; font-family: 'Iskoola Pota', sans-serif;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">දේශීය වශයෙන් ආහාර නිෂ්පාදනය ඉන්දු නිම්නයේ විශාල ලෙස පැවති
බව වර්ෂ </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">1980</span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;"> හි පසුභාගයේ දී කරන ලද සමහර අධ්යනයක් මගින් පෙන්වා දෙයි.
මර්ගාර් හි ජනයා පරිසරයට හුරු කළ තිරිගු සහ බාර්ලි භාවිතා කළ බවත් වගා කරන ලද ප්රධාන
ධාන්ය වර්ගය වුයේ තීරු දෙකෙහි බාර්ලිවලින් උපදවාගත් බෝගයක් වු වැස්මක් රහිත තීරු
හයේ බාර්ලිවලින් වර්ගයක් බවත් ප්රකටය. (සාෆර් සහ ලිච්ස්ටෙන්ස්ටයින් </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">1995) </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">කෙසේ වුව
ද සොරියන් ෆුලර් වැනි අනෙකුත් අය මැද පෙරදිග තිරිඟු ආසියානු තත්ත්වයට හුරුවිමට
අවුරුදු </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">2000 </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">ක පමණ කාලයක් ගත වු බව පවසයි.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">ඉන්දු
නිම්න ශිෂ්ටාචාරයේ කෘෂිකර්මය ඉතාමත් ඵලදායි එකක් වුවා විය යුතුයි. මුලික වශයෙන්
කෘෂිකර්මයේ නොයෙදුණු නාගරික වැසියන් දසදහස් ගණනක් නඩත්තු කිරිමට ප්රමාණවත්
අතිරික්තයක් නිපදවීමට ඊට හැකිවිය. එය නගුල වැනි පුර්ව හරප්පානු සංස්කෘතියේ සැලකිය
යුතු ශිල්පිය ජයග්රහනයක් මත රඳා පැවතිනි. එසේ වුව ද නගර නඩත්තු කළ ගොවියන් හෝ
ඔවුන්ගේ කෘෂිකාර්මික විධික්රම පිළිබඳව දැනුවත්ව ඇත්තේ ඉතා අල්ප වශයෙනි. ඔවුන්ගෙන්
සමහරෙක් නිසැකවම ගංගාවන්හි ජල ගැලීම් කාලයන්ගෙන් පසු ඉතිරිවන සාරවත් දියලු පස ප්රයෝජනයට
ගන්නට ඇත. නමුත් කෘෂිකර්මයේ මෙම සරල ක්රමය නගර නඩත්තු කිරිමට තරම් ඵලදායි
වුවායැයි නොසැලකේ. වාරිමාර්ග පිළිබදව සාක්ෂි නොමැති වුව ද එවැනි සාක්ෂි යළි යලිත්
ඇත් වු විනාශකාරි ජලගැලිම්වලින් මැකි ගියා විය හැකිය.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">නාගරික
සංස්කෘතියේ හා රාජ්යයේ ආරම්භය පිළිබඳව ජලමුලක ඒකාධිපතිත්වය උපකල්පිතය ඉන්දු
ශිෂ්ටාචාරය මගින් ප්රතික්ෂේප වන බව පෙනේ. මෙම උපකල්පිතයට අනුව සියලූම පැරණි මහා
පරිමාණ ශිෂ්ටාචාරයන් ඇති වුයේ විශාල කෘෂිකාර්මික අතිරික්තයන් නිපදවිමේ හැකියාව
තිබු වාරි පද්ධතින්හි අතුරු ඵලයක් වශයෙනි.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="AR-SA"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">සුක්ෂම
කෘෂිකාර්මික නිෂ්පාදනයක් සදහා අමුණු සහ ඇලවල් අවශ්ය බව බොහෝවිට පිළිගැනිණි. මෙම
සිතාගැනිම පහසුවෙන් නිෂ්ප්රභා කරන ලදි. ආසියාව පුරා වි ගොවියන් හෙල්මලූ සහිත
කඳුකර කුඹුරුවලින් සැලකිය යුතු කෘෂිකාර්මික අතිරික්තයක් නිපදවනු ලබති. එහි ප්රතිඵල
ලබාගනුයේ වහල් මෙහෙයෙන් නොව පරම්පරා ගණනක ජනතාවගේ එකතු වු ශ්රමයෙනි. ඇල මාර්ග
තැනිම වෙනුවට ඉන්දු නිම්න ශිෂ්ටාචාරයේ ජනයා පරම්පරා කිහිපයක සුළු පරිමාණ ශ්රම
ආයෝජනයක් ලෙස විස්තර කළ හැකි හෙල්මළු සහිත කෘෂිකර්මය වැනි ජලය හැරවීමේ ක්රම
ගොඩනැගුවා විය හැකිය. කෙසේ වුව ද එවැනි ඇලවේලි වයඹ දිග ඉන්දියාවෙන් ද (ෆ්රැන්ක්ෆෝට්)
හමු වී ඇත. වර්ෂය තුළ පතිතවන වර්ෂාපතනයෙන් වැඩි කොටසක් මාස හතරක් තුළ ලැබෙන
දේශගුණික රටාවක් සහිත මෝසම් ආශ්රයෙන් තම ජිවිතය ගොඩනගා ගැනිමට හැකිවුයේ ඉන්දු
ශිෂ්ටාචාරයේ ජනයා අතුරින් නැගෙනහිර දෙසින් විසු අයට පමණකි. අනෙකුත් අයට වඩා උස්
භූමි ප්රදේශයන්හි සිදුවන හිම දියවිමේ ප්රතිඵලයක් වශයෙන් ගංගාවල ඇතිවන ඍතුමය
ජලගැලිම් මත රඳා පැවැත්මට සිදුවිය.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">ඔවුහු
ගවයින්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">වලසුන්. වල් ඌරන්. බල්ලන්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">මී
හරකුන්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">ආසියානු හස්තීන්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">වඳුරන්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">ඔටුවන්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">කුකුලන්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">එළුවන්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;">බළලුන්
සහ බැටලුවන් වැනි සතුන් හීලෑ කර ගත්හ.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPrgPg9TEFKldVZjyIE5XvniJ5Lpvh145uxpLH5QBDoKEQNxmIJupQtfzo2vY8bF7ov6xgvLYGrXoI12wLwTyGvdBMitFExh6_6_k1AMLpF_m-f5mkTwDh3zXZQiQFuUpk5E9GdO3PCg/s1600/fertilizer1.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="155" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPrgPg9TEFKldVZjyIE5XvniJ5Lpvh145uxpLH5QBDoKEQNxmIJupQtfzo2vY8bF7ov6xgvLYGrXoI12wLwTyGvdBMitFExh6_6_k1AMLpF_m-f5mkTwDh3zXZQiQFuUpk5E9GdO3PCg/s1600/fertilizer1.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span lang="AR-SA"></span></div>
<div style="border-bottom-color: rgb(170, 170, 170); border-bottom-width: 1pt; border-style: none none solid; font-size: 10pt; line-height: 14.4pt; padding: 0in;">
<h1 style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; border: none; margin: 0in 0in 1.2pt; padding: 0in;">
<span lang="SI-LK" style="font-size: 18pt;">ශ්රී
ලංකාවේ කෘෂිකාර්මික පසුබිම</span><span style="font-family: Arial, sans-serif;"><o:p></o:p></span></h1>
</div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-size: 10pt; line-height: 14.4pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt;">සංවර්ධනය
වන රටක් ලෙස ලංකාවට ලෝකයේ වැදගත් තැනක් හිමිවේ. ආදි මිනිසාගේ ශිෂ්ටාචාරය දෙස බලන
විට ජීවනෝපාය ලෙස කෘෂිකර්මය යොදාගත් බව ඉතිහාසයේ සදහන් වේ. එයට ඉදිරිපත් කළ හැකි
සාධක නම්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt;">;<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0in 0in 3pt; text-indent: 0in;">
</div>
<ul style="font-size: 10pt; line-height: normal;">
<li><span style="font-family: Symbol; font-size: 10pt; text-indent: 0in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;"> </span></span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">විජය රජු සමග පිරිස තම්මැන්නා අඩවියෙන් ගොඩබැස රට තුළට සංක්රමණය
වන විට කුවේණිය කපු කටිමින් සිටීම. තවද පැමිණි පිරිසට බතින් බුලතින් සංග්රහ
කිරීම.</span></li>
<li><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">විජය රජු සහ පිරිස ජලාශ්රිත ප්රදේශ වූ මල්වතු ඔය</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">වලවේ ගග</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">කලා ඔය
ආශ්රිතව ජනපද පිහිටුවා ගැනීම.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;"> </span></li>
<li><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">ගෝනිගල සෙල් ලිපියට අනුව කන්න </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">3</span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">ක් වගාකර
අස්වනු ලබාගත් බව සදහන් වේ. (පිට දඩහස</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">අකලහස</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">මදහස)</span></li>
<li><span style="font-family: Symbol; font-size: 10pt; text-indent: 0in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;"> </span></span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">නූතන වාරිමාර්ග ඉංජිනේරුවන් පවා මවිතයට පත්කල වැව් සහ වාරි
මාර්ග රාශියක් ඉදිකර තිබීම. එම කාලසීමාවේ දී වැව් බැදි රාජ්යය ලෙස ද හදුන්වනු
ලැබීය.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">මහා පරාක්රමබාහු රජතුමා පොළොවට වැටෙන එකම ජල බිංදුවක්වත්
අපතේ යා නොදී එක් රැස් කර ගොවිතැන් කළ නිසා පෙරදිග ධාන්යාගාරය යන විරුධාවලිය
ලබාගත් බව ඉතිහාසයේ සදහන් වේ. තවද සතියක් තුළ සහල් නැව් තුනක් ආනයනය කල බවද එම
කාලසීමාව පැරකුම් යුගය ලෙස හැදින්වූ බවද ඉතිහාසයේ සදහන් වේ.</span></li>
<li><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">සිංහලයන්ගේ ජල තාක්ෂණයේ උදාර බව</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">පරිපූර්ණ
බව</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">නිර්මාණශීලී බව කියා පාන යෝධ ඇළ ව්යාපෘතිය (ජය ගග) පෙන්වා
දිය හැක. කලා වැවේ සිට අනුරාධපුරයේ තිසා වැව දක්වා ජලය රැගෙන යාමට සකස් කරන ලද මෙම
ඇළ මාර්ගය </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">4km </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">දිග</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">, 13m </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">පළල ඇළකි. මෙය සාදන විට </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">1km </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">ක් දුර යනවිට </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">95mm </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">බැස්මක්
ඇතිව සාදන ලද්දකි.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">ආදි මිනිසාගේ විවේක කාලය ගත කිරීමට වෙහෙර විහාර සෑදු බව
ඉතිහාසයේ සදහන් වේ. මෙම සංකල්පය වැවයි දාගැබයි නම් වේ.</span></li>
</ul>
<div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">පැරණි ජනතාව ගෙන ගිය කෘෂිකාර්මික රටාව ක්රම ක්රමයෙන්
පිරිහෙන්නට පටන් ගත් අතර ඒ සදහා හේතු වූ කරුණු ලෙස</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">;</span><span style="font-family: Symbol; font-size: 10pt; text-indent: 0in;"><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
</div>
<ul><ul style="line-height: normal;">
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">කාලිංඝ මාඝ ආක්රමණය.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">රාජ්ය පාලනය දුර්වල වීම.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">රාජධානි මාරු වීම.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">වසංගත රෝග පැතිරීම (මැලේරියාව/පාචනය)</span></li>
<li><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%; text-indent: 0in;">රට තුළට ජනතාව සංක්රමණය විම</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%; text-indent: 0in;">,
</span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%; text-indent: 0in;">පෙන්වා දිය හැකිය.</span></li>
</ul>
</ul>
<div>
<b><u><span lang="AR-SA" style="font-size: 18pt; line-height: 115%;">විදේශ ආක්රමණයෙන් පසු වතු වගාව</span></u></b></div>
<div>
<b><u><span lang="AR-SA" style="font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span></u></b></div>
<div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial;">
<span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 10pt; line-height: 115%;"> <span class="apple-converted-space"> </span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"> </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">ඉංග්රීසි</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">ලන්දේසි</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">පෘතුග්රීසි ආක්රමණයන්ගෙන් පසු
ලංකාවේ වතු වගාව ආරම්භ විය. </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">1840</span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">දී වතු
වගාව ආරම්භ කරන ලදී. ප්රථමයෙන් කුළුබඩු බෝග වගා කරන ලද අතර මෙම කාලසීමාව තුළ
කුළුබඩු බෝග ආනයනය කෙරූ බවද ඉතිහාසයේ සදහන් වෙයි. ප්රථමයෙන් කෝපි වගාව මාතලේ දී
ආරම්භ කරනු ලැබූ අතර මෙම වගාව ඉතාම දියුණු මට්ටමකට පත්විය. ඒ සදහා පහත කරුණු බලපාන
ලදී.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 3pt;">
</div>
<ul><ul>
<li><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">1840</span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;"> වන විට ක්රීයාත්මක වූ මුඩු බිම් පනත.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">තීරු බදු
අඩු කිරීම.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">කෝපි වලට
ලැබෙන මුදල් ප්රමාණය වැඩි වීම.</span></li>
<li><span style="font-size: 11.5pt; text-indent: 0in;">පෞද්ගලිකව
වගාවට දිරි ගැන්වීම.</span></li>
</ul>
</ul>
<br />
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">උඩරට ජනතාව වතු වගාව නිසා එයට මැදි වූ අතර</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">මේ නිසා කුලී වැඩ අත්හරින ලදී.
වගාවන්හි අස්වනු නෙලීමට ද ජනතාව හිග වු අතර ඉන්දියාවෙන් කම්කරුවන් මෙරටට ගෙන්වන
ලදි. ක්රමයෙන් කෝපි වගාවට රෝග වැළදීම නිසා පිරිහීමට පත්වූ අතර ඉන්පසු සින්කෝනා
වගාව ආරම්භ කරන ලදී. වර්ෂ </span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">1868</span><span style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"> <span lang="AR-SA">වන විට ආර්ථික බෝග වන තේ</span></span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">පොල්</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">, </span><span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">රබර් වගාවන් ආරම්භ කරන ලදී.</span><span style="font-family: Arial, sans-serif; font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA"></span></div>
<h1 class="firstHeading" id="firstHeading" lang="en" style="background-image: none; border-bottom-color: rgb(170, 170, 170); border-bottom-style: solid; border-bottom-width: 1px; font-family: sans-serif; font-size: 1.6em; font-weight: normal; line-height: 1.2em; margin: 0px 0px 0.1em; overflow: hidden; padding-bottom: 0px; padding-top: 0px;">
<span dir="auto">History of Agriculture</span></h1>
<div style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;">
<span dir="auto"><br /></span></div>
<div>
<span dir="auto" style="font-size: x-small;"></span><br />
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.4em;">
<span dir="auto"><span style="line-height: 19.1875px;"><b>Agriculture</b> involving <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Domestication" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Domestication">domestication</a> of plants and animals was developed at least 10,000 years ago, although even earlier people began altering plant and animal communities for their own benefit through other means such as <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Fire-stick_farming" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Fire-stick farming">fire-stick farming</a>.</span><span style="line-height: 10.828125px;"> </span><span style="line-height: 19.1875px;">Agriculture has undergone significant developments since the time of the earliest cultivation. The </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Fertile_Crescent" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Fertile Crescent">Fertile Crescent</a><span style="line-height: 19.1875px;"> of </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Western_Asia" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Western Asia">Western Asia</a><span style="line-height: 19.1875px;">, Egypt, and India were sites of the earliest planned sowing and harvesting of plants that had previously been gathered in the wild. Independent development of agriculture occurred in northern and southern China, Africa's </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sahel" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Sahel">Sahel</a><span style="line-height: 19.1875px;">, </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/New_Guinea" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="New Guinea">New Guinea</a><span style="line-height: 19.1875px;">, parts of </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/India" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="India">India</a><span style="line-height: 19.1875px;"> and several regions of the </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Americas" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Americas">Americas</a><span style="line-height: 19.1875px;">.</span><span style="line-height: 19.1875px;"> Agricultural practices such as </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Irrigation" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Irrigation">irrigation</a><span style="line-height: 19.1875px;">, </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Crop_rotation" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Crop rotation">crop rotation</a><span style="line-height: 19.1875px;">, </span><a class="mw-redirect" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Fertilizers" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Fertilizers">fertilizers</a><span style="line-height: 19.1875px;">, and </span><a class="mw-redirect" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Pesticides" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Pesticides">pesticides</a><span style="line-height: 19.1875px;"> were developed long ago but have made great strides in the past century. The </span><a class="mw-redirect" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Haber-Bosch" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Haber-Bosch">Haber-Bosch</a><span style="line-height: 19.1875px;"> method for synthesizing </span><a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Ammonium_nitrate" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Ammonium nitrate">ammonium nitrate</a><span style="line-height: 19.1875px;"> represented a major breakthrough and allowed </span><a class="mw-redirect" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Crop_yields" style="background-image: none; color: #0b0080; line-height: 19.1875px; text-decoration: none;" title="Crop yields">crop yields</a><span style="line-height: 19.1875px;"> to overcome previous constraints.</span></span></div>
<span dir="auto">
</span>
<br />
<div style="background-color: white; font-family: sans-serif; line-height: 19.1875px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.4em;">
<span dir="auto">In the past century, agriculture in the developed nations, and to a lesser extent in the developing world, has been characterized by enhanced productivity, the replacement of human labor by synthetic fertilizers and pesticides, <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Selective_breeding" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Selective breeding">selective breeding</a>, and <a class="mw-redirect" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mechanized_farming" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Mechanized farming">mechanization</a>. The recent history of agriculture has been closely tied with a range of political issues including <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Water_pollution" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Water pollution">water pollution</a>, <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Biofuel" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Biofuel">bio fuels</a>, <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Genetically_modified_organism" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Genetically modified organism">genetically modified organisms</a>, <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Tariff" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Tariff">tariffs</a>, and <a class="mw-redirect" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Farm_subsidies" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Farm subsidies">farm subsidies</a>. In recent years, there has been a backlash against the <a class="mw-redirect" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Externalities" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Externalities">external environmental effects</a> of mechanized agriculture, and increasing support for the <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Organic_movement" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Organic movement">organic movement</a> and <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Sustainable_agriculture" style="background-image: none; background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="Sustainable agriculture">sustainable agriculture</a>.</span></div>
<span dir="auto">
</span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0.0001pt;">
<span lang="AR-SA" style="font-size: 11.5pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div>
<span dir="auto"></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/17077053153859852867noreply@blogger.com1